Csatka
Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:-
Templom neve:Sarlós Boldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A gótikus templom az 1300-as években épült, barokk stílusban 1779-ben és 1801-ben építették át.

A templom a mellette lévő pálos kolostorhoz épült. A török idők pusztításai után a pálosok nem települtek vissza Csatkára, templomukat sokáig a móri kapucinusok gondozták.
  
Beküldve:2008-10-24 22:08

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:-
Templom neve:Sarlós Boldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-24 22:08

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:-
Templom neve:Sarlós Boldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Csatka település nevét 1326-ban említették először írott források, az itten pálos kolostort 1357-ben alapították. A törökdúlás után 1630-ban tértek vissza a pálosok, és virágzó gazdaságuk fennállt egészen II. József feloszlató rendeletéig.
  
Beküldve:2008-10-24 22:10

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:-
Templom neve:Sarlós Boldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-24 22:13

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:-
Templom neve:Sarlós Boldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-24 22:13

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:-
Templom neve:Sarlós Boldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-24 22:14

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:-
Templom neve:Sarlós Boldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A templom szerkezetében építészeti érdekességet jelentenek a belső támfalak, a hajó fülkesoros megoldása, továbbá a szentély északi oldalfalában látható, 1516-ból származó reneszánsz sírkő és keresztelőkút.
  
Beküldve:2008-10-24 22:14

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:-
Templom neve:Sarlós Boldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-24 22:15

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:-
Templom neve:Sarlós Boldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A főoltárképét Schmidt József győri festő készítette.
  
Beküldve:2008-10-24 22:15

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:-
Templom neve:Sarlós Boldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-24 22:16

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:-
Templom neve:Sarlós Boldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Szent István szobra egy gótikus oszlopfőn áll.
  
Beküldve:2008-10-24 22:16

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:Szentkút
Templom neve:Kisboldogasszony-kápolna
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A község gyógyító erejűnek hitt forrásához - a Szentkúthoz - számos legenda fűződik.

A kúthoz épített erdei kápolna 1863 óta áll, ekkortól hivatalos búcsújáró hely.
  
Beküldve:2008-10-24 22:18

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:Szentkút
Templom neve:Kisboldogasszony-kápolna
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Az utóbbi évtizedekben elsősorban a cigányság látogatja. Nekik külön cigány nyelvű misét is celebrálnak.
  
Beküldve:2008-10-24 22:19

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:Szentkút
Templom neve:Kisboldogasszony-kápolna
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Érdekesség, hogy a búcsú alkalmából leányvásárt is tartanak: a szülők itt választják ki fiuk jövendőbelijét.
  
Beküldve:2008-10-24 22:20

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:Szentkút
Templom neve:Kisboldogasszony-kápolna
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-24 22:21

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:Szentkút
Templom neve:Kisboldogasszony-kápolna
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:(Csatka 1950-ben került Veszprém megyéből Komárom-Esztergom megyébe.)
  
Beküldve:2008-10-24 22:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:Templom tér 1.
Templom neve:Sarlós Boldogasszony plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A település középpontjában levő téren, keletelt, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentély-záródású templom, a hajó két oldalán kápolnasorral, nyeregtetővel fedett hajóval, amely a szentély és a főhomlokzat kápolnasora szélességében kontyolt. A főhajó fölött timpanonos oromzat. A szentély és a hajó találkozásánál, az É-i oldalon emelkedő toronnyal. A szentélyhez kapcsolódik a nyolcszög öt oldalával záródó gótikus szentély maradványa, amely jelenleg sekrestye. A hajó és a szentély csehsüveg boltozatú, a hevederek indításánál gótikus falpillérek csonkjaival. A diadalív, a hajó és a kápolna közötti nyílások csúcsívesek. A jelenlegi szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közöttük csúcsíves ablakok, a torony É-i oldalán csúcsíves bejárat, É-i falában reneszánsz sírkő, 1516. Falképek: a szentélyben, 1970-es évek (Nemcsics Antal). Berendezés: főoltár és keresztelőkút, 1801 (Joseph Schmidt). Orgona: 1903 (Franz Josef Swoboda), átalakítva. Kont Miklós nádor építtette pálos szerzetesek számára 1357-1361 között. A 18. század folyamán rom, átépítve 1779-1801 között. A templomkertben: első és második világháborús emlékmű, 1920.Az épületen épületrészenként változó lábazat és főpárkány fut körbe.
Főhomlokzatának szélei armírozottak. Középrésze kiemelkedik a szélsők közül, timpanon zárja le. A középtengelyben kapu: nagyon enyhén ívelt záródású, szalagkerettel, zárókővel. Fölötte nagyméretű, hasonló záródású, kereteletlen karzatablak; záradéka vonalától a homlokzat vakolatában látható egy gótikus ablak íve.
Az É-i homlokzatot csak a torony tagolja. Ennek alsó és felső részét egyrészes osztópárkány választja el, felsőt egyrészes főpárkány zárja le. Bejárata az É-i oldalon: csúcsíves kőkeret, befalazva, s belé egyenes záródású ajtó vágva, felülvilágítóval, mindkettő kereteletlen. Az osztópárkány alatti részen a K-i oldalon két fekvő téglalap alakú, kereteletlen ablaknyílás. A felső szinten szegmentíves záródású, egyszerű szalagkeretes ablakok, az É-i oldali fölött kereteletlen környílás.
A D-i homlokzatot négy, a toronyablakokkal megegyező kialakítású hajóablak tagolja. A szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közeikben az eredeti csúcsíves, kőkeretes ablakok (összesen négy).
A sekrestye ajtaja egyenes záródású, kő szalagkeretes, ablakai hasonló formájúak, keret nélkül, barokk ráccsal.
A D-i homlokzat előtt I-II. világháborús emlékmű. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6128
  
Beküldve:2014-06-22 09:28

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:Templom tér 1.
Templom neve:Sarlós Boldogasszony plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A település középpontjában levő téren, keletelt, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentély-záródású templom, a hajó két oldalán kápolnasorral, nyeregtetővel fedett hajóval, amely a szentély és a főhomlokzat kápolnasora szélességében kontyolt. A főhajó fölött timpanonos oromzat. A szentély és a hajó találkozásánál, az É-i oldalon emelkedő toronnyal. A szentélyhez kapcsolódik a nyolcszög öt oldalával záródó gótikus szentély maradványa, amely jelenleg sekrestye. A hajó és a szentély csehsüveg boltozatú, a hevederek indításánál gótikus falpillérek csonkjaival. A diadalív, a hajó és a kápolna közötti nyílások csúcsívesek. A jelenlegi szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közöttük csúcsíves ablakok, a torony É-i oldalán csúcsíves bejárat, É-i falában reneszánsz sírkő, 1516. Falképek: a szentélyben, 1970-es évek (Nemcsics Antal). Berendezés: főoltár és keresztelőkút, 1801 (Joseph Schmidt). Orgona: 1903 (Franz Josef Swoboda), átalakítva. Kont Miklós nádor építtette pálos szerzetesek számára 1357-1361 között. A 18. század folyamán rom, átépítve 1779-1801 között. A templomkertben: első és második világháborús emlékmű, 1920.Az épületen épületrészenként változó lábazat és főpárkány fut körbe.
Főhomlokzatának szélei armírozottak. Középrésze kiemelkedik a szélsők közül, timpanon zárja le. A középtengelyben kapu: nagyon enyhén ívelt záródású, szalagkerettel, zárókővel. Fölötte nagyméretű, hasonló záródású, kereteletlen karzatablak; záradéka vonalától a homlokzat vakolatában látható egy gótikus ablak íve.
Az É-i homlokzatot csak a torony tagolja. Ennek alsó és felső részét egyrészes osztópárkány választja el, felsőt egyrészes főpárkány zárja le. Bejárata az É-i oldalon: csúcsíves kőkeret, befalazva, s belé egyenes záródású ajtó vágva, felülvilágítóval, mindkettő kereteletlen. Az osztópárkány alatti részen a K-i oldalon két fekvő téglalap alakú, kereteletlen ablaknyílás. A felső szinten szegmentíves záródású, egyszerű szalagkeretes ablakok, az É-i oldali fölött kereteletlen környílás.
A D-i homlokzatot négy, a toronyablakokkal megegyező kialakítású hajóablak tagolja. A szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közeikben az eredeti csúcsíves, kőkeretes ablakok (összesen négy).
A sekrestye ajtaja egyenes záródású, kő szalagkeretes, ablakai hasonló formájúak, keret nélkül, barokk ráccsal.
A D-i homlokzat előtt I-II. világháborús emlékmű. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6128
  
Beküldve:2014-06-22 09:29

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:Templom tér 1.
Templom neve:Sarlós Boldogasszony plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A település középpontjában levő téren, keletelt, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentély-záródású templom, a hajó két oldalán kápolnasorral, nyeregtetővel fedett hajóval, amely a szentély és a főhomlokzat kápolnasora szélességében kontyolt. A főhajó fölött timpanonos oromzat. A szentély és a hajó találkozásánál, az É-i oldalon emelkedő toronnyal. A szentélyhez kapcsolódik a nyolcszög öt oldalával záródó gótikus szentély maradványa, amely jelenleg sekrestye. A hajó és a szentély csehsüveg boltozatú, a hevederek indításánál gótikus falpillérek csonkjaival. A diadalív, a hajó és a kápolna közötti nyílások csúcsívesek. A jelenlegi szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közöttük csúcsíves ablakok, a torony É-i oldalán csúcsíves bejárat, É-i falában reneszánsz sírkő, 1516. Falképek: a szentélyben, 1970-es évek (Nemcsics Antal). Berendezés: főoltár és keresztelőkút, 1801 (Joseph Schmidt). Orgona: 1903 (Franz Josef Swoboda), átalakítva. Kont Miklós nádor építtette pálos szerzetesek számára 1357-1361 között. A 18. század folyamán rom, átépítve 1779-1801 között. A templomkertben: első és második világháborús emlékmű, 1920.Az épületen épületrészenként változó lábazat és főpárkány fut körbe.
Főhomlokzatának szélei armírozottak. Középrésze kiemelkedik a szélsők közül, timpanon zárja le. A középtengelyben kapu: nagyon enyhén ívelt záródású, szalagkerettel, zárókővel. Fölötte nagyméretű, hasonló záródású, kereteletlen karzatablak; záradéka vonalától a homlokzat vakolatában látható egy gótikus ablak íve.
Az É-i homlokzatot csak a torony tagolja. Ennek alsó és felső részét egyrészes osztópárkány választja el, felsőt egyrészes főpárkány zárja le. Bejárata az É-i oldalon: csúcsíves kőkeret, befalazva, s belé egyenes záródású ajtó vágva, felülvilágítóval, mindkettő kereteletlen. Az osztópárkány alatti részen a K-i oldalon két fekvő téglalap alakú, kereteletlen ablaknyílás. A felső szinten szegmentíves záródású, egyszerű szalagkeretes ablakok, az É-i oldali fölött kereteletlen környílás.
A D-i homlokzatot négy, a toronyablakokkal megegyező kialakítású hajóablak tagolja. A szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közeikben az eredeti csúcsíves, kőkeretes ablakok (összesen négy).
A sekrestye ajtaja egyenes záródású, kő szalagkeretes, ablakai hasonló formájúak, keret nélkül, barokk ráccsal.
A D-i homlokzat előtt I-II. világháborús emlékmű. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6128
  
Beküldve:2014-06-22 09:30

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:Templom tér 1.
Templom neve:Sarlós Boldogasszony plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A település középpontjában levő téren, keletelt, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentély-záródású templom, a hajó két oldalán kápolnasorral, nyeregtetővel fedett hajóval, amely a szentély és a főhomlokzat kápolnasora szélességében kontyolt. A főhajó fölött timpanonos oromzat. A szentély és a hajó találkozásánál, az É-i oldalon emelkedő toronnyal. A szentélyhez kapcsolódik a nyolcszög öt oldalával záródó gótikus szentély maradványa, amely jelenleg sekrestye. A hajó és a szentély csehsüveg boltozatú, a hevederek indításánál gótikus falpillérek csonkjaival. A diadalív, a hajó és a kápolna közötti nyílások csúcsívesek. A jelenlegi szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közöttük csúcsíves ablakok, a torony É-i oldalán csúcsíves bejárat, É-i falában reneszánsz sírkő, 1516. Falképek: a szentélyben, 1970-es évek (Nemcsics Antal). Berendezés: főoltár és keresztelőkút, 1801 (Joseph Schmidt). Orgona: 1903 (Franz Josef Swoboda), átalakítva. Kont Miklós nádor építtette pálos szerzetesek számára 1357-1361 között. A 18. század folyamán rom, átépítve 1779-1801 között. A templomkertben: első és második világháborús emlékmű, 1920.Az épületen épületrészenként változó lábazat és főpárkány fut körbe.
Főhomlokzatának szélei armírozottak. Középrésze kiemelkedik a szélsők közül, timpanon zárja le. A középtengelyben kapu: nagyon enyhén ívelt záródású, szalagkerettel, zárókővel. Fölötte nagyméretű, hasonló záródású, kereteletlen karzatablak; záradéka vonalától a homlokzat vakolatában látható egy gótikus ablak íve.
Az É-i homlokzatot csak a torony tagolja. Ennek alsó és felső részét egyrészes osztópárkány választja el, felsőt egyrészes főpárkány zárja le. Bejárata az É-i oldalon: csúcsíves kőkeret, befalazva, s belé egyenes záródású ajtó vágva, felülvilágítóval, mindkettő kereteletlen. Az osztópárkány alatti részen a K-i oldalon két fekvő téglalap alakú, kereteletlen ablaknyílás. A felső szinten szegmentíves záródású, egyszerű szalagkeretes ablakok, az É-i oldali fölött kereteletlen környílás.
A D-i homlokzatot négy, a toronyablakokkal megegyező kialakítású hajóablak tagolja. A szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közeikben az eredeti csúcsíves, kőkeretes ablakok (összesen négy).
A sekrestye ajtaja egyenes záródású, kő szalagkeretes, ablakai hasonló formájúak, keret nélkül, barokk ráccsal.
A D-i homlokzat előtt I-II. világháborús emlékmű. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6128
  
Beküldve:2014-06-22 09:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:Templom tér 1.
Templom neve:Sarlós Boldogasszony plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A település középpontjában levő téren, keletelt, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentély-záródású templom, a hajó két oldalán kápolnasorral, nyeregtetővel fedett hajóval, amely a szentély és a főhomlokzat kápolnasora szélességében kontyolt. A főhajó fölött timpanonos oromzat. A szentély és a hajó találkozásánál, az É-i oldalon emelkedő toronnyal. A szentélyhez kapcsolódik a nyolcszög öt oldalával záródó gótikus szentély maradványa, amely jelenleg sekrestye. A hajó és a szentély csehsüveg boltozatú, a hevederek indításánál gótikus falpillérek csonkjaival. A diadalív, a hajó és a kápolna közötti nyílások csúcsívesek. A jelenlegi szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közöttük csúcsíves ablakok, a torony É-i oldalán csúcsíves bejárat, É-i falában reneszánsz sírkő, 1516. Falképek: a szentélyben, 1970-es évek (Nemcsics Antal). Berendezés: főoltár és keresztelőkút, 1801 (Joseph Schmidt). Orgona: 1903 (Franz Josef Swoboda), átalakítva. Kont Miklós nádor építtette pálos szerzetesek számára 1357-1361 között. A 18. század folyamán rom, átépítve 1779-1801 között. A templomkertben: első és második világháborús emlékmű, 1920.Az épületen épületrészenként változó lábazat és főpárkány fut körbe.
Főhomlokzatának szélei armírozottak. Középrésze kiemelkedik a szélsők közül, timpanon zárja le. A középtengelyben kapu: nagyon enyhén ívelt záródású, szalagkerettel, zárókővel. Fölötte nagyméretű, hasonló záródású, kereteletlen karzatablak; záradéka vonalától a homlokzat vakolatában látható egy gótikus ablak íve.
Az É-i homlokzatot csak a torony tagolja. Ennek alsó és felső részét egyrészes osztópárkány választja el, felsőt egyrészes főpárkány zárja le. Bejárata az É-i oldalon: csúcsíves kőkeret, befalazva, s belé egyenes záródású ajtó vágva, felülvilágítóval, mindkettő kereteletlen. Az osztópárkány alatti részen a K-i oldalon két fekvő téglalap alakú, kereteletlen ablaknyílás. A felső szinten szegmentíves záródású, egyszerű szalagkeretes ablakok, az É-i oldali fölött kereteletlen környílás.
A D-i homlokzatot négy, a toronyablakokkal megegyező kialakítású hajóablak tagolja. A szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közeikben az eredeti csúcsíves, kőkeretes ablakok (összesen négy).
A sekrestye ajtaja egyenes záródású, kő szalagkeretes, ablakai hasonló formájúak, keret nélkül, barokk ráccsal.
A D-i homlokzat előtt I-II. világháborús emlékmű. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6128
  
Beküldve:2014-06-22 09:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:Templom tér 1.
Templom neve:Sarlós Boldogasszony plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A település középpontjában levő téren, keletelt, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentély-záródású templom, a hajó két oldalán kápolnasorral, nyeregtetővel fedett hajóval, amely a szentély és a főhomlokzat kápolnasora szélességében kontyolt. A főhajó fölött timpanonos oromzat. A szentély és a hajó találkozásánál, az É-i oldalon emelkedő toronnyal. A szentélyhez kapcsolódik a nyolcszög öt oldalával záródó gótikus szentély maradványa, amely jelenleg sekrestye. A hajó és a szentély csehsüveg boltozatú, a hevederek indításánál gótikus falpillérek csonkjaival. A diadalív, a hajó és a kápolna közötti nyílások csúcsívesek. A jelenlegi szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közöttük csúcsíves ablakok, a torony É-i oldalán csúcsíves bejárat, É-i falában reneszánsz sírkő, 1516. Falképek: a szentélyben, 1970-es évek (Nemcsics Antal). Berendezés: főoltár és keresztelőkút, 1801 (Joseph Schmidt). Orgona: 1903 (Franz Josef Swoboda), átalakítva. Kont Miklós nádor építtette pálos szerzetesek számára 1357-1361 között. A 18. század folyamán rom, átépítve 1779-1801 között. A templomkertben: első és második világháborús emlékmű, 1920.Az épületen épületrészenként változó lábazat és főpárkány fut körbe.
Főhomlokzatának szélei armírozottak. Középrésze kiemelkedik a szélsők közül, timpanon zárja le. A középtengelyben kapu: nagyon enyhén ívelt záródású, szalagkerettel, zárókővel. Fölötte nagyméretű, hasonló záródású, kereteletlen karzatablak; záradéka vonalától a homlokzat vakolatában látható egy gótikus ablak íve.
Az É-i homlokzatot csak a torony tagolja. Ennek alsó és felső részét egyrészes osztópárkány választja el, felsőt egyrészes főpárkány zárja le. Bejárata az É-i oldalon: csúcsíves kőkeret, befalazva, s belé egyenes záródású ajtó vágva, felülvilágítóval, mindkettő kereteletlen. Az osztópárkány alatti részen a K-i oldalon két fekvő téglalap alakú, kereteletlen ablaknyílás. A felső szinten szegmentíves záródású, egyszerű szalagkeretes ablakok, az É-i oldali fölött kereteletlen környílás.
A D-i homlokzatot négy, a toronyablakokkal megegyező kialakítású hajóablak tagolja. A szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közeikben az eredeti csúcsíves, kőkeretes ablakok (összesen négy).
A sekrestye ajtaja egyenes záródású, kő szalagkeretes, ablakai hasonló formájúak, keret nélkül, barokk ráccsal.
A D-i homlokzat előtt I-II. világháborús emlékmű. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6128
  
Beküldve:2014-06-22 09:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:Templom tér 1.
Templom neve:Sarlós Boldogasszony plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A település középpontjában levő téren, keletelt, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentély-záródású templom, a hajó két oldalán kápolnasorral, nyeregtetővel fedett hajóval, amely a szentély és a főhomlokzat kápolnasora szélességében kontyolt. A főhajó fölött timpanonos oromzat. A szentély és a hajó találkozásánál, az É-i oldalon emelkedő toronnyal. A szentélyhez kapcsolódik a nyolcszög öt oldalával záródó gótikus szentély maradványa, amely jelenleg sekrestye. A hajó és a szentély csehsüveg boltozatú, a hevederek indításánál gótikus falpillérek csonkjaival. A diadalív, a hajó és a kápolna közötti nyílások csúcsívesek. A jelenlegi szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közöttük csúcsíves ablakok, a torony É-i oldalán csúcsíves bejárat, É-i falában reneszánsz sírkő, 1516. Falképek: a szentélyben, 1970-es évek (Nemcsics Antal). Berendezés: főoltár és keresztelőkút, 1801 (Joseph Schmidt). Orgona: 1903 (Franz Josef Swoboda), átalakítva. Kont Miklós nádor építtette pálos szerzetesek számára 1357-1361 között. A 18. század folyamán rom, átépítve 1779-1801 között. A templomkertben: első és második világháborús emlékmű, 1920.Az épületen épületrészenként változó lábazat és főpárkány fut körbe.
Főhomlokzatának szélei armírozottak. Középrésze kiemelkedik a szélsők közül, timpanon zárja le. A középtengelyben kapu: nagyon enyhén ívelt záródású, szalagkerettel, zárókővel. Fölötte nagyméretű, hasonló záródású, kereteletlen karzatablak; záradéka vonalától a homlokzat vakolatában látható egy gótikus ablak íve.
Az É-i homlokzatot csak a torony tagolja. Ennek alsó és felső részét egyrészes osztópárkány választja el, felsőt egyrészes főpárkány zárja le. Bejárata az É-i oldalon: csúcsíves kőkeret, befalazva, s belé egyenes záródású ajtó vágva, felülvilágítóval, mindkettő kereteletlen. Az osztópárkány alatti részen a K-i oldalon két fekvő téglalap alakú, kereteletlen ablaknyílás. A felső szinten szegmentíves záródású, egyszerű szalagkeretes ablakok, az É-i oldali fölött kereteletlen környílás.
A D-i homlokzatot négy, a toronyablakokkal megegyező kialakítású hajóablak tagolja. A szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közeikben az eredeti csúcsíves, kőkeretes ablakok (összesen négy).
A sekrestye ajtaja egyenes záródású, kő szalagkeretes, ablakai hasonló formájúak, keret nélkül, barokk ráccsal.
A D-i homlokzat előtt I-II. világháborús emlékmű. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6128
  
Beküldve:2014-06-22 09:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:Templom tér 1.
Templom neve:Sarlós Boldogasszony plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A település középpontjában levő téren, keletelt, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentély-záródású templom, a hajó két oldalán kápolnasorral, nyeregtetővel fedett hajóval, amely a szentély és a főhomlokzat kápolnasora szélességében kontyolt. A főhajó fölött timpanonos oromzat. A szentély és a hajó találkozásánál, az É-i oldalon emelkedő toronnyal. A szentélyhez kapcsolódik a nyolcszög öt oldalával záródó gótikus szentély maradványa, amely jelenleg sekrestye. A hajó és a szentély csehsüveg boltozatú, a hevederek indításánál gótikus falpillérek csonkjaival. A diadalív, a hajó és a kápolna közötti nyílások csúcsívesek. A jelenlegi szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közöttük csúcsíves ablakok, a torony É-i oldalán csúcsíves bejárat, É-i falában reneszánsz sírkő, 1516. Falképek: a szentélyben, 1970-es évek (Nemcsics Antal). Berendezés: főoltár és keresztelőkút, 1801 (Joseph Schmidt). Orgona: 1903 (Franz Josef Swoboda), átalakítva. Kont Miklós nádor építtette pálos szerzetesek számára 1357-1361 között. A 18. század folyamán rom, átépítve 1779-1801 között. A templomkertben: első és második világháborús emlékmű, 1920.Az épületen épületrészenként változó lábazat és főpárkány fut körbe.
Főhomlokzatának szélei armírozottak. Középrésze kiemelkedik a szélsők közül, timpanon zárja le. A középtengelyben kapu: nagyon enyhén ívelt záródású, szalagkerettel, zárókővel. Fölötte nagyméretű, hasonló záródású, kereteletlen karzatablak; záradéka vonalától a homlokzat vakolatában látható egy gótikus ablak íve.
Az É-i homlokzatot csak a torony tagolja. Ennek alsó és felső részét egyrészes osztópárkány választja el, felsőt egyrészes főpárkány zárja le. Bejárata az É-i oldalon: csúcsíves kőkeret, befalazva, s belé egyenes záródású ajtó vágva, felülvilágítóval, mindkettő kereteletlen. Az osztópárkány alatti részen a K-i oldalon két fekvő téglalap alakú, kereteletlen ablaknyílás. A felső szinten szegmentíves záródású, egyszerű szalagkeretes ablakok, az É-i oldali fölött kereteletlen környílás.
A D-i homlokzatot négy, a toronyablakokkal megegyező kialakítású hajóablak tagolja. A szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közeikben az eredeti csúcsíves, kőkeretes ablakok (összesen négy).
A sekrestye ajtaja egyenes záródású, kő szalagkeretes, ablakai hasonló formájúak, keret nélkül, barokk ráccsal.
A D-i homlokzat előtt I-II. világháborús emlékmű. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6128
  
Beküldve:2014-06-22 09:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:Templom tér 1.
Templom neve:Sarlós Boldogasszony plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A település középpontjában levő téren, keletelt, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentély-záródású templom, a hajó két oldalán kápolnasorral, nyeregtetővel fedett hajóval, amely a szentély és a főhomlokzat kápolnasora szélességében kontyolt. A főhajó fölött timpanonos oromzat. A szentély és a hajó találkozásánál, az É-i oldalon emelkedő toronnyal. A szentélyhez kapcsolódik a nyolcszög öt oldalával záródó gótikus szentély maradványa, amely jelenleg sekrestye. A hajó és a szentély csehsüveg boltozatú, a hevederek indításánál gótikus falpillérek csonkjaival. A diadalív, a hajó és a kápolna közötti nyílások csúcsívesek. A jelenlegi szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közöttük csúcsíves ablakok, a torony É-i oldalán csúcsíves bejárat, É-i falában reneszánsz sírkő, 1516. Falképek: a szentélyben, 1970-es évek (Nemcsics Antal). Berendezés: főoltár és keresztelőkút, 1801 (Joseph Schmidt). Orgona: 1903 (Franz Josef Swoboda), átalakítva. Kont Miklós nádor építtette pálos szerzetesek számára 1357-1361 között. A 18. század folyamán rom, átépítve 1779-1801 között. A templomkertben: első és második világháborús emlékmű, 1920.Az épületen épületrészenként változó lábazat és főpárkány fut körbe.
Főhomlokzatának szélei armírozottak. Középrésze kiemelkedik a szélsők közül, timpanon zárja le. A középtengelyben kapu: nagyon enyhén ívelt záródású, szalagkerettel, zárókővel. Fölötte nagyméretű, hasonló záródású, kereteletlen karzatablak; záradéka vonalától a homlokzat vakolatában látható egy gótikus ablak íve.
Az É-i homlokzatot csak a torony tagolja. Ennek alsó és felső részét egyrészes osztópárkány választja el, felsőt egyrészes főpárkány zárja le. Bejárata az É-i oldalon: csúcsíves kőkeret, befalazva, s belé egyenes záródású ajtó vágva, felülvilágítóval, mindkettő kereteletlen. Az osztópárkány alatti részen a K-i oldalon két fekvő téglalap alakú, kereteletlen ablaknyílás. A felső szinten szegmentíves záródású, egyszerű szalagkeretes ablakok, az É-i oldali fölött kereteletlen környílás.
A D-i homlokzatot négy, a toronyablakokkal megegyező kialakítású hajóablak tagolja. A szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közeikben az eredeti csúcsíves, kőkeretes ablakok (összesen négy).
A sekrestye ajtaja egyenes záródású, kő szalagkeretes, ablakai hasonló formájúak, keret nélkül, barokk ráccsal.
A D-i homlokzat előtt I-II. világháborús emlékmű. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6128
  
Beküldve:2014-06-22 09:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:Templom tér 1.
Templom neve:Sarlós Boldogasszony plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A település középpontjában levő téren, keletelt, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentély-záródású templom, a hajó két oldalán kápolnasorral, nyeregtetővel fedett hajóval, amely a szentély és a főhomlokzat kápolnasora szélességében kontyolt. A főhajó fölött timpanonos oromzat. A szentély és a hajó találkozásánál, az É-i oldalon emelkedő toronnyal. A szentélyhez kapcsolódik a nyolcszög öt oldalával záródó gótikus szentély maradványa, amely jelenleg sekrestye. A hajó és a szentély csehsüveg boltozatú, a hevederek indításánál gótikus falpillérek csonkjaival. A diadalív, a hajó és a kápolna közötti nyílások csúcsívesek. A jelenlegi szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közöttük csúcsíves ablakok, a torony É-i oldalán csúcsíves bejárat, É-i falában reneszánsz sírkő, 1516. Falképek: a szentélyben, 1970-es évek (Nemcsics Antal). Berendezés: főoltár és keresztelőkút, 1801 (Joseph Schmidt). Orgona: 1903 (Franz Josef Swoboda), átalakítva. Kont Miklós nádor építtette pálos szerzetesek számára 1357-1361 között. A 18. század folyamán rom, átépítve 1779-1801 között. A templomkertben: első és második világháborús emlékmű, 1920.Az épületen épületrészenként változó lábazat és főpárkány fut körbe.
Főhomlokzatának szélei armírozottak. Középrésze kiemelkedik a szélsők közül, timpanon zárja le. A középtengelyben kapu: nagyon enyhén ívelt záródású, szalagkerettel, zárókővel. Fölötte nagyméretű, hasonló záródású, kereteletlen karzatablak; záradéka vonalától a homlokzat vakolatában látható egy gótikus ablak íve.
Az É-i homlokzatot csak a torony tagolja. Ennek alsó és felső részét egyrészes osztópárkány választja el, felsőt egyrészes főpárkány zárja le. Bejárata az É-i oldalon: csúcsíves kőkeret, befalazva, s belé egyenes záródású ajtó vágva, felülvilágítóval, mindkettő kereteletlen. Az osztópárkány alatti részen a K-i oldalon két fekvő téglalap alakú, kereteletlen ablaknyílás. A felső szinten szegmentíves záródású, egyszerű szalagkeretes ablakok, az É-i oldali fölött kereteletlen környílás.
A D-i homlokzatot négy, a toronyablakokkal megegyező kialakítású hajóablak tagolja. A szentély D-i falán három gótikus, lépcsős támpillér, közeikben az eredeti csúcsíves, kőkeretes ablakok (összesen négy).
A sekrestye ajtaja egyenes záródású, kő szalagkeretes, ablakai hasonló formájúak, keret nélkül, barokk ráccsal.
A D-i homlokzat előtt I-II. világháborús emlékmű. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6128
  
Beküldve:2014-06-22 09:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:külterület
Templom neve:imádkozó Szent Szűz búcsújáróhelye
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Kont Miklós nádornak köszönhető a pálosok megtelepedése, aki kolostort építtetett számukra az 1350-es években, mely - egészen a mohácsi vészig – a környék virágzó hitéleti központja volt.

A mai kápolnát a Szentkút közelében, báró Fiáth Ferencné építtette 1862-ben a török időkben elpusztult kápolna helyére, a költségekhez a környék lakossága is bőkezűen hozzájárult. Tudunk egy Csöbönyei József nevű, harmadrendi testvérről, aki a közadakozást szervezte, majd ő lett az első remete aki egy kis kunyhóban élt a szenthely közelében. A kegykápolnában történt imameghallgatások, csodás gyógyulások emlékei a falakon elhelyezett hálatáblák. Feljegyzések szerint, Meizler Vilmos vakságából gyógyult meg, pillanatok alatt nyerte vissza látását a kegyhelyen, 1792-ben.

A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.

Évszázadokon keresztül tömegek zarándokoltak az Irgalmasság Anyjához, míg 1962-ben a veszprémi püspökség hivatalosan is elismerte zarándokhelyként és engedélyezte a búcsújárásokat. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan zarándokolnak a kegytemplomba, ahol a szentmiséket a magyaron kívül német- és cigány nyelven is tartják, a hazai cigányság országos jelentőségű kegyhelyévé vált templomban.

Bővebben a kegyhely történetéről:
http://www.bucsujaras.hu/csatka/index.html

Kegyhely címe:
Csatka-Szentkút búcsújáróhely
2888 Csatka, Szabadság tér 83. Telefon: 34/388-122
http://mariaut.hu/tart-farticle-153-572-1/CsatkaSzentkut__palosok_es_remetek
  
Beküldve:2014-06-22 09:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:külterület
Templom neve:imádkozó Szent Szűz búcsújáróhelye
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Kont Miklós nádornak köszönhető a pálosok megtelepedése, aki kolostort építtetett számukra az 1350-es években, mely - egészen a mohácsi vészig – a környék virágzó hitéleti központja volt.

A mai kápolnát a Szentkút közelében, báró Fiáth Ferencné építtette 1862-ben a török időkben elpusztult kápolna helyére, a költségekhez a környék lakossága is bőkezűen hozzájárult. Tudunk egy Csöbönyei József nevű, harmadrendi testvérről, aki a közadakozást szervezte, majd ő lett az első remete aki egy kis kunyhóban élt a szenthely közelében. A kegykápolnában történt imameghallgatások, csodás gyógyulások emlékei a falakon elhelyezett hálatáblák. Feljegyzések szerint, Meizler Vilmos vakságából gyógyult meg, pillanatok alatt nyerte vissza látását a kegyhelyen, 1792-ben.

A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.

Évszázadokon keresztül tömegek zarándokoltak az Irgalmasság Anyjához, míg 1962-ben a veszprémi püspökség hivatalosan is elismerte zarándokhelyként és engedélyezte a búcsújárásokat. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan zarándokolnak a kegytemplomba, ahol a szentmiséket a magyaron kívül német- és cigány nyelven is tartják, a hazai cigányság országos jelentőségű kegyhelyévé vált templomban.

Bővebben a kegyhely történetéről:
http://www.bucsujaras.hu/csatka/index.html

Kegyhely címe:
Csatka-Szentkút búcsújáróhely
2888 Csatka, Szabadság tér 83. Telefon: 34/388-122
http://mariaut.hu/tart-farticle-153-572-1/CsatkaSzentkut__palosok_es_remetek
  
Beküldve:2014-06-22 09:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:külterület
Templom neve:imádkozó Szent Szűz búcsújáróhelye
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Kont Miklós nádornak köszönhető a pálosok megtelepedése, aki kolostort építtetett számukra az 1350-es években, mely - egészen a mohácsi vészig – a környék virágzó hitéleti központja volt.

A mai kápolnát a Szentkút közelében, báró Fiáth Ferencné építtette 1862-ben a török időkben elpusztult kápolna helyére, a költségekhez a környék lakossága is bőkezűen hozzájárult. Tudunk egy Csöbönyei József nevű, harmadrendi testvérről, aki a közadakozást szervezte, majd ő lett az első remete aki egy kis kunyhóban élt a szenthely közelében. A kegykápolnában történt imameghallgatások, csodás gyógyulások emlékei a falakon elhelyezett hálatáblák. Feljegyzések szerint, Meizler Vilmos vakságából gyógyult meg, pillanatok alatt nyerte vissza látását a kegyhelyen, 1792-ben.

A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.

Évszázadokon keresztül tömegek zarándokoltak az Irgalmasság Anyjához, míg 1962-ben a veszprémi püspökség hivatalosan is elismerte zarándokhelyként és engedélyezte a búcsújárásokat. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan zarándokolnak a kegytemplomba, ahol a szentmiséket a magyaron kívül német- és cigány nyelven is tartják, a hazai cigányság országos jelentőségű kegyhelyévé vált templomban.

Bővebben a kegyhely történetéről:
http://www.bucsujaras.hu/csatka/index.html

Kegyhely címe:
Csatka-Szentkút búcsújáróhely
2888 Csatka, Szabadság tér 83. Telefon: 34/388-122
http://mariaut.hu/tart-farticle-153-572-1/CsatkaSzentkut__palosok_es_remetek
  
Beküldve:2014-06-22 09:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:külterület
Templom neve:imádkozó Szent Szűz búcsújáróhelye
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Kont Miklós nádornak köszönhető a pálosok megtelepedése, aki kolostort építtetett számukra az 1350-es években, mely - egészen a mohácsi vészig – a környék virágzó hitéleti központja volt.

A mai kápolnát a Szentkút közelében, báró Fiáth Ferencné építtette 1862-ben a török időkben elpusztult kápolna helyére, a költségekhez a környék lakossága is bőkezűen hozzájárult. Tudunk egy Csöbönyei József nevű, harmadrendi testvérről, aki a közadakozást szervezte, majd ő lett az első remete aki egy kis kunyhóban élt a szenthely közelében. A kegykápolnában történt imameghallgatások, csodás gyógyulások emlékei a falakon elhelyezett hálatáblák. Feljegyzések szerint, Meizler Vilmos vakságából gyógyult meg, pillanatok alatt nyerte vissza látását a kegyhelyen, 1792-ben.

A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.

Évszázadokon keresztül tömegek zarándokoltak az Irgalmasság Anyjához, míg 1962-ben a veszprémi püspökség hivatalosan is elismerte zarándokhelyként és engedélyezte a búcsújárásokat. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan zarándokolnak a kegytemplomba, ahol a szentmiséket a magyaron kívül német- és cigány nyelven is tartják, a hazai cigányság országos jelentőségű kegyhelyévé vált templomban.

Bővebben a kegyhely történetéről:
http://www.bucsujaras.hu/csatka/index.html

Kegyhely címe:
Csatka-Szentkút búcsújáróhely
2888 Csatka, Szabadság tér 83. Telefon: 34/388-122
http://mariaut.hu/tart-farticle-153-572-1/CsatkaSzentkut__palosok_es_remetek
  
Beküldve:2014-06-22 09:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:külterület
Templom neve:imádkozó Szent Szűz búcsújáróhelye
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Kont Miklós nádornak köszönhető a pálosok megtelepedése, aki kolostort építtetett számukra az 1350-es években, mely - egészen a mohácsi vészig – a környék virágzó hitéleti központja volt.

A mai kápolnát a Szentkút közelében, báró Fiáth Ferencné építtette 1862-ben a török időkben elpusztult kápolna helyére, a költségekhez a környék lakossága is bőkezűen hozzájárult. Tudunk egy Csöbönyei József nevű, harmadrendi testvérről, aki a közadakozást szervezte, majd ő lett az első remete aki egy kis kunyhóban élt a szenthely közelében. A kegykápolnában történt imameghallgatások, csodás gyógyulások emlékei a falakon elhelyezett hálatáblák. Feljegyzések szerint, Meizler Vilmos vakságából gyógyult meg, pillanatok alatt nyerte vissza látását a kegyhelyen, 1792-ben.

A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.

Évszázadokon keresztül tömegek zarándokoltak az Irgalmasság Anyjához, míg 1962-ben a veszprémi püspökség hivatalosan is elismerte zarándokhelyként és engedélyezte a búcsújárásokat. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan zarándokolnak a kegytemplomba, ahol a szentmiséket a magyaron kívül német- és cigány nyelven is tartják, a hazai cigányság országos jelentőségű kegyhelyévé vált templomban.

Bővebben a kegyhely történetéről:
http://www.bucsujaras.hu/csatka/index.html

Kegyhely címe:
Csatka-Szentkút búcsújáróhely
2888 Csatka, Szabadság tér 83. Telefon: 34/388-122
http://mariaut.hu/tart-farticle-153-572-1/CsatkaSzentkut__palosok_es_remetek
  
Beküldve:2014-06-22 09:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:külterület
Templom neve:imádkozó Szent Szűz búcsújáróhelye
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Kont Miklós nádornak köszönhető a pálosok megtelepedése, aki kolostort építtetett számukra az 1350-es években, mely - egészen a mohácsi vészig – a környék virágzó hitéleti központja volt.

A mai kápolnát a Szentkút közelében, báró Fiáth Ferencné építtette 1862-ben a török időkben elpusztult kápolna helyére, a költségekhez a környék lakossága is bőkezűen hozzájárult. Tudunk egy Csöbönyei József nevű, harmadrendi testvérről, aki a közadakozást szervezte, majd ő lett az első remete aki egy kis kunyhóban élt a szenthely közelében. A kegykápolnában történt imameghallgatások, csodás gyógyulások emlékei a falakon elhelyezett hálatáblák. Feljegyzések szerint, Meizler Vilmos vakságából gyógyult meg, pillanatok alatt nyerte vissza látását a kegyhelyen, 1792-ben.

A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.

Évszázadokon keresztül tömegek zarándokoltak az Irgalmasság Anyjához, míg 1962-ben a veszprémi püspökség hivatalosan is elismerte zarándokhelyként és engedélyezte a búcsújárásokat. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan zarándokolnak a kegytemplomba, ahol a szentmiséket a magyaron kívül német- és cigány nyelven is tartják, a hazai cigányság országos jelentőségű kegyhelyévé vált templomban.

Bővebben a kegyhely történetéről:
http://www.bucsujaras.hu/csatka/index.html

Kegyhely címe:
Csatka-Szentkút búcsújáróhely
2888 Csatka, Szabadság tér 83. Telefon: 34/388-122
http://mariaut.hu/tart-farticle-153-572-1/CsatkaSzentkut__palosok_es_remetek
  
Beküldve:2014-06-22 09:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:külterület
Templom neve:imádkozó Szent Szűz búcsújáróhelye
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Kont Miklós nádornak köszönhető a pálosok megtelepedése, aki kolostort építtetett számukra az 1350-es években, mely - egészen a mohácsi vészig – a környék virágzó hitéleti központja volt.

A mai kápolnát a Szentkút közelében, báró Fiáth Ferencné építtette 1862-ben a török időkben elpusztult kápolna helyére, a költségekhez a környék lakossága is bőkezűen hozzájárult. Tudunk egy Csöbönyei József nevű, harmadrendi testvérről, aki a közadakozást szervezte, majd ő lett az első remete aki egy kis kunyhóban élt a szenthely közelében. A kegykápolnában történt imameghallgatások, csodás gyógyulások emlékei a falakon elhelyezett hálatáblák. Feljegyzések szerint, Meizler Vilmos vakságából gyógyult meg, pillanatok alatt nyerte vissza látását a kegyhelyen, 1792-ben.

A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.

Évszázadokon keresztül tömegek zarándokoltak az Irgalmasság Anyjához, míg 1962-ben a veszprémi püspökség hivatalosan is elismerte zarándokhelyként és engedélyezte a búcsújárásokat. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan zarándokolnak a kegytemplomba, ahol a szentmiséket a magyaron kívül német- és cigány nyelven is tartják, a hazai cigányság országos jelentőségű kegyhelyévé vált templomban.

Bővebben a kegyhely történetéről:
http://www.bucsujaras.hu/csatka/index.html

Kegyhely címe:
Csatka-Szentkút búcsújáróhely
2888 Csatka, Szabadság tér 83. Telefon: 34/388-122
http://mariaut.hu/tart-farticle-153-572-1/CsatkaSzentkut__palosok_es_remetek
  
Beküldve:2014-06-22 09:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:külterület
Templom neve:imádkozó Szent Szűz búcsújáróhelye
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Kont Miklós nádornak köszönhető a pálosok megtelepedése, aki kolostort építtetett számukra az 1350-es években, mely - egészen a mohácsi vészig – a környék virágzó hitéleti központja volt.

A mai kápolnát a Szentkút közelében, báró Fiáth Ferencné építtette 1862-ben a török időkben elpusztult kápolna helyére, a költségekhez a környék lakossága is bőkezűen hozzájárult. Tudunk egy Csöbönyei József nevű, harmadrendi testvérről, aki a közadakozást szervezte, majd ő lett az első remete aki egy kis kunyhóban élt a szenthely közelében. A kegykápolnában történt imameghallgatások, csodás gyógyulások emlékei a falakon elhelyezett hálatáblák. Feljegyzések szerint, Meizler Vilmos vakságából gyógyult meg, pillanatok alatt nyerte vissza látását a kegyhelyen, 1792-ben.

A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.

Évszázadokon keresztül tömegek zarándokoltak az Irgalmasság Anyjához, míg 1962-ben a veszprémi püspökség hivatalosan is elismerte zarándokhelyként és engedélyezte a búcsújárásokat. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan zarándokolnak a kegytemplomba, ahol a szentmiséket a magyaron kívül német- és cigány nyelven is tartják, a hazai cigányság országos jelentőségű kegyhelyévé vált templomban.

Bővebben a kegyhely történetéről:
http://www.bucsujaras.hu/csatka/index.html

Kegyhely címe:
Csatka-Szentkút búcsújáróhely
2888 Csatka, Szabadság tér 83. Telefon: 34/388-122
http://mariaut.hu/tart-farticle-153-572-1/CsatkaSzentkut__palosok_es_remetek
  
Beküldve:2014-06-22 09:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:külterület
Templom neve:imádkozó Szent Szűz búcsújáróhelye
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Kont Miklós nádornak köszönhető a pálosok megtelepedése, aki kolostort építtetett számukra az 1350-es években, mely - egészen a mohácsi vészig – a környék virágzó hitéleti központja volt.

A mai kápolnát a Szentkút közelében, báró Fiáth Ferencné építtette 1862-ben a török időkben elpusztult kápolna helyére, a költségekhez a környék lakossága is bőkezűen hozzájárult. Tudunk egy Csöbönyei József nevű, harmadrendi testvérről, aki a közadakozást szervezte, majd ő lett az első remete aki egy kis kunyhóban élt a szenthely közelében. A kegykápolnában történt imameghallgatások, csodás gyógyulások emlékei a falakon elhelyezett hálatáblák. Feljegyzések szerint, Meizler Vilmos vakságából gyógyult meg, pillanatok alatt nyerte vissza látását a kegyhelyen, 1792-ben.

A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.

Évszázadokon keresztül tömegek zarándokoltak az Irgalmasság Anyjához, míg 1962-ben a veszprémi püspökség hivatalosan is elismerte zarándokhelyként és engedélyezte a búcsújárásokat. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan zarándokolnak a kegytemplomba, ahol a szentmiséket a magyaron kívül német- és cigány nyelven is tartják, a hazai cigányság országos jelentőségű kegyhelyévé vált templomban.

Bővebben a kegyhely történetéről:
http://www.bucsujaras.hu/csatka/index.html

Kegyhely címe:
Csatka-Szentkút búcsújáróhely
2888 Csatka, Szabadság tér 83. Telefon: 34/388-122
http://mariaut.hu/tart-farticle-153-572-1/CsatkaSzentkut__palosok_es_remetek
  
Beküldve:2014-06-22 09:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:külterület
Templom neve:imádkozó Szent Szűz búcsújáróhelye
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Kont Miklós nádornak köszönhető a pálosok megtelepedése, aki kolostort építtetett számukra az 1350-es években, mely - egészen a mohácsi vészig – a környék virágzó hitéleti központja volt.

A mai kápolnát a Szentkút közelében, báró Fiáth Ferencné építtette 1862-ben a török időkben elpusztult kápolna helyére, a költségekhez a környék lakossága is bőkezűen hozzájárult. Tudunk egy Csöbönyei József nevű, harmadrendi testvérről, aki a közadakozást szervezte, majd ő lett az első remete aki egy kis kunyhóban élt a szenthely közelében. A kegykápolnában történt imameghallgatások, csodás gyógyulások emlékei a falakon elhelyezett hálatáblák. Feljegyzések szerint, Meizler Vilmos vakságából gyógyult meg, pillanatok alatt nyerte vissza látását a kegyhelyen, 1792-ben.

A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.

Évszázadokon keresztül tömegek zarándokoltak az Irgalmasság Anyjához, míg 1962-ben a veszprémi püspökség hivatalosan is elismerte zarándokhelyként és engedélyezte a búcsújárásokat. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan zarándokolnak a kegytemplomba, ahol a szentmiséket a magyaron kívül német- és cigány nyelven is tartják, a hazai cigányság országos jelentőségű kegyhelyévé vált templomban.

Bővebben a kegyhely történetéről:
http://www.bucsujaras.hu/csatka/index.html

Kegyhely címe:
Csatka-Szentkút búcsújáróhely
2888 Csatka, Szabadság tér 83. Telefon: 34/388-122
http://mariaut.hu/tart-farticle-153-572-1/CsatkaSzentkut__palosok_es_remetek
  
Beküldve:2014-06-22 09:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:külterület
Templom neve:új kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A csatkai kultusz egy gyógyulás-történetből ered: Ropoli Ferenc plébános feljegyzése szerint 1863-ban a Mária forrásnál egy vak fiú megmosta a szemét és a víztől visszanyerte látását. Az erdei imaház szomszédságában 2004-ben épült a magyarországi cigányság zarándok kápolnája, melynek fakeresztjét II. János Pál pápa áldotta meg, amikor 2003-ban fogadta az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) által vezetett 180 fős magyarországi roma delegációt. A feszületen kétnyelvű felirat olvasható: "Szuntona Dévla, zsutin e romen - Szentséges Isten, segítsd a romákat". A hagyomány szerint a cigány zarándokok ajándékokat visznek Szűz Máriának, cserébe a kút szentelt vizében mosakodnak meg és vesznek is belőle, amitől jó egészséget és szerencsét várnak.

Több beteg térden csúszva teszi meg az utat a kápolnáig, virágokat és gyertyát helyeznek el az oltároknál.
http://nol.hu/archivum/archiv-463452-266683
  
Beküldve:2014-06-22 09:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:külterület
Templom neve:új kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A csatkai kultusz egy gyógyulás-történetből ered: Ropoli Ferenc plébános feljegyzése szerint 1863-ban a Mária forrásnál egy vak fiú megmosta a szemét és a víztől visszanyerte látását. Az erdei imaház szomszédságában 2004-ben épült a magyarországi cigányság zarándok kápolnája, melynek fakeresztjét II. János Pál pápa áldotta meg, amikor 2003-ban fogadta az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) által vezetett 180 fős magyarországi roma delegációt. A feszületen kétnyelvű felirat olvasható: "Szuntona Dévla, zsutin e romen - Szentséges Isten, segítsd a romákat". A hagyomány szerint a cigány zarándokok ajándékokat visznek Szűz Máriának, cserébe a kút szentelt vizében mosakodnak meg és vesznek is belőle, amitől jó egészséget és szerencsét várnak.

Több beteg térden csúszva teszi meg az utat a kápolnáig, virágokat és gyertyát helyeznek el az oltároknál.
http://nol.hu/archivum/archiv-463452-266683
  
Beküldve:2014-06-22 09:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:külterület
Templom neve:új kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A csatkai kultusz egy gyógyulás-történetből ered: Ropoli Ferenc plébános feljegyzése szerint 1863-ban a Mária forrásnál egy vak fiú megmosta a szemét és a víztől visszanyerte látását. Az erdei imaház szomszédságában 2004-ben épült a magyarországi cigányság zarándok kápolnája, melynek fakeresztjét II. János Pál pápa áldotta meg, amikor 2003-ban fogadta az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) által vezetett 180 fős magyarországi roma delegációt. A feszületen kétnyelvű felirat olvasható: "Szuntona Dévla, zsutin e romen - Szentséges Isten, segítsd a romákat". A hagyomány szerint a cigány zarándokok ajándékokat visznek Szűz Máriának, cserébe a kút szentelt vizében mosakodnak meg és vesznek is belőle, amitől jó egészséget és szerencsét várnak.

Több beteg térden csúszva teszi meg az utat a kápolnáig, virágokat és gyertyát helyeznek el az oltároknál.
http://nol.hu/archivum/archiv-463452-266683
  
Beküldve:2014-06-22 09:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Csatka
Utca:külterület
Templom neve:új kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A csatkai kultusz egy gyógyulás-történetből ered: Ropoli Ferenc plébános feljegyzése szerint 1863-ban a Mária forrásnál egy vak fiú megmosta a szemét és a víztől visszanyerte látását. Az erdei imaház szomszédságában 2004-ben épült a magyarországi cigányság zarándok kápolnája, melynek fakeresztjét II. János Pál pápa áldotta meg, amikor 2003-ban fogadta az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) által vezetett 180 fős magyarországi roma delegációt. A feszületen kétnyelvű felirat olvasható: "Szuntona Dévla, zsutin e romen - Szentséges Isten, segítsd a romákat". A hagyomány szerint a cigány zarándokok ajándékokat visznek Szűz Máriának, cserébe a kút szentelt vizében mosakodnak meg és vesznek is belőle, amitől jó egészséget és szerencsét várnak.

Több beteg térden csúszva teszi meg az utat a kápolnáig, virágokat és gyertyát helyeznek el az oltároknál.
http://nol.hu/archivum/archiv-463452-266683
  
Beküldve:2014-06-22 09:58

www.interword.hu
www.interword.hu