Gencsapáti
Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Nagygencs falurész
Templom neve:Szent Jakab-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A nagygencsi római katolikus templom középkori eredetű. A 17. század végén javították. 1880-ban eklektikus stílusban átépítették és háromhajóssá bővítették. 1974-es tatarozásakor szentélyének több gótikus részlete bukkant elő.
Utoljára 2001-ben újították fel.
  
Beküldve:2010-01-30 14:57

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Nagygencs falurész
Templom neve:Szent Jakab-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A templom nagyon jó állapotban van.
  
Beküldve:2010-01-30 15:00

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Nagygencs falurész
Templom neve:Szent Jakab-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Gótikus részlet.
  
Beküldve:2010-01-30 15:22

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Nagygencs falurész
Templom neve:Szent Jakab-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Az 1880-as átépítés emléktáblája. A disztichon formájú vers kiemelt betűi (kronosztikon) az évszámot adják.

"Újult hajlékod, légy Isten kegyteli őre,
herczeg s jó hiveid szíve ajánlja neked."
  
Beküldve:2010-01-30 16:06

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Nagygencs falurész
Templom neve:Szent Jakab-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A sokszög záródású szentély az átépítés után is a gótikus alaprajzot őrzi.
  
Beküldve:2010-01-30 16:08

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Nagygencs falurész
Templom neve:Szent Jakab-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-01-30 16:09

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Nagygencs falurész
Templom neve:Szent Jakab-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-01-30 16:09

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Nagygencs falurész
Templom neve:Szent Jakab-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A belső festés 1937-ből származik.
A berendezés 18. századi népies barokk.
  
Beküldve:2010-01-30 16:16

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:külterület
Templom neve:Fájdalmas Szűz-kápolna (Szentkúti kápolna)
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A falu nyugati határában áll a környék kedvelt zarándokhelye, a Szentkút.
  
Beküldve:2010-01-30 16:26

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:külterület
Templom neve:Fájdalmas Szűz-kápolna (Szentkúti kápolna)
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A kápolna a 17. sz. végén vagy a 18. sz. elején épült.
1730-ban már felújították.
  
Beküldve:2010-01-30 16:30

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:külterület
Templom neve:Fájdalmas Szűz-kápolna (Szentkúti kápolna)
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A stációk a 19. században készültek, a lourdes-i barlangot 1936-ban építették.
  
Beküldve:2010-01-30 16:33

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:külterület
Templom neve:Fájdalmas Szűz-kápolna (Szentkúti kápolna)
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-01-30 16:34

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:külterület
Templom neve:Fájdalmas Szűz-kápolna (Szentkúti kápolna)
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-01-30 16:34

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:külterület
Templom neve:Fájdalmas Szűz-kápolna (Szentkúti kápolna)
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-01-30 16:35

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:külterület
Templom neve:Fájdalmas Szűz-kápolna (Szentkúti kápolna)
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-01-30 16:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent Jakab Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Építésének pontos ideje nem ismert, de a visitatio-s könyvek tanúsága szerint 1650-ben már állt és a XV. században már volt plébániája. Plébánosainak nevét visszamenőleg egészen csaknem 1673-ig ismerjük, de néhány XV. sz.-i oklevél is megnevezi a hely plébánosait.
Az eredetileg egyhajós templomot 1880-ban háromhajóssá bővítették eklektikus stílusban. Tájolása kelet-nyugati.Az oldalhajókban 3-3 félköríves ablak található, melyek közül 1-1 a mellékoltároknál Szent Istvánt, ill. Szent Domonkost ábrázoló festett ablak, melyek 1920-ban készültek. A másik 2-2 ablak egyszerű félköríves üvegablak.A szentély festett üvegablakai 1920-ban készültek: az egyik Jézus Szentséges Szíve, a másik a Szűzanya Szent Szíve tiszteletére készült.A kórusban 2 db, 1937-ben Palka József üvegfestészetében készült üvegablak található. Az egyik Paulai Szent Vincét, a másik Szent Annát karján a kisded Szűz Máriával ábrázolja.
A főoltáron kívül a mellékhajókban is található 1-1 oltár: az északi Szűz Mária (1732), a déli Szent Erzsébet tiszteletére szentelve, provinciális barokk alkotások.
A Mária-és a főoltár közötti részen található a Lourdesi Boldogasszony oltár.
Az oltárok a Lourdesi Boldogasszony oltáron kívül védett műtárgyak.
A gencsiek Szent Erzsébet iránti tiszteletének mély gyökerei vannak.1849 és 1851 között Németgencsen kolerajárvány pusztított. A hívek végső elkeseredésükben Árpádházi Szent Erzsébethez folyamodtak segítségért, és 1851. november 19. után vége szakadt a megbetegedéseknek, a dühöngő járvány elvonult.
Ettől kezdve Szent Erzsébet napja, november 19. a gencsiek fogadalmi napja.
A templombelső teljes felujítására 1937-ben került sor, festését Steffek Albin készítette. A legutóbbi tatarozása 2001-ben történt, mikor is a templom új cserépfedést, villámhárítót, színezést kapott, ill. a külső kétszárnyú kapuk is renoválásra kerültek.
A sekrestye a szentély déli oldalán található, mely 2005-ben újult meg teljesen. A renoválás előtt azonban a képviselőtestület a falu idős lakóinak egybehangzó visszaemlékezése alapján a sekrestye kifelé vezető ajtaja felett feltárási munkálatokat végeztetett egy festmény kapcsán,mely az 1919-es eseményeket ábrázolta, de később eltűnt, mivel 2. világháború utáni kommunista diktatúra miatt Herold József akkori plébános lemeszeltette. A kép azt a jelenetet ábrázolja amikor az 1919. május 28-án kiküldött vörös félzászlóaljat a parasztság tűzzel fogadta és föltartóztatta. 2005-ben a restaurálási munkálatokat megelőző feltárás során kiderült, hogy a kép a vastag mészréteg védelme alatt jó állapotban maradt meg, érdemes restaurálni. A restaurálását Gyarmati András végezte el.
Érdekességként említhető, hogy a festményen szereplő pap arcát a lemeszelés előtt teljesen kikaparták, így Kopcsándy Sándor arcvonásainak restaurálása egy korabeli fénykép alapján történhetett meg.
Ma a festmény már eredeti formájában látható a sekrestye falán.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Apáti-Gyöngyösapáti egykor önálló település neve, ma Gencsapáti község falurészeként ismert. Apáti fíliás község volt. Templomáról a 17. századtól tudunk. Korábbi létezésére csak régészeti kutatásokból következtethetünk.
A jelenlegi templom építéséről 1899. októberében tartott egyházközségi gyűlésen született határozat, mely szerint vagy kápolnát vagy kis templomot építenek. Az építkezéshez a községbeli földbirtokosok és a lakosok ajánlottak fel adományokat.
A plébános - Limperger Flóris - nem támogatta az építkezést, mivel úgy gondolta nincs meg a megfelelő anyagi fedezet. A hívek azonban plébánosuk akarata ellenére az építkezés engedélyezése érdekében a főpásztorhoz fordultak. Az egyházmegye 1901-ben kinevezett új főpásztora igent mondott az építkezésre.
A templom benedikálását Wallner József nagypösei plébános végte, mivel sem a kerületi esperes, sem Limperger Flóris nem vállalta.
A templom védőszentje Szent István király lett.
Az oltárt Jaroschek Mátyás szombathelyi oltárépítő mester tervezte. Felette helyezték el Szent István képét, amelyet gróf Széchenyi Rezső festett.
Sajnos e templom is megszenvedte a II. világháború pusztításait. A háborús károk kijavítása után közel negyven évig csak kisebb javításokat végeztek a templomon.
A 80-as évek elejére halaszthatatlanná vált a külső-belső felújítás. Ennek érdekében az akkori plébános Dr. Konkoly István megtette a szükséges lépéseket, így 1983 tavaszán elkezdőthetett a renoválás.
A felújított templom megáldása 1983. augusztus 20-án ünnepi szentmise keretében történt. A nagy mindenre kiterjedő renoválást követően 1997-ben a főoltárt Hesztera Aladár restaurálta.
A templomban egy szentmisét tartanak szombaton mely egyben előesti mise is.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Apáti-Gyöngyösapáti egykor önálló település neve, ma Gencsapáti község falurészeként ismert. Apáti fíliás község volt. Templomáról a 17. századtól tudunk. Korábbi létezésére csak régészeti kutatásokból következtethetünk.
A jelenlegi templom építéséről 1899. októberében tartott egyházközségi gyűlésen született határozat, mely szerint vagy kápolnát vagy kis templomot építenek. Az építkezéshez a községbeli földbirtokosok és a lakosok ajánlottak fel adományokat.
A plébános - Limperger Flóris - nem támogatta az építkezést, mivel úgy gondolta nincs meg a megfelelő anyagi fedezet. A hívek azonban plébánosuk akarata ellenére az építkezés engedélyezése érdekében a főpásztorhoz fordultak. Az egyházmegye 1901-ben kinevezett új főpásztora igent mondott az építkezésre.
A templom benedikálását Wallner József nagypösei plébános végte, mivel sem a kerületi esperes, sem Limperger Flóris nem vállalta.
A templom védőszentje Szent István király lett.
Az oltárt Jaroschek Mátyás szombathelyi oltárépítő mester tervezte. Felette helyezték el Szent István képét, amelyet gróf Széchenyi Rezső festett.
Sajnos e templom is megszenvedte a II. világháború pusztításait. A háborús károk kijavítása után közel negyven évig csak kisebb javításokat végeztek a templomon.
A 80-as évek elejére halaszthatatlanná vált a külső-belső felújítás. Ennek érdekében az akkori plébános Dr. Konkoly István megtette a szükséges lépéseket, így 1983 tavaszán elkezdőthetett a renoválás.
A felújított templom megáldása 1983. augusztus 20-án ünnepi szentmise keretében történt. A nagy mindenre kiterjedő renoválást követően 1997-ben a főoltárt Hesztera Aladár restaurálta.
A templomban egy szentmisét tartanak szombaton mely egyben előesti mise is.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Apáti-Gyöngyösapáti egykor önálló település neve, ma Gencsapáti község falurészeként ismert. Apáti fíliás község volt. Templomáról a 17. századtól tudunk. Korábbi létezésére csak régészeti kutatásokból következtethetünk.
A jelenlegi templom építéséről 1899. októberében tartott egyházközségi gyűlésen született határozat, mely szerint vagy kápolnát vagy kis templomot építenek. Az építkezéshez a községbeli földbirtokosok és a lakosok ajánlottak fel adományokat.
A plébános - Limperger Flóris - nem támogatta az építkezést, mivel úgy gondolta nincs meg a megfelelő anyagi fedezet. A hívek azonban plébánosuk akarata ellenére az építkezés engedélyezése érdekében a főpásztorhoz fordultak. Az egyházmegye 1901-ben kinevezett új főpásztora igent mondott az építkezésre.
A templom benedikálását Wallner József nagypösei plébános végte, mivel sem a kerületi esperes, sem Limperger Flóris nem vállalta.
A templom védőszentje Szent István király lett.
Az oltárt Jaroschek Mátyás szombathelyi oltárépítő mester tervezte. Felette helyezték el Szent István képét, amelyet gróf Széchenyi Rezső festett.
Sajnos e templom is megszenvedte a II. világháború pusztításait. A háborús károk kijavítása után közel negyven évig csak kisebb javításokat végeztek a templomon.
A 80-as évek elejére halaszthatatlanná vált a külső-belső felújítás. Ennek érdekében az akkori plébános Dr. Konkoly István megtette a szükséges lépéseket, így 1983 tavaszán elkezdőthetett a renoválás.
A felújított templom megáldása 1983. augusztus 20-án ünnepi szentmise keretében történt. A nagy mindenre kiterjedő renoválást követően 1997-ben a főoltárt Hesztera Aladár restaurálta.
A templomban egy szentmisét tartanak szombaton mely egyben előesti mise is.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Apáti-Gyöngyösapáti egykor önálló település neve, ma Gencsapáti község falurészeként ismert. Apáti fíliás község volt. Templomáról a 17. századtól tudunk. Korábbi létezésére csak régészeti kutatásokból következtethetünk.
A jelenlegi templom építéséről 1899. októberében tartott egyházközségi gyűlésen született határozat, mely szerint vagy kápolnát vagy kis templomot építenek. Az építkezéshez a községbeli földbirtokosok és a lakosok ajánlottak fel adományokat.
A plébános - Limperger Flóris - nem támogatta az építkezést, mivel úgy gondolta nincs meg a megfelelő anyagi fedezet. A hívek azonban plébánosuk akarata ellenére az építkezés engedélyezése érdekében a főpásztorhoz fordultak. Az egyházmegye 1901-ben kinevezett új főpásztora igent mondott az építkezésre.
A templom benedikálását Wallner József nagypösei plébános végte, mivel sem a kerületi esperes, sem Limperger Flóris nem vállalta.
A templom védőszentje Szent István király lett.
Az oltárt Jaroschek Mátyás szombathelyi oltárépítő mester tervezte. Felette helyezték el Szent István képét, amelyet gróf Széchenyi Rezső festett.
Sajnos e templom is megszenvedte a II. világháború pusztításait. A háborús károk kijavítása után közel negyven évig csak kisebb javításokat végeztek a templomon.
A 80-as évek elejére halaszthatatlanná vált a külső-belső felújítás. Ennek érdekében az akkori plébános Dr. Konkoly István megtette a szükséges lépéseket, így 1983 tavaszán elkezdőthetett a renoválás.
A felújított templom megáldása 1983. augusztus 20-án ünnepi szentmise keretében történt. A nagy mindenre kiterjedő renoválást követően 1997-ben a főoltárt Hesztera Aladár restaurálta.
A templomban egy szentmisét tartanak szombaton mely egyben előesti mise is.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Apáti-Gyöngyösapáti egykor önálló település neve, ma Gencsapáti község falurészeként ismert. Apáti fíliás község volt. Templomáról a 17. századtól tudunk. Korábbi létezésére csak régészeti kutatásokból következtethetünk.
A jelenlegi templom építéséről 1899. októberében tartott egyházközségi gyűlésen született határozat, mely szerint vagy kápolnát vagy kis templomot építenek. Az építkezéshez a községbeli földbirtokosok és a lakosok ajánlottak fel adományokat.
A plébános - Limperger Flóris - nem támogatta az építkezést, mivel úgy gondolta nincs meg a megfelelő anyagi fedezet. A hívek azonban plébánosuk akarata ellenére az építkezés engedélyezése érdekében a főpásztorhoz fordultak. Az egyházmegye 1901-ben kinevezett új főpásztora igent mondott az építkezésre.
A templom benedikálását Wallner József nagypösei plébános végte, mivel sem a kerületi esperes, sem Limperger Flóris nem vállalta.
A templom védőszentje Szent István király lett.
Az oltárt Jaroschek Mátyás szombathelyi oltárépítő mester tervezte. Felette helyezték el Szent István képét, amelyet gróf Széchenyi Rezső festett.
Sajnos e templom is megszenvedte a II. világháború pusztításait. A háborús károk kijavítása után közel negyven évig csak kisebb javításokat végeztek a templomon.
A 80-as évek elejére halaszthatatlanná vált a külső-belső felújítás. Ennek érdekében az akkori plébános Dr. Konkoly István megtette a szükséges lépéseket, így 1983 tavaszán elkezdőthetett a renoválás.
A felújított templom megáldása 1983. augusztus 20-án ünnepi szentmise keretében történt. A nagy mindenre kiterjedő renoválást követően 1997-ben a főoltárt Hesztera Aladár restaurálta.
A templomban egy szentmisét tartanak szombaton mely egyben előesti mise is.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Apáti-Gyöngyösapáti egykor önálló település neve, ma Gencsapáti község falurészeként ismert. Apáti fíliás község volt. Templomáról a 17. századtól tudunk. Korábbi létezésére csak régészeti kutatásokból következtethetünk.
A jelenlegi templom építéséről 1899. októberében tartott egyházközségi gyűlésen született határozat, mely szerint vagy kápolnát vagy kis templomot építenek. Az építkezéshez a községbeli földbirtokosok és a lakosok ajánlottak fel adományokat.
A plébános - Limperger Flóris - nem támogatta az építkezést, mivel úgy gondolta nincs meg a megfelelő anyagi fedezet. A hívek azonban plébánosuk akarata ellenére az építkezés engedélyezése érdekében a főpásztorhoz fordultak. Az egyházmegye 1901-ben kinevezett új főpásztora igent mondott az építkezésre.
A templom benedikálását Wallner József nagypösei plébános végte, mivel sem a kerületi esperes, sem Limperger Flóris nem vállalta.
A templom védőszentje Szent István király lett.
Az oltárt Jaroschek Mátyás szombathelyi oltárépítő mester tervezte. Felette helyezték el Szent István képét, amelyet gróf Széchenyi Rezső festett.
Sajnos e templom is megszenvedte a II. világháború pusztításait. A háborús károk kijavítása után közel negyven évig csak kisebb javításokat végeztek a templomon.
A 80-as évek elejére halaszthatatlanná vált a külső-belső felújítás. Ennek érdekében az akkori plébános Dr. Konkoly István megtette a szükséges lépéseket, így 1983 tavaszán elkezdőthetett a renoválás.
A felújított templom megáldása 1983. augusztus 20-án ünnepi szentmise keretében történt. A nagy mindenre kiterjedő renoválást követően 1997-ben a főoltárt Hesztera Aladár restaurálta.
A templomban egy szentmisét tartanak szombaton mely egyben előesti mise is.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Hunyadi János u. 234.
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Apáti-Gyöngyösapáti egykor önálló település neve, ma Gencsapáti község falurészeként ismert. Apáti fíliás község volt. Templomáról a 17. századtól tudunk. Korábbi létezésére csak régészeti kutatásokból következtethetünk.
A jelenlegi templom építéséről 1899. októberében tartott egyházközségi gyűlésen született határozat, mely szerint vagy kápolnát vagy kis templomot építenek. Az építkezéshez a községbeli földbirtokosok és a lakosok ajánlottak fel adományokat.
A plébános - Limperger Flóris - nem támogatta az építkezést, mivel úgy gondolta nincs meg a megfelelő anyagi fedezet. A hívek azonban plébánosuk akarata ellenére az építkezés engedélyezése érdekében a főpásztorhoz fordultak. Az egyházmegye 1901-ben kinevezett új főpásztora igent mondott az építkezésre.
A templom benedikálását Wallner József nagypösei plébános végte, mivel sem a kerületi esperes, sem Limperger Flóris nem vállalta.
A templom védőszentje Szent István király lett.
Az oltárt Jaroschek Mátyás szombathelyi oltárépítő mester tervezte. Felette helyezték el Szent István képét, amelyet gróf Széchenyi Rezső festett.
Sajnos e templom is megszenvedte a II. világháború pusztításait. A háborús károk kijavítása után közel negyven évig csak kisebb javításokat végeztek a templomon.
A 80-as évek elejére halaszthatatlanná vált a külső-belső felújítás. Ennek érdekében az akkori plébános Dr. Konkoly István megtette a szükséges lépéseket, így 1983 tavaszán elkezdőthetett a renoválás.
A felújított templom megáldása 1983. augusztus 20-án ünnepi szentmise keretében történt. A nagy mindenre kiterjedő renoválást követően 1997-ben a főoltárt Hesztera Aladár restaurálta.
A templomban egy szentmisét tartanak szombaton mely egyben előesti mise is.
http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 07:59

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti, Kálvária domb
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentkút keletkezésének történetét a szájhagyomány mellett hivatalos feljegyzés is tanúsítja: az 1756-os Batthány - féle visitatio-s jegyzőkönyv részletesen beszél e szent helyről.
E szerint a gencsi határ nyugati részén, egy domb oldalán bővizű forrás található. Török Mihály és neje László Katalin hálából kápolnát építtettek a forrás fölé, annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízében történt mosás következtében megnyíltak. A kápolnát a fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
1906. nyarán Kovács Katalin szombathelyi (volt nagygencsi) lakos 14 stációból álló keresztutat készíttetett a Szentkúti kápolna köré, majd
szeptemberben sógora, Abért István, a Szentkút gondnoka, 400 korona értékű alapítványt tett a stációk és a kálváriai keresztek fenntartására.
Ugyanebben az évben a Szentkút fölé épült kápolna egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot kapott ajándékba a Szombathely-Kálvária remeteház helyére települő karmelita nővérektől egy lourdes-i barlangot építtetett és ajándékozott a Szentkútnak.
1937-ben újabb létesítménnyel gazdagodott a Szentkút: Hosszu István és felesége Banga Margit 6 éves korában váratlanul elhunyt Bernadett nevű kislányuk emlékére.
A lourdesi barlangkápolnát Könczöl Antal salköveskuti esperes plébános áldotta meg 1937. szeptember 19-én
Évente kétszer: a szent kereszt megtalálásának ünnepét (május 3.) és a szent kereszt felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon nagy számban keresik fel a szomszédos plébániák hívei is, hogy itt a tiszta forrás vizénél testi-lelki enyhülést keressenek, bűneiktől megtisztuljanak, a fájdalmas Szűzanya közbenjárására életük keresztjét türelmes lélekkel tudják hordozni. Ekkor a szentmisét a lourdesi barlangkápolna előtti köves részen mutatják be.
Délután a búcsúra elzarándokolt hívek közösen járják végig és imádkozzák együtt a keresztutat.
A gencsapáti hívek a két szent kereszt napi búcsún kívül Nagyboldogasszonykor, augusztus 15-én is elzarándokolnak a Szentkúthoz, hogy itt ünnepeljék meg Jézus édesanyjának égi megdicsőülését.
Ugyancsak kedvelt a hívek körében az őszi ún. hálaadó mise is, melyet a szüret megkezdésekor szokás a szentkúti kápolnában végezni.
Néhány évvel ezelőtt szép szokás vette kezdetét a Szenkúton. Virágvasárnap délután a szombathelyi és környékbeli plébániák ifjúsága közösen járja végig a keresztút állomásait a helyi hívekkel együtt. A résztvevők száma évről évre növekszik. Az idei évtől kezdve pedig minden szombat este szabadtéri előesti szentmise bemutatására kerül sor, rossz idő esetén pedig a kápolnában.


http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete
  
Beküldve:2012-01-04 08:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti Apáti Falurész
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Apáti-Gyöngyösapáti egykor önálló település neve, ma Gencsapáti község falurészeként ismert. Apáti fíliás község volt. Templomáról a 17. századtól tudunk. Korábbi létezésére csak régészeti kutatásokból következtethetünk.
A jelenlegi templom építéséről 1899. októberében tartott egyházközségi gyűlésen született határozat, mely szerint vagy kápolnát vagy kis templomot építenek. Az építkezéshez a községbeli földbirtokosok és a lakosok ajánlottak fel adományokat.
A plébános - Limperger Flóris - nem támogatta az építkezést, mivel úgy gondolta nincs meg a megfelelő anyagi fedezet. A hívek azonban plébánosuk akarata ellenére az építkezés engedélyezése érdekében a főpásztorhoz fordultak. Az egyházmegye 1901-ben kinevezett új főpásztora igent mondott az építkezésre.
A templom benedikálását Wallner József nagypösei plébános végte, mivel sem a kerületi esperes, sem Limperger Flóris nem vállalta.
A templom védőszentje Szent István király lett.
Az oltárt Jaroschek Mátyás szombathelyi oltárépítő mester tervezte. Felette helyezték el Szent István képét, amelyet gróf Széchenyi Rezső festett.
Sajnos e templom is megszenvedte a II. világháború pusztításait. A háborús károk kijavítása után közel negyven évig csak kisebb javításokat végeztek a templomon.
A 80-as évek elejére halaszthatatlanná vált a külső-belső felújítás. Ennek érdekében az akkori plébános Dr. Konkoly István megtette a szükséges lépéseket, így 1983 tavaszán elkezdőthetett a renoválás.
A felújított templom megáldása 1983. augusztus 20-án ünnepi szentmise keretében történt. A nagy mindenre kiterjedő renoválást követően 1997-ben a főoltárt Hesztera Aladár restaurálta.
A templomban egy szentmisét tartanak szombaton mely egyben előesti mise is.

http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete

Ugyanez a boldog király, miután a királyi rendelkezések gondjával elfoglalva egész napját tárgyalásokra és tanácskozásokra fordította, az éjszaka csendjében arra törekedett, hogy magát virrasztásba s imádkozásba vesse, idejét elmélkedéssel töltse, könnyeit hullassa, könyörgéseiben Istent szólítsa, s kérve kérte, hogy az igaz bíró mérséklete szálljon irgalmasan mindennapos ítélkezésére. (Szent István legendája Hartvik püspöktől, részlet)
Hagyomány szerint a Gencsapáti Legénycéh legényei az ünnepre, 2011. augusztus 20-ára virággal feldíszítették a templom kapuját, melyen keresztül érkezett az ünneplő közösség. A 10-órakor kezdődő szentmisében Molnár Szabolcs atya kiemelte Szent István királyunk örökségének lényegét és hitünk fontosságát nemzetünk megtartásában. A szentmisét követően az ünnepség alatt szorgos leányok a megáldott kenyérrel kínálták az ünnepen résztvevőket. A templom előtti téren Kovács Vince polgármester mondott ünnepi beszédet. A hagyománytól eltérően most az ünnepség szép pontja volt, hogy rövid műsort adott a Lengyelországból érkezett Raciborz Néptáncegyüttes. Műsoruk után a helybeliek elmesélték nekik, hogy a II. világháború alatt, 1939-44 között Apátiban, a kastélyban lengyel katonatisztek tartózkodtak családjukkal. Pap is volt velük, és igen szoros kapcsolatot ápoltak a helyi lakossággal. A néptáncegyüttes a közeli temetőben meglátogatta egy lengyel tanár sírját.
Örülünk, hogy az idei apáti búcsú is méltóságteljesen és szépen zajlott le, köszönjük minden résztvevőnek a jelenlétet és a szervezők nívós munkáját.
Horváth Attila
http://www.martinus.hu/hirek/2883/apati-bucsu-szent-istvan-kiraly-unnepen

  
Beküldve:2012-01-19 19:23

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti Apáti Falurész
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Apáti-Gyöngyösapáti egykor önálló település neve, ma Gencsapáti község falurészeként ismert. Apáti fíliás község volt. Templomáról a 17. századtól tudunk. Korábbi létezésére csak régészeti kutatásokból következtethetünk.
A jelenlegi templom építéséről 1899. októberében tartott egyházközségi gyűlésen született határozat, mely szerint vagy kápolnát vagy kis templomot építenek. Az építkezéshez a községbeli földbirtokosok és a lakosok ajánlottak fel adományokat.
A plébános - Limperger Flóris - nem támogatta az építkezést, mivel úgy gondolta nincs meg a megfelelő anyagi fedezet. A hívek azonban plébánosuk akarata ellenére az építkezés engedélyezése érdekében a főpásztorhoz fordultak. Az egyházmegye 1901-ben kinevezett új főpásztora igent mondott az építkezésre.
A templom benedikálását Wallner József nagypösei plébános végte, mivel sem a kerületi esperes, sem Limperger Flóris nem vállalta.
A templom védőszentje Szent István király lett.
Az oltárt Jaroschek Mátyás szombathelyi oltárépítő mester tervezte. Felette helyezték el Szent István képét, amelyet gróf Széchenyi Rezső festett.
Sajnos e templom is megszenvedte a II. világháború pusztításait. A háborús károk kijavítása után közel negyven évig csak kisebb javításokat végeztek a templomon.
A 80-as évek elejére halaszthatatlanná vált a külső-belső felújítás. Ennek érdekében az akkori plébános Dr. Konkoly István megtette a szükséges lépéseket, így 1983 tavaszán elkezdőthetett a renoválás.
A felújított templom megáldása 1983. augusztus 20-án ünnepi szentmise keretében történt. A nagy mindenre kiterjedő renoválást követően 1997-ben a főoltárt Hesztera Aladár restaurálta.
A templomban egy szentmisét tartanak szombaton mely egyben előesti mise is.

http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete

Ugyanez a boldog király, miután a királyi rendelkezések gondjával elfoglalva egész napját tárgyalásokra és tanácskozásokra fordította, az éjszaka csendjében arra törekedett, hogy magát virrasztásba s imádkozásba vesse, idejét elmélkedéssel töltse, könnyeit hullassa, könyörgéseiben Istent szólítsa, s kérve kérte, hogy az igaz bíró mérséklete szálljon irgalmasan mindennapos ítélkezésére. (Szent István legendája Hartvik püspöktől, részlet)
Hagyomány szerint a Gencsapáti Legénycéh legényei az ünnepre, 2011. augusztus 20-ára virággal feldíszítették a templom kapuját, melyen keresztül érkezett az ünneplő közösség. A 10-órakor kezdődő szentmisében Molnár Szabolcs atya kiemelte Szent István királyunk örökségének lényegét és hitünk fontosságát nemzetünk megtartásában. A szentmisét követően az ünnepség alatt szorgos leányok a megáldott kenyérrel kínálták az ünnepen résztvevőket. A templom előtti téren Kovács Vince polgármester mondott ünnepi beszédet. A hagyománytól eltérően most az ünnepség szép pontja volt, hogy rövid műsort adott a Lengyelországból érkezett Raciborz Néptáncegyüttes. Műsoruk után a helybeliek elmesélték nekik, hogy a II. világháború alatt, 1939-44 között Apátiban, a kastélyban lengyel katonatisztek tartózkodtak családjukkal. Pap is volt velük, és igen szoros kapcsolatot ápoltak a helyi lakossággal. A néptáncegyüttes a közeli temetőben meglátogatta egy lengyel tanár sírját.
Örülünk, hogy az idei apáti búcsú is méltóságteljesen és szépen zajlott le, köszönjük minden résztvevőnek a jelenlétet és a szervezők nívós munkáját.
Horváth Attila
http://www.martinus.hu/hirek/2883/apati-bucsu-szent-istvan-kiraly-unnepen

  
Beküldve:2012-01-19 19:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti Apáti Falurész
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Apáti-Gyöngyösapáti egykor önálló település neve, ma Gencsapáti község falurészeként ismert. Apáti fíliás község volt. Templomáról a 17. századtól tudunk. Korábbi létezésére csak régészeti kutatásokból következtethetünk.
A jelenlegi templom építéséről 1899. októberében tartott egyházközségi gyűlésen született határozat, mely szerint vagy kápolnát vagy kis templomot építenek. Az építkezéshez a községbeli földbirtokosok és a lakosok ajánlottak fel adományokat.
A plébános - Limperger Flóris - nem támogatta az építkezést, mivel úgy gondolta nincs meg a megfelelő anyagi fedezet. A hívek azonban plébánosuk akarata ellenére az építkezés engedélyezése érdekében a főpásztorhoz fordultak. Az egyházmegye 1901-ben kinevezett új főpásztora igent mondott az építkezésre.
A templom benedikálását Wallner József nagypösei plébános végte, mivel sem a kerületi esperes, sem Limperger Flóris nem vállalta.
A templom védőszentje Szent István király lett.
Az oltárt Jaroschek Mátyás szombathelyi oltárépítő mester tervezte. Felette helyezték el Szent István képét, amelyet gróf Széchenyi Rezső festett.
Sajnos e templom is megszenvedte a II. világháború pusztításait. A háborús károk kijavítása után közel negyven évig csak kisebb javításokat végeztek a templomon.
A 80-as évek elejére halaszthatatlanná vált a külső-belső felújítás. Ennek érdekében az akkori plébános Dr. Konkoly István megtette a szükséges lépéseket, így 1983 tavaszán elkezdőthetett a renoválás.
A felújított templom megáldása 1983. augusztus 20-án ünnepi szentmise keretében történt. A nagy mindenre kiterjedő renoválást követően 1997-ben a főoltárt Hesztera Aladár restaurálta.
A templomban egy szentmisét tartanak szombaton mely egyben előesti mise is.

http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete

Ugyanez a boldog király, miután a királyi rendelkezések gondjával elfoglalva egész napját tárgyalásokra és tanácskozásokra fordította, az éjszaka csendjében arra törekedett, hogy magát virrasztásba s imádkozásba vesse, idejét elmélkedéssel töltse, könnyeit hullassa, könyörgéseiben Istent szólítsa, s kérve kérte, hogy az igaz bíró mérséklete szálljon irgalmasan mindennapos ítélkezésére. (Szent István legendája Hartvik püspöktől, részlet)
Hagyomány szerint a Gencsapáti Legénycéh legényei az ünnepre, 2011. augusztus 20-ára virággal feldíszítették a templom kapuját, melyen keresztül érkezett az ünneplő közösség. A 10-órakor kezdődő szentmisében Molnár Szabolcs atya kiemelte Szent István királyunk örökségének lényegét és hitünk fontosságát nemzetünk megtartásában. A szentmisét követően az ünnepség alatt szorgos leányok a megáldott kenyérrel kínálták az ünnepen résztvevőket. A templom előtti téren Kovács Vince polgármester mondott ünnepi beszédet. A hagyománytól eltérően most az ünnepség szép pontja volt, hogy rövid műsort adott a Lengyelországból érkezett Raciborz Néptáncegyüttes. Műsoruk után a helybeliek elmesélték nekik, hogy a II. világháború alatt, 1939-44 között Apátiban, a kastélyban lengyel katonatisztek tartózkodtak családjukkal. Pap is volt velük, és igen szoros kapcsolatot ápoltak a helyi lakossággal. A néptáncegyüttes a közeli temetőben meglátogatta egy lengyel tanár sírját.
Örülünk, hogy az idei apáti búcsú is méltóságteljesen és szépen zajlott le, köszönjük minden résztvevőnek a jelenlétet és a szervezők nívós munkáját.
Horváth Attila
http://www.martinus.hu/hirek/2883/apati-bucsu-szent-istvan-kiraly-unnepen

  
Beküldve:2012-01-19 19:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsapáti Apáti Falurész
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Apáti-Gyöngyösapáti egykor önálló település neve, ma Gencsapáti község falurészeként ismert. Apáti fíliás község volt. Templomáról a 17. századtól tudunk. Korábbi létezésére csak régészeti kutatásokból következtethetünk.
A jelenlegi templom építéséről 1899. októberében tartott egyházközségi gyűlésen született határozat, mely szerint vagy kápolnát vagy kis templomot építenek. Az építkezéshez a községbeli földbirtokosok és a lakosok ajánlottak fel adományokat.
A plébános - Limperger Flóris - nem támogatta az építkezést, mivel úgy gondolta nincs meg a megfelelő anyagi fedezet. A hívek azonban plébánosuk akarata ellenére az építkezés engedélyezése érdekében a főpásztorhoz fordultak. Az egyházmegye 1901-ben kinevezett új főpásztora igent mondott az építkezésre.
A templom benedikálását Wallner József nagypösei plébános végte, mivel sem a kerületi esperes, sem Limperger Flóris nem vállalta.
A templom védőszentje Szent István király lett.
Az oltárt Jaroschek Mátyás szombathelyi oltárépítő mester tervezte. Felette helyezték el Szent István képét, amelyet gróf Széchenyi Rezső festett.
Sajnos e templom is megszenvedte a II. világháború pusztításait. A háborús károk kijavítása után közel negyven évig csak kisebb javításokat végeztek a templomon.
A 80-as évek elejére halaszthatatlanná vált a külső-belső felújítás. Ennek érdekében az akkori plébános Dr. Konkoly István megtette a szükséges lépéseket, így 1983 tavaszán elkezdőthetett a renoválás.
A felújított templom megáldása 1983. augusztus 20-án ünnepi szentmise keretében történt. A nagy mindenre kiterjedő renoválást követően 1997-ben a főoltárt Hesztera Aladár restaurálta.
A templomban egy szentmisét tartanak szombaton mely egyben előesti mise is.

http://gencsplebania.freewb.hu/templomok-tortenete

Ugyanez a boldog király, miután a királyi rendelkezések gondjával elfoglalva egész napját tárgyalásokra és tanácskozásokra fordította, az éjszaka csendjében arra törekedett, hogy magát virrasztásba s imádkozásba vesse, idejét elmélkedéssel töltse, könnyeit hullassa, könyörgéseiben Istent szólítsa, s kérve kérte, hogy az igaz bíró mérséklete szálljon irgalmasan mindennapos ítélkezésére. (Szent István legendája Hartvik püspöktől, részlet)
Hagyomány szerint a Gencsapáti Legénycéh legényei az ünnepre, 2011. augusztus 20-ára virággal feldíszítették a templom kapuját, melyen keresztül érkezett az ünneplő közösség. A 10-órakor kezdődő szentmisében Molnár Szabolcs atya kiemelte Szent István királyunk örökségének lényegét és hitünk fontosságát nemzetünk megtartásában. A szentmisét követően az ünnepség alatt szorgos leányok a megáldott kenyérrel kínálták az ünnepen résztvevőket. A templom előtti téren Kovács Vince polgármester mondott ünnepi beszédet. A hagyománytól eltérően most az ünnepség szép pontja volt, hogy rövid műsort adott a Lengyelországból érkezett Raciborz Néptáncegyüttes. Műsoruk után a helybeliek elmesélték nekik, hogy a II. világháború alatt, 1939-44 között Apátiban, a kastélyban lengyel katonatisztek tartózkodtak családjukkal. Pap is volt velük, és igen szoros kapcsolatot ápoltak a helyi lakossággal. A néptáncegyüttes a közeli temetőben meglátogatta egy lengyel tanár sírját.
Örülünk, hogy az idei apáti búcsú is méltóságteljesen és szépen zajlott le, köszönjük minden résztvevőnek a jelenlétet és a szervezők nívós munkáját.
Horváth Attila
http://www.martinus.hu/hirek/2883/apati-bucsu-szent-istvan-kiraly-unnepen

  
Beküldve:2012-01-19 19:28

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Apáti településrész
Templom neve:Szent István templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-02-19 10:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Apáti településrész
Templom neve:Szent István templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-02-19 10:25

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Apáti településrész
Templom neve:Szent István templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-02-19 10:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Apáti településrész
Templom neve:Szent István templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-02-19 10:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Apáti településrész
Templom neve:Szent István templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-02-19 10:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Apáti településrész
Templom neve:Szent István templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-02-19 10:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsi településrész
Templom neve:Szent Jakab templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-02-19 11:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsi településrész
Templom neve:Szent Jakab templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-02-19 11:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsi településrész
Templom neve:Szent Jakab templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-02-19 11:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsi településrész
Templom neve:Szent Jakab templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-02-19 11:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsi településrész
Templom neve:Szent Jakab templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-02-19 11:15

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsi településrész
Templom neve:Szent Jakab templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-02-19 11:16

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsi településrész
Templom neve:Szent Jakab templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-02-19 11:18

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Gencsapáti
Utca:Gencsi településrész
Templom neve:Szent Jakab templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-02-19 11:18

www.interword.hu
www.interword.hu