Hódmezővásárhely
Beküldte:Benke Tibor
E-mail:gyuritibi@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Andrássy
Templom neve:Szentháromság
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1750-ben építették a jelenlegi templomot, melyet 1860-ban két mellékhajóval bővítettek.
  
Beküldve:2006-03-23 20:25

Beküldte:Benke Tibor
E-mail:gyuritibi@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szent István tér
Templom neve:Szent István
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1935-ben kezdték el építeni atemplomot, melyet 1937-ben áldottak meg.
  
Beküldve:2006-03-23 20:27

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szőnyi u
Templom neve:Református ó templom
Felekezet:Református
  
Ismeretanyag:A református ó templom népi barokk épült 1721-ben.
  
Beküldve:2007-07-31 10:38

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szántó Kovács u
Templom neve:Görögkeleti templom
Felekezet:Görögkeleti
  
Ismeretanyag:A görögkeleti templom késő (késő barokk )1807-ben épült.
  
Beküldve:2007-07-31 10:44

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szent István tér
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:Zsidó hitközség
  
Ismeretanyag:A Zsinagóga ( mór eklektikus)1890-ben épült.2004-ben felújitották és a melete levő iskolában pedig emlék múzeumot rendeztekbe.
  
Beküldve:2007-07-31 11:03

Beküldte:FME
E-mail:-
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kossuth tér
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:http://www.hodmezovasarhely.hu/idegenvezeto/nevezetessegek
Ótemplom (Kossuth tér)
Az egykor Hód-tó partjához közel álló vályogtemplom elé 1713-1714-ben kőtornyot emeltek. A torony a harang elhelyezése mellett védelmi szerepet is betöltött. Innen figyelték az ellenség, az árvíz jöttét, innen észlelték a tüzeket. A főbejárat fölötti kőtáblán bibliai idézettel a város címerét és a város elöljáróinak neveit helyezték el. A barokk stílusú templomhajó igazodva a torony építészeti megoldásához, 1721 és 1723 között készült el, kivitelezését Helbing János budai építőmester végezte. Károlyi Sándor a torony számára átengedte a korábban Rákóczi tulajdonát képező nagyecsedi kastélyának óráját és csengettyűjét. 1725-ben tették helyükre. 1741-1742-ben lőrésekkel ellátott fallal vették körül a templomot, egy része ma is látható. A templom belső berendezését 1731-ben gyulai asztalosok készítették. Az ülőpadokat, az űrasztalát, a szószéket festéssel díszítették, a karzat mennyezetét is fakazetták borították. Felújítására 1892-ben került sor, amikor vasgerendákon és vaslábakon álló karzatot helyeztek el a régi helyébe. A karzat vasrácsát Deák Mihály helybeli lakatos, az új szószéket és az úrasztalt Csepreghi János budapesti műasztalos készítette. 1896-ban került sor az Oláh Ferenc által adományozott orgona beszerelésére. Soukenik János orgonakészítő mester hangszerét 1896. június 25-én szentelték fel. 1889-ben, amikor már megszűnt a kőkerítés védelmi szerepe, északi oldalán lebontották, helyébe hamarosan felépült a templombazár. Helyiségeit főként műhelyek és üzletek céljára adták bérbe. A bazársort sajnálatos módon 1961-ben lebontották. A templom becses ereklyéi: 1749-ből való ezüst keresztelő kanna, 1761-ben készült ezüstkehely. A közelmúltban a templom mellett ásatásokat végeztek a régebbi templom alapjainak feltárására. A közeljövőben a toronyban baktermúzeumot kívánnak létesíteni, a templom körül pedig emlékkertet, ahol neves vásárhelyi emberek emlékét örökítik meg. Itt állítják fel az 1989-es romániai forradalom vásárhelyi mártírjának, Tóth Sándornak a kopjafáját. Visszakerül szentegyháza falához Szőnyi Benjámin halotti epitáfiuma (halottak számára állított feliratos tábla) is.
  
Beküldve:2007-08-12 11:24

Beküldte:FGyJ
E-mail:-
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kossuth tér
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-08-12 11:24

Beküldte:FGyJ
E-mail:-
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kossuth tér
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-08-12 11:25

Beküldte:FGyJ
E-mail:-
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kossuth tér
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-08-12 11:25

Beküldte:FGyJ
E-mail:-
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kossuth tér
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-08-12 11:25

Beküldte:FGyJ
E-mail:-
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kossuth tér
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-08-12 11:26

Beküldte:FGyJ
E-mail:-
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kossuth tér
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-08-12 11:27

Beküldte:FME
E-mail:-
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kálvin János tér
Templom neve:Református Újtemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:http://www.hodmezovasarhely.hu/idegenvezeto/nevezetessegek
Újtemplom (Kálvin János tér)
II. József türelmi rendeletének kibocsátása után vált lehetővé a város második református eklézsiájának megépítése. Az alapkövet 1792-ben Szőnyi Benjámin tette le, akinek emlékversét a torony gombjában helyezték el. A Fischer Boldizsár tervei alapján készült templomban az első istentiszteletet 1796-ban tartották, a felszentelésre csak 1799-ben került sor. Az épület késő barokk stílusú, egyhajós, egyenes záródású, két végén kétemeletes karzattal. A toronysisak jellegzetesen barokk kiképzésű. Kegytárgyai közül kiemelkedik egy 1761-ben készült barokk lomb- és szalagdíszes ezüstkehely. Egy ismeretlen magyar mester kezéből származó empire formájú úrvacsoraserleget is őriznek, ugyancsak itt található két 1756-ból való úrasztalkendő, melyet virágdíszekkel hímeztek. A templom leghíresebb lelkipásztora Szeremlei Sámuel, a város tudós történetírója volt. A falon Bognár Rezső (1888-1963) kántor, karnagy emléktáblája látható.
  
Beküldve:2007-08-12 11:29

Beküldte:FME
E-mail:-
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kálvin János tér
Templom neve:Református Újtemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-08-12 11:30

Beküldte:FGyJ
E-mail:-
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kálvin János tér
Templom neve:Református Újtemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-08-12 11:30

Beküldte:FGyJ
E-mail:-
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kálvin János tér
Templom neve:Református Újtemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-08-12 11:31

Beküldte:FME
E-mail:-
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kálvin János tér
Templom neve:Református Újtemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-08-12 11:32

Beküldte:FGyJ
E-mail:-
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kálvin János tér
Templom neve:Református Újtemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-08-12 11:32

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Völgy u
Templom neve:Unitárius templom
Felekezet:Unitárius
  
Ismeretanyag:Az Erdélyből eredő unitáriusoknak már 1567-ben voltak hitvallói Hódmezővásárhelyen,de csak 1877-ben alakult meg a helyi unitárius egyház.A régi imaház helyett 1910-ben épült fel a kisméretű ektektitus temploma Völgy utcai telken,Kruzslicz Károly építész tervei alapján.
  
Beküldve:2007-11-08 21:20

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Petőfi u Márton u sarok
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:Evangélikus
  
Ismeretanyag:A helybeli evangélikusok 1811-ben építették fel ideiglenes imaházukat .A templom építését nagyarányú gyűjtés előzte meg.A város,a vármegye és Klauzár Gábor ( 1804-1866) reformkori politikus adományaiból készült templomot 1843-ban vették használatba,egy év múlva szentelték fel.1889-ben új toronysisakot kapott.
  
Beküldve:2007-11-08 21:36

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szent István tér 1.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:Zsidó hitköség
  
Ismeretanyag:Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot épített.A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906-1908között alakították mai formájára.Az előkert megfelelő rálátást biztosít az épületre .A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus,impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós diszitésű.1944-es Holocaust miatt a Zsinagógát már nem használták .Csak 2004-re sikerült felújitani így a külsö és belső részét eredeti állapotban újitották fel.Az udvarban levő volt iskolában emlék múzeumot rendeztekbe .A múzeum és a zsinagóga is látogatható.
  
Beküldve:2007-11-16 21:42

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kálvin János tér 7
Templom neve:Újtemplomi református paplak(Karancsy-parókia)
Felekezet:Református
  
Ismeretanyag:A műemlék jellegű lelkészlak 1830 körül épült klasszicista stílusban.A földszintes épület homlokzatának középső rizalitján íves záródású keret nélküli ablakok adják a ház karakterét.Az államosítás után egy ideig postafiók volt,jelenleg az Alföldi Porcelángyár bemutatóterme.A templom felőli oldalon újabb szárny épült hozzá.
  
Beküldve:2008-08-12 21:54

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kálvin János tér 7
Templom neve:Újtemplomi református paplak(Karancsy-parókia)
Felekezet:Református
  
Ismeretanyag:A műemlék jellegű lelkészlak 1830 körül épült klasszicista stílusban.A földszintes épület homlokzatának középső rizalitján íves záródású keret nélküli ablakok adják a ház karakterét.Az államosítás után egy ideig postafiók volt,jelenleg az Alföldi Porcelángyár bemutatóterme.A templom felőli oldalon újabb szárny épült hozzá.
  
Beküldve:2008-08-12 21:55

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szőnyi u 1
Templom neve:Református Ótemplomi magtár(1740)
Felekezet:Református
  
Ismeretanyag:A református Ótemplomhoz közel,az utca vonalában áll .Az 1740-ben épült kis négyszögletes épület homlokzata jellegzetesen barokk.A lakosságtól begyűjtött egyházi adót képező gabonát tárolták benne.Jelenleg a Tourinform irodahelysége.
  
Beküldve:2008-08-12 22:22

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szent István tér
Templom neve:Szent István volt ( Jezsuita templom és rendház)
Felekezet:Katolikus templom
  
Ismeretanyag:Az első kapavágást 1935 novemberében tették.1937-ben az első szentmisét mondta benne a jezsuita tartományfönök. Tervezte Fábián Gáspár ókeresztény bazilika stílisban.A templomot az egyszerű vonalvezetés jellemzi.A szentély előtt széles boltív,rajta freskó a magyar és lengyel szentek népes csoportjával.A főhajó fagerendás,kazettás kikébzésű.Falán 20 nagy ablakon főleg a jezsuita rend jelesei,szentjei ,a mellékhajók kerek ablakán a keresztút stációi láthatók.Leszkovszky György terveszteKopp Ferenc űvegfestő készítette 1937-ben .A főoltár 1961-ben készült el Leszkovszky György tervei alapján.A főoltár fölött a védőszent nagyméretű képe.A templom melleti emeletes rendházat 1990-ben visszakapták a jezsuiták.Rendház elött Nepomuki Szent János szobra (1890) található.
  
Beküldve:2008-08-12 23:03

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szent István tér
Templom neve:Szent István volt ( Jezsuita templom és rendház)
Felekezet:Katolikus
  
Ismeretanyag:Az első kapavágást 1935 novemberében tették.1937-ben az első szentmisét mondta benne a jezsuita tartományfönök. Tervezte Fábián Gáspár ókeresztény bazilika stílisban.A templomot az egyszerű vonalvezetés jellemzi.A szentély előtt széles boltív,rajta freskó a magyar és lengyel szentek népes csoportjával.A főhajó fagerendás,kazettás kikébzésű.Falán 20 nagy ablakon főleg a jezsuita rend jelesei,szentjei ,a mellékhajók kerek ablakán a keresztút stációi láthatók.Leszkovszky György terveszteKopp Ferenc űvegfestő készítette 1937-ben .A főoltár 1961-ben készült el Leszkovszky György tervei alapján.A főoltár fölött a védőszent nagyméretű képe.A templom melleti emeletes rendházat 1990-ben visszakapták a jezsuiták.Rendház elött Nepomuki Szent János szobra (1890) található.
  
Beküldve:2008-08-12 23:04

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szent István tér
Templom neve:Szent István volt ( Jezsuita templom és rendház)
Felekezet:Katolikus
  
Ismeretanyag:Az első kapavágást 1935 novemberében tették.1937-ben az első szentmisét mondta benne a jezsuita tartományfönök. Tervezte Fábián Gáspár ókeresztény bazilika stílisban.A templomot az egyszerű vonalvezetés jellemzi.A szentély előtt széles boltív,rajta freskó a magyar és lengyel szentek népes csoportjával.A főhajó fagerendás,kazettás kikébzésű.Falán 20 nagy ablakon főleg a jezsuita rend jelesei,szentjei ,a mellékhajók kerek ablakán a keresztút stációi láthatók.Leszkovszky György terveszteKopp Ferenc űvegfestő készítette 1937-ben .A főoltár 1961-ben készült el Leszkovszky György tervei alapján.A főoltár fölött a védőszent nagyméretű képe.A templom melleti emeletes rendházat 1990-ben visszakapták a jezsuiták.Rendház elött Nepomuki Szent János szobra (1890) található.
  
Beküldve:2008-08-12 23:05

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szőnyi u 1
Templom neve:Református Ótemplom és ótemplomimagtár.
Felekezet:Református
  
Ismeretanyag:A református ótemplomhoz közel,az utca vonalában áll.Az 1740-ben épült kis négyszögletes épület homlokzata jellegzetesen barokk.A lakosságtól begyűjtött egyházi adót képező gabonát tárolták benne.Jelenleg a Tourinform irodahelyisége.
  
Beküldve:2008-08-13 10:53

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Andrássy út 13
Templom neve:Belvárosi katolikus templom és katolikus kör
Felekezet:Katolikus
  
Ismeretanyag:A belvárosi katolikus Szentháromság templom 1752-1758 között épült fel barokk stílusban.A templomot és a melette levő kúriát (1802) Gróf Károlyi Sándor építette.A károlyi kúria vagy tiszttartó ház ma a Katolikus Körnek és Domonkos Nővérek rendházának ad helyet.
  
Beküldve:2008-08-13 11:31

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Andrássy út 13
Templom neve:Belvárosi katolikus templom és katolikus kör
Felekezet:Katolikus
  
Ismeretanyag:A belvárosi katolikus Szentháromság templom 1752-1758 között épült fel barokk stílusban.A templomot és a melette levő kúriát (1802) Gróf Károlyi Sándor építette.A károlyi kúria vagy tiszttartó ház ma a Katolikus Körnek és Domonkos Nővérek rendházának ad helyet.
  
Beküldve:2008-08-13 11:33

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Andrássy út 19
Templom neve:Volt Katolikus Zárda(1902)
Felekezet:Katolikus
  
Ismeretanyag:A kétemeletes eklektikus stílusú intézet 1902-ben épült Schuszter Konstantin váci püspök és mások adományaiból.Az 1903-ban felszentelt épületbe a Szent Domonkos rend apácái költöztek.Itt működött a rend leányiskolája,de más felekezetű gyermekek előtt is nyitva állt.1948-ban államossították.Jelenleg az Állattenyésztési Főiskola és a Mezőgazdasági Szakközépiskola épülete.
  
Beküldve:2008-08-13 11:45

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Andrássy út 11
Templom neve:Belvárosi katolikus plébánia
Felekezet:Katolikus
  
Ismeretanyag:-
  
Beküldve:2008-08-13 11:55

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Rapcsák András u 7.
Templom neve:Görögkeleti templom és parókia
Felekezet:Görögkeleti.
  
Ismeretanyag:A 17.század második felében a török elől menekülő görögök a városban is letelepedtek.Templomépítésre II.József türelmi rendeletének megjelenéséig nem gondolhattak.Ezután is csak torony és harang nélküli templomot emeltek.Így az 1783-ban elkészült épülethez csak 1806-ban állítottak tornyot.Az egyhajós barokk templom nyugatra néz, az oltár a torony berárattal szemben helyezkedik el.Mai formájára özv Lotta Jánosné adományából 1889-ben restaurálták,toronysisakot is átépítették.Aranyozott,faragott ikonosztáza (1786 körüli) copf és későrokokó elemekkel díszített.Az itt található ikonok nagy része nem helyi alkotás,hanem a Balkánról származik.
  
Beküldve:2008-08-13 12:37

Beküldte:Nagy Zsolt Imre
E-mail:n.zs.imre70@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Rapcsák András u 7.
Templom neve:Görögkeleti templom és parókia
Felekezet:Görögkeleti.
  
Ismeretanyag:A 17.század második felében a török elől menekülő görögök a városban is letelepedtek.Templomépítésre II.József türelmi rendeletének megjelenéséig nem gondolhattak.Ezután is csak torony és harang nélküli templomot emeltek.Így az 1783-ban elkészült épülethez csak 1806-ban állítottak tornyot.Az egyhajós barokk templom nyugatra néz, az oltár a torony berárattal szemben helyezkedik el.Mai formájára özv Lotta Jánosné adományából 1889-ben restaurálták,toronysisakot is átépítették.Aranyozott,faragott ikonosztáza (1786 körüli) copf és későrokokó elemekkel díszített.Az itt található ikonok nagy része nem helyi alkotás,hanem a Balkánról származik.
  
Beküldve:2008-08-13 12:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Andrássy u. 11.
Templom neve:Belvárosi Szentháromság templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A kálvinista többségű városban a 18. századig kevés volt a katolikusok száma. A török hódoltság utáni évtizedekben több vályogtemplomot is emeltek, ezek azonban elpusztultak. Szilárd téglatemplomuk 1752-1758 között épült fel barokk stílusban. Az újabb katolikusok betelepülése után 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval bővítették. A főbejárat fölött a Gróf Károlyi család címere látható. Ajtói és ablakai fölött hajlított párkánydíszek vannak, belsejének dongaboltozata pilléreken nyugszik. Imson János pesti művész alkotása az eredeti barokk főoltár és szószék. A mai főoltárt 1873-ban vásárolták a bécsi világkiállításon. Az eredeti Szentháromság képet 1954-ben restaurálták. A Szent Istvánról és Szent Imréről mintázott festett szobrokat Inzám János készítette. A két gyóntató fülke dörzsölt tölgyfa anyagú, félhenger alakú, a 18. század végén készültek. Johannes Lieberich budai mester alkotása a korai copf díszítő elemeket felhasználó ezüst navikula (hajó alakú edény) és füstölő (1803). A 18. századi gyertyatartók aranyozott keményfából valók, falikarjaik virágrozettából kihajló "S" idomokból összeállítva. A liturgikus térrendezés 1967-ben, a külső és belső restaurálás 1975-ben és 1978-ban történt. (Ybl Miklós (1814-1891) a 19. század második felének egyik legjelentősebb építésze. Főbb művei: budapesti Operaház, Bazilika, Közgazdasági Egyetem.)
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldalak/nevezetessegek-200
Az alföldi Hódmezővásárhely régóta a protestantizmus fellegvárának számít, de a város katolikus lakossága is igen számottevő volt. Ezért már a XIX. század közepén Roth Antal plébános kezdeményezte a belvárosi katolikus templom bővítését, de mielőtt a terve megvalósulhatott volna elhunyt. Utóda, Lichtner Gáspár azonban a bővítés helyett egy második templom építését javasolta. Mivel a kegyúr az építőanyagot a templom bővítésére szánta, azért nem valósulhatott meg az új templom építése, de a belvárosi Szentháromság templomot 1869-ben Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval kibővítették.
http://www.parbeszed.com/main.php?folderID=1475&articleID=4784&ctag=articlelist&iid=1
  
Beküldve:2012-03-05 07:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Andrássy u. 11.
Templom neve:Belvárosi Szentháromság templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A kálvinista többségű városban a 18. századig kevés volt a katolikusok száma. A török hódoltság utáni évtizedekben több vályogtemplomot is emeltek, ezek azonban elpusztultak. Szilárd téglatemplomuk 1752-1758 között épült fel barokk stílusban. Az újabb katolikusok betelepülése után 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval bővítették. A főbejárat fölött a Gróf Károlyi család címere látható. Ajtói és ablakai fölött hajlított párkánydíszek vannak, belsejének dongaboltozata pilléreken nyugszik. Imson János pesti művész alkotása az eredeti barokk főoltár és szószék. A mai főoltárt 1873-ban vásárolták a bécsi világkiállításon. Az eredeti Szentháromság képet 1954-ben restaurálták. A Szent Istvánról és Szent Imréről mintázott festett szobrokat Inzám János készítette. A két gyóntató fülke dörzsölt tölgyfa anyagú, félhenger alakú, a 18. század végén készültek. Johannes Lieberich budai mester alkotása a korai copf díszítő elemeket felhasználó ezüst navikula (hajó alakú edény) és füstölő (1803). A 18. századi gyertyatartók aranyozott keményfából valók, falikarjaik virágrozettából kihajló "S" idomokból összeállítva. A liturgikus térrendezés 1967-ben, a külső és belső restaurálás 1975-ben és 1978-ban történt. (Ybl Miklós (1814-1891) a 19. század második felének egyik legjelentősebb építésze. Főbb művei: budapesti Operaház, Bazilika, Közgazdasági Egyetem.)
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldalak/nevezetessegek-200
Az alföldi Hódmezővásárhely régóta a protestantizmus fellegvárának számít, de a város katolikus lakossága is igen számottevő volt. Ezért már a XIX. század közepén Roth Antal plébános kezdeményezte a belvárosi katolikus templom bővítését, de mielőtt a terve megvalósulhatott volna elhunyt. Utóda, Lichtner Gáspár azonban a bővítés helyett egy második templom építését javasolta. Mivel a kegyúr az építőanyagot a templom bővítésére szánta, azért nem valósulhatott meg az új templom építése, de a belvárosi Szentháromság templomot 1869-ben Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval kibővítették.
http://www.parbeszed.com/main.php?folderID=1475&articleID=4784&ctag=articlelist&iid=1
  
Beküldve:2012-03-05 07:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Andrássy u. 11.
Templom neve:Belvárosi Szentháromság templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A kálvinista többségű városban a 18. századig kevés volt a katolikusok száma. A török hódoltság utáni évtizedekben több vályogtemplomot is emeltek, ezek azonban elpusztultak. Szilárd téglatemplomuk 1752-1758 között épült fel barokk stílusban. Az újabb katolikusok betelepülése után 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval bővítették. A főbejárat fölött a Gróf Károlyi család címere látható. Ajtói és ablakai fölött hajlított párkánydíszek vannak, belsejének dongaboltozata pilléreken nyugszik. Imson János pesti művész alkotása az eredeti barokk főoltár és szószék. A mai főoltárt 1873-ban vásárolták a bécsi világkiállításon. Az eredeti Szentháromság képet 1954-ben restaurálták. A Szent Istvánról és Szent Imréről mintázott festett szobrokat Inzám János készítette. A két gyóntató fülke dörzsölt tölgyfa anyagú, félhenger alakú, a 18. század végén készültek. Johannes Lieberich budai mester alkotása a korai copf díszítő elemeket felhasználó ezüst navikula (hajó alakú edény) és füstölő (1803). A 18. századi gyertyatartók aranyozott keményfából valók, falikarjaik virágrozettából kihajló "S" idomokból összeállítva. A liturgikus térrendezés 1967-ben, a külső és belső restaurálás 1975-ben és 1978-ban történt. (Ybl Miklós (1814-1891) a 19. század második felének egyik legjelentősebb építésze. Főbb művei: budapesti Operaház, Bazilika, Közgazdasági Egyetem.)
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldalak/nevezetessegek-200
Az alföldi Hódmezővásárhely régóta a protestantizmus fellegvárának számít, de a város katolikus lakossága is igen számottevő volt. Ezért már a XIX. század közepén Roth Antal plébános kezdeményezte a belvárosi katolikus templom bővítését, de mielőtt a terve megvalósulhatott volna elhunyt. Utóda, Lichtner Gáspár azonban a bővítés helyett egy második templom építését javasolta. Mivel a kegyúr az építőanyagot a templom bővítésére szánta, azért nem valósulhatott meg az új templom építése, de a belvárosi Szentháromság templomot 1869-ben Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval kibővítették.
http://www.parbeszed.com/main.php?folderID=1475&articleID=4784&ctag=articlelist&iid=1
  
Beküldve:2012-03-05 07:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Andrássy u. 11.
Templom neve:Belvárosi Szentháromság templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A kálvinista többségű városban a 18. századig kevés volt a katolikusok száma. A török hódoltság utáni évtizedekben több vályogtemplomot is emeltek, ezek azonban elpusztultak. Szilárd téglatemplomuk 1752-1758 között épült fel barokk stílusban. Az újabb katolikusok betelepülése után 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval bővítették. A főbejárat fölött a Gróf Károlyi család címere látható. Ajtói és ablakai fölött hajlított párkánydíszek vannak, belsejének dongaboltozata pilléreken nyugszik. Imson János pesti művész alkotása az eredeti barokk főoltár és szószék. A mai főoltárt 1873-ban vásárolták a bécsi világkiállításon. Az eredeti Szentháromság képet 1954-ben restaurálták. A Szent Istvánról és Szent Imréről mintázott festett szobrokat Inzám János készítette. A két gyóntató fülke dörzsölt tölgyfa anyagú, félhenger alakú, a 18. század végén készültek. Johannes Lieberich budai mester alkotása a korai copf díszítő elemeket felhasználó ezüst navikula (hajó alakú edény) és füstölő (1803). A 18. századi gyertyatartók aranyozott keményfából valók, falikarjaik virágrozettából kihajló "S" idomokból összeállítva. A liturgikus térrendezés 1967-ben, a külső és belső restaurálás 1975-ben és 1978-ban történt. (Ybl Miklós (1814-1891) a 19. század második felének egyik legjelentősebb építésze. Főbb művei: budapesti Operaház, Bazilika, Közgazdasági Egyetem.)
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldalak/nevezetessegek-200
Az alföldi Hódmezővásárhely régóta a protestantizmus fellegvárának számít, de a város katolikus lakossága is igen számottevő volt. Ezért már a XIX. század közepén Roth Antal plébános kezdeményezte a belvárosi katolikus templom bővítését, de mielőtt a terve megvalósulhatott volna elhunyt. Utóda, Lichtner Gáspár azonban a bővítés helyett egy második templom építését javasolta. Mivel a kegyúr az építőanyagot a templom bővítésére szánta, azért nem valósulhatott meg az új templom építése, de a belvárosi Szentháromság templomot 1869-ben Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval kibővítették.
http://www.parbeszed.com/main.php?folderID=1475&articleID=4784&ctag=articlelist&iid=1
  
Beküldve:2012-03-05 07:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Andrássy u. 11.
Templom neve:Belvárosi Szentháromság templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A kálvinista többségű városban a 18. századig kevés volt a katolikusok száma. A török hódoltság utáni évtizedekben több vályogtemplomot is emeltek, ezek azonban elpusztultak. Szilárd téglatemplomuk 1752-1758 között épült fel barokk stílusban. Az újabb katolikusok betelepülése után 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval bővítették. A főbejárat fölött a Gróf Károlyi család címere látható. Ajtói és ablakai fölött hajlított párkánydíszek vannak, belsejének dongaboltozata pilléreken nyugszik. Imson János pesti művész alkotása az eredeti barokk főoltár és szószék. A mai főoltárt 1873-ban vásárolták a bécsi világkiállításon. Az eredeti Szentháromság képet 1954-ben restaurálták. A Szent Istvánról és Szent Imréről mintázott festett szobrokat Inzám János készítette. A két gyóntató fülke dörzsölt tölgyfa anyagú, félhenger alakú, a 18. század végén készültek. Johannes Lieberich budai mester alkotása a korai copf díszítő elemeket felhasználó ezüst navikula (hajó alakú edény) és füstölő (1803). A 18. századi gyertyatartók aranyozott keményfából valók, falikarjaik virágrozettából kihajló "S" idomokból összeállítva. A liturgikus térrendezés 1967-ben, a külső és belső restaurálás 1975-ben és 1978-ban történt. (Ybl Miklós (1814-1891) a 19. század második felének egyik legjelentősebb építésze. Főbb művei: budapesti Operaház, Bazilika, Közgazdasági Egyetem.)
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldalak/nevezetessegek-200
Az alföldi Hódmezővásárhely régóta a protestantizmus fellegvárának számít, de a város katolikus lakossága is igen számottevő volt. Ezért már a XIX. század közepén Roth Antal plébános kezdeményezte a belvárosi katolikus templom bővítését, de mielőtt a terve megvalósulhatott volna elhunyt. Utóda, Lichtner Gáspár azonban a bővítés helyett egy második templom építését javasolta. Mivel a kegyúr az építőanyagot a templom bővítésére szánta, azért nem valósulhatott meg az új templom építése, de a belvárosi Szentháromság templomot 1869-ben Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval kibővítették.
http://www.parbeszed.com/main.php?folderID=1475&articleID=4784&ctag=articlelist&iid=1
  
Beküldve:2012-03-05 07:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Szőnyi u. 1
Templom neve:Református templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Ó templom: Az egykor Hód-tó partjához közel álló vályogtemplom elé 1713-1714-ben kőtornyot emeltek. A torony a harang elhelyezése mellett védelmi szerepet is betöltött. Innen figyelték az ellenség, az árvíz jöttét, innen észlelték a tüzeket.
A főbejárat fölötti kőtáblán bibliai idézettel a város címerét és a város elöljáróinak neveit helyezték el.
A barokk stílusú templomhajó igazodva a torony építészeti megoldásához, 1721 és 1723 között készült el, kivitelezését Helbing János budai építőmester végezte.
A templom belső berendezését 1731-ben gyulai asztalosok készítették. Az ülőpadokat, az űrasztalát, a szószéket festéssel díszítették, a karzat mennyezetét is fakazetták borították. Felújítására 1892-ben került sor, amikor vasgerendákon és vaslábakon álló karzatot helyeztek el a régi helyébe.
1889-ben, amikor már megszűnt a kőkerítés védelmi szerepe, északi oldalán lebontották, helyébe hamarosan felépült a templombazár. Helyiségeit főként műhelyek és üzletek céljára adták bérbe. A bazársort sajnálatos módon 1961-ben lebontották. A templom becses ereklyéi: 1749-ből való ezüst keresztelő kanna, 1761-ben készült ezüstkehely.
A közelmúltban a templom mellett ásatásokat végeztek a régebbi templom alapjainak feltárására. A közeljövőben a toronyban baktermúzeumot kívánnak létesíteni, a templom körül pedig emlékkertet, ahol neves vásárhelyi emberek emlékét örökítik meg. Itt állítják fel az 1989-es romániai forradalom vásárhelyi mártírjának, Tóth Sándornak a kopjafáját. Visszakerül szentegyháza falához Szőnyi Benjámin halotti epitáfiuma (halottak számára állított feliratos tábla) is. http://www.utazzitthon.hu/hodmezovasarhely_otemplom.html
A templom tornya 1714-ben, fiókos dongaboltozatú hajója 1720-1721 között épült.
A lőréses téglakerítés gyulai német kőművesek munkája 1741-1742-ből.

A toronyban helyezték el a II. Rákóczi Ferenc tulajdonából elkobzott, a nagyecsedi kastélyból származó órát, csengettyűt. A bejárat fölött a város címerével ellátott, az építés idejét és az akkori vezetők nevét feltüntető emléktábla látható.
Gyulai mesterek, Asztalos Dániel és Péter, valamint Adoni Ferenc munkája az 1735-ben elkészült, népi stílusú, festett berendezés. A hajdani kazettás, festett, stilizált virágmintákkal ékesített, fatáblás mennyezetet és karzatot a budapesti Iparművészeti Múzeum, a papok padját a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum őrzi. 1892-ben öntött vasoszlopos karzatot készítették kovácsoltvas mellvéddel.
http://www.vendegvaro.hu/reformatus-otemplom-hodmezovasarhely

A templomhoz közel, az utca vonalában áll. Az 1740-ben épült kis négyszögletes épület homlokzata jellegzetesen barokk. A lakosságtól begyűjtött egyházi adót képező gabonát tárolták benne. Jelenleg a Tourinform irodahelyisége.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_nr-204

Új templom:II. József türelmi rendeletének kibocsátása után vált lehetővé a város második református eklézsiájának megépítése. Az alapkövet 1792-ben Szőnyi Benjámin tette le, akinek emlékversét a torony gombjában helyezték el. A Fischer Boldizsár tervei alapján készült templomban az első istentiszteletet 1796-ban tartották, a felszentelésre csak 1799-ben került sor. Az épület késő barokk stílusú, egyhajós, egyenes záródású, két végén kétemeletes karzattal. A toronysisak jellegzetesen barokk kiképzésű. Kegtárgyai közül kiemelkedik egy 1761-ben készült barokk lomb- és szalagdíszes ezüstkehely. Egy ismeretlen magyar mester kezéből származó empire formájú úrvacsora serleget is őriznek, ugyancsak itt található két 1756-ból való úrasztal kendő, melyet virágdíszekkel hímeztek. A templom leghíresebb lelkipásztora Szeremlei Sámuel, a város tudós történetírója volt. A falon Bognár Rezső (1888-1963) kántor, karnagy emléktáblája látható.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_szs-205
  
Beküldve:2012-03-05 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Szőnyi u. 1
Templom neve:Református templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Ó templom: Az egykor Hód-tó partjához közel álló vályogtemplom elé 1713-1714-ben kőtornyot emeltek. A torony a harang elhelyezése mellett védelmi szerepet is betöltött. Innen figyelték az ellenség, az árvíz jöttét, innen észlelték a tüzeket.
A főbejárat fölötti kőtáblán bibliai idézettel a város címerét és a város elöljáróinak neveit helyezték el.
A barokk stílusú templomhajó igazodva a torony építészeti megoldásához, 1721 és 1723 között készült el, kivitelezését Helbing János budai építőmester végezte.
A templom belső berendezését 1731-ben gyulai asztalosok készítették. Az ülőpadokat, az űrasztalát, a szószéket festéssel díszítették, a karzat mennyezetét is fakazetták borították. Felújítására 1892-ben került sor, amikor vasgerendákon és vaslábakon álló karzatot helyeztek el a régi helyébe.
1889-ben, amikor már megszűnt a kőkerítés védelmi szerepe, északi oldalán lebontották, helyébe hamarosan felépült a templombazár. Helyiségeit főként műhelyek és üzletek céljára adták bérbe. A bazársort sajnálatos módon 1961-ben lebontották. A templom becses ereklyéi: 1749-ből való ezüst keresztelő kanna, 1761-ben készült ezüstkehely.
A közelmúltban a templom mellett ásatásokat végeztek a régebbi templom alapjainak feltárására. A közeljövőben a toronyban baktermúzeumot kívánnak létesíteni, a templom körül pedig emlékkertet, ahol neves vásárhelyi emberek emlékét örökítik meg. Itt állítják fel az 1989-es romániai forradalom vásárhelyi mártírjának, Tóth Sándornak a kopjafáját. Visszakerül szentegyháza falához Szőnyi Benjámin halotti epitáfiuma (halottak számára állított feliratos tábla) is. http://www.utazzitthon.hu/hodmezovasarhely_otemplom.html
A templom tornya 1714-ben, fiókos dongaboltozatú hajója 1720-1721 között épült.
A lőréses téglakerítés gyulai német kőművesek munkája 1741-1742-ből.

A toronyban helyezték el a II. Rákóczi Ferenc tulajdonából elkobzott, a nagyecsedi kastélyból származó órát, csengettyűt. A bejárat fölött a város címerével ellátott, az építés idejét és az akkori vezetők nevét feltüntető emléktábla látható.
Gyulai mesterek, Asztalos Dániel és Péter, valamint Adoni Ferenc munkája az 1735-ben elkészült, népi stílusú, festett berendezés. A hajdani kazettás, festett, stilizált virágmintákkal ékesített, fatáblás mennyezetet és karzatot a budapesti Iparművészeti Múzeum, a papok padját a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum őrzi. 1892-ben öntött vasoszlopos karzatot készítették kovácsoltvas mellvéddel.
http://www.vendegvaro.hu/reformatus-otemplom-hodmezovasarhely

A templomhoz közel, az utca vonalában áll. Az 1740-ben épült kis négyszögletes épület homlokzata jellegzetesen barokk. A lakosságtól begyűjtött egyházi adót képező gabonát tárolták benne. Jelenleg a Tourinform irodahelyisége.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_nr-204

Új templom:II. József türelmi rendeletének kibocsátása után vált lehetővé a város második református eklézsiájának megépítése. Az alapkövet 1792-ben Szőnyi Benjámin tette le, akinek emlékversét a torony gombjában helyezték el. A Fischer Boldizsár tervei alapján készült templomban az első istentiszteletet 1796-ban tartották, a felszentelésre csak 1799-ben került sor. Az épület késő barokk stílusú, egyhajós, egyenes záródású, két végén kétemeletes karzattal. A toronysisak jellegzetesen barokk kiképzésű. Kegtárgyai közül kiemelkedik egy 1761-ben készült barokk lomb- és szalagdíszes ezüstkehely. Egy ismeretlen magyar mester kezéből származó empire formájú úrvacsora serleget is őriznek, ugyancsak itt található két 1756-ból való úrasztal kendő, melyet virágdíszekkel hímeztek. A templom leghíresebb lelkipásztora Szeremlei Sámuel, a város tudós történetírója volt. A falon Bognár Rezső (1888-1963) kántor, karnagy emléktáblája látható.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_szs-205
  
Beküldve:2012-03-05 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Szőnyi u. 1
Templom neve:Református templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Ó templom: Az egykor Hód-tó partjához közel álló vályogtemplom elé 1713-1714-ben kőtornyot emeltek. A torony a harang elhelyezése mellett védelmi szerepet is betöltött. Innen figyelték az ellenség, az árvíz jöttét, innen észlelték a tüzeket.
A főbejárat fölötti kőtáblán bibliai idézettel a város címerét és a város elöljáróinak neveit helyezték el.
A barokk stílusú templomhajó igazodva a torony építészeti megoldásához, 1721 és 1723 között készült el, kivitelezését Helbing János budai építőmester végezte.
A templom belső berendezését 1731-ben gyulai asztalosok készítették. Az ülőpadokat, az űrasztalát, a szószéket festéssel díszítették, a karzat mennyezetét is fakazetták borították. Felújítására 1892-ben került sor, amikor vasgerendákon és vaslábakon álló karzatot helyeztek el a régi helyébe.
1889-ben, amikor már megszűnt a kőkerítés védelmi szerepe, északi oldalán lebontották, helyébe hamarosan felépült a templombazár. Helyiségeit főként műhelyek és üzletek céljára adták bérbe. A bazársort sajnálatos módon 1961-ben lebontották. A templom becses ereklyéi: 1749-ből való ezüst keresztelő kanna, 1761-ben készült ezüstkehely.
A közelmúltban a templom mellett ásatásokat végeztek a régebbi templom alapjainak feltárására. A közeljövőben a toronyban baktermúzeumot kívánnak létesíteni, a templom körül pedig emlékkertet, ahol neves vásárhelyi emberek emlékét örökítik meg. Itt állítják fel az 1989-es romániai forradalom vásárhelyi mártírjának, Tóth Sándornak a kopjafáját. Visszakerül szentegyháza falához Szőnyi Benjámin halotti epitáfiuma (halottak számára állított feliratos tábla) is. http://www.utazzitthon.hu/hodmezovasarhely_otemplom.html
A templom tornya 1714-ben, fiókos dongaboltozatú hajója 1720-1721 között épült.
A lőréses téglakerítés gyulai német kőművesek munkája 1741-1742-ből.

A toronyban helyezték el a II. Rákóczi Ferenc tulajdonából elkobzott, a nagyecsedi kastélyból származó órát, csengettyűt. A bejárat fölött a város címerével ellátott, az építés idejét és az akkori vezetők nevét feltüntető emléktábla látható.
Gyulai mesterek, Asztalos Dániel és Péter, valamint Adoni Ferenc munkája az 1735-ben elkészült, népi stílusú, festett berendezés. A hajdani kazettás, festett, stilizált virágmintákkal ékesített, fatáblás mennyezetet és karzatot a budapesti Iparművészeti Múzeum, a papok padját a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum őrzi. 1892-ben öntött vasoszlopos karzatot készítették kovácsoltvas mellvéddel.
http://www.vendegvaro.hu/reformatus-otemplom-hodmezovasarhely

A templomhoz közel, az utca vonalában áll. Az 1740-ben épült kis négyszögletes épület homlokzata jellegzetesen barokk. A lakosságtól begyűjtött egyházi adót képező gabonát tárolták benne. Jelenleg a Tourinform irodahelyisége.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_nr-204

Új templom:II. József türelmi rendeletének kibocsátása után vált lehetővé a város második református eklézsiájának megépítése. Az alapkövet 1792-ben Szőnyi Benjámin tette le, akinek emlékversét a torony gombjában helyezték el. A Fischer Boldizsár tervei alapján készült templomban az első istentiszteletet 1796-ban tartották, a felszentelésre csak 1799-ben került sor. Az épület késő barokk stílusú, egyhajós, egyenes záródású, két végén kétemeletes karzattal. A toronysisak jellegzetesen barokk kiképzésű. Kegtárgyai közül kiemelkedik egy 1761-ben készült barokk lomb- és szalagdíszes ezüstkehely. Egy ismeretlen magyar mester kezéből származó empire formájú úrvacsora serleget is őriznek, ugyancsak itt található két 1756-ból való úrasztal kendő, melyet virágdíszekkel hímeztek. A templom leghíresebb lelkipásztora Szeremlei Sámuel, a város tudós történetírója volt. A falon Bognár Rezső (1888-1963) kántor, karnagy emléktáblája látható.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_szs-205
  
Beküldve:2012-03-05 07:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Szőnyi u. 1
Templom neve:Református templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Ó templom: Az egykor Hód-tó partjához közel álló vályogtemplom elé 1713-1714-ben kőtornyot emeltek. A torony a harang elhelyezése mellett védelmi szerepet is betöltött. Innen figyelték az ellenség, az árvíz jöttét, innen észlelték a tüzeket.
A főbejárat fölötti kőtáblán bibliai idézettel a város címerét és a város elöljáróinak neveit helyezték el.
A barokk stílusú templomhajó igazodva a torony építészeti megoldásához, 1721 és 1723 között készült el, kivitelezését Helbing János budai építőmester végezte.
A templom belső berendezését 1731-ben gyulai asztalosok készítették. Az ülőpadokat, az űrasztalát, a szószéket festéssel díszítették, a karzat mennyezetét is fakazetták borították. Felújítására 1892-ben került sor, amikor vasgerendákon és vaslábakon álló karzatot helyeztek el a régi helyébe.
1889-ben, amikor már megszűnt a kőkerítés védelmi szerepe, északi oldalán lebontották, helyébe hamarosan felépült a templombazár. Helyiségeit főként műhelyek és üzletek céljára adták bérbe. A bazársort sajnálatos módon 1961-ben lebontották. A templom becses ereklyéi: 1749-ből való ezüst keresztelő kanna, 1761-ben készült ezüstkehely.
A közelmúltban a templom mellett ásatásokat végeztek a régebbi templom alapjainak feltárására. A közeljövőben a toronyban baktermúzeumot kívánnak létesíteni, a templom körül pedig emlékkertet, ahol neves vásárhelyi emberek emlékét örökítik meg. Itt állítják fel az 1989-es romániai forradalom vásárhelyi mártírjának, Tóth Sándornak a kopjafáját. Visszakerül szentegyháza falához Szőnyi Benjámin halotti epitáfiuma (halottak számára állított feliratos tábla) is. http://www.utazzitthon.hu/hodmezovasarhely_otemplom.html
A templom tornya 1714-ben, fiókos dongaboltozatú hajója 1720-1721 között épült.
A lőréses téglakerítés gyulai német kőművesek munkája 1741-1742-ből.

A toronyban helyezték el a II. Rákóczi Ferenc tulajdonából elkobzott, a nagyecsedi kastélyból származó órát, csengettyűt. A bejárat fölött a város címerével ellátott, az építés idejét és az akkori vezetők nevét feltüntető emléktábla látható.
Gyulai mesterek, Asztalos Dániel és Péter, valamint Adoni Ferenc munkája az 1735-ben elkészült, népi stílusú, festett berendezés. A hajdani kazettás, festett, stilizált virágmintákkal ékesített, fatáblás mennyezetet és karzatot a budapesti Iparművészeti Múzeum, a papok padját a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum őrzi. 1892-ben öntött vasoszlopos karzatot készítették kovácsoltvas mellvéddel.
http://www.vendegvaro.hu/reformatus-otemplom-hodmezovasarhely

A templomhoz közel, az utca vonalában áll. Az 1740-ben épült kis négyszögletes épület homlokzata jellegzetesen barokk. A lakosságtól begyűjtött egyházi adót képező gabonát tárolták benne. Jelenleg a Tourinform irodahelyisége.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_nr-204

Új templom:II. József türelmi rendeletének kibocsátása után vált lehetővé a város második református eklézsiájának megépítése. Az alapkövet 1792-ben Szőnyi Benjámin tette le, akinek emlékversét a torony gombjában helyezték el. A Fischer Boldizsár tervei alapján készült templomban az első istentiszteletet 1796-ban tartották, a felszentelésre csak 1799-ben került sor. Az épület késő barokk stílusú, egyhajós, egyenes záródású, két végén kétemeletes karzattal. A toronysisak jellegzetesen barokk kiképzésű. Kegtárgyai közül kiemelkedik egy 1761-ben készült barokk lomb- és szalagdíszes ezüstkehely. Egy ismeretlen magyar mester kezéből származó empire formájú úrvacsora serleget is őriznek, ugyancsak itt található két 1756-ból való úrasztal kendő, melyet virágdíszekkel hímeztek. A templom leghíresebb lelkipásztora Szeremlei Sámuel, a város tudós történetírója volt. A falon Bognár Rezső (1888-1963) kántor, karnagy emléktáblája látható.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_szs-205
  
Beküldve:2012-03-05 07:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Szent István tér 4.
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az első kapavágást 1935 novemberében tették, 1937-ben az első szentmisét mondta benne a jezsuita tartományfőnök. Tervezte Fábián Gáspár (1885-1953) ókeresztény bazilika stílusban. A templomot az egyszerű vonalvezetés jellemzi. A szentély előtt széles boltív, rajta freskó a magyar és lengyel szentek népes csoportjával (Korbuly Ferenc). A főhajó fagerendás, kazettás kiképzésű. Falán 20 nagy ablakon főleg a jezsuita rend jelesei, szentjei, a mellékhajók kerek ablakán a keresztút stációi láthatók. Leszkovszky György tervezte, Kopp Ferenc üvegfestő készítette 1937-ben. A főoltár 1961-ben készült el Leszkovszky György tervei alapján. A főoltár fölött a védőszent nagyméretű képe. A templom dísze a Jézus szíve mellékoltár, amely carrarai márványból készült zöld és sárga márványbetétekkel. Tervezte Fábián Gáspár. A tabernaculum-ajtók és gyertyatartók Gunex János alkotásai. A Jézus szíve szobor Del Amier Félix, a Szűz Mária Fischer János munkája. A padokat Fábián Gáspár tervei alpján Radics István helybeli asztalos készítette felvidéki tölgyfából. A szószéket Kulai József és Czeglédi Lajos faragta. A kápolna Szent József szobrát Vágó György készítette. Az orgonát Kuczor Béla tervezte, az Esz-nyolcad hangú harangot Szlezák László öntötte (1939). A fedett előcsarnokban helyezték el a háborúban és hadifogságban elpusztult leventék emléktábláját (Návai Sándor). A templom melletti emeletes rendházat 1990-ben visszakapták a jezsuiták.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_szs-205
A helyi hívek azonban sohasem mondtak le egy második templom építéséről, a helyéről parázs viták folytak, voltak, akik a Szabadság tér északi részén szerették volna látni, de végül a Lukács nővérek, akik oroszlánrészt vállaltak a költségekből a tér déli részét jelölték meg, ezért a templom a déli oldalon épült fel. Az építkezés költségeihez jelentős mértékben járultak hozzá az amerikai magyarok, elsősorban az Alföldről származók adakoztak. Az adományok gyűjtésében a magyar jezsuita misszionáriusok segédkeztek, mint P. Raile Jakab SJ és P. Ecker Jenő SJ. Amikor a váci püspök felajánlotta az új plébániát a jezsuita rend számára P. Bíró Ferenc, az akkori tartományfőnök örömmel elfogadta, mert a rend múltjához és jelenbeli tevékenységéhez méltó feladatnak találta. A hódmezővásárhelyi megtelepedést több kedvező tényező segítette elő, bár protestáns jellegű város volt, de nyitott és befogadó, a lakosok többsége megértette, hogy a jezsuiták jelenléte és munkája a város fejlődését segíti. A közeli Szeged akkoriban a jezsuiták egyik legfőbb képzési központja volt, a jezsuiták vezették a kis- és nagyszemináriumot, itt végezték jezsuita skolasztikusok a teológiát valamint a harmadik próbációt. Az elméletben megtanult dolgokat a fiatal jezsuiták a gyakorlati pasztorációban gyakorolhatták. A környező tanyavilágban, pedig népmissziói gyakorlatot szerezhettek.

Az első két jezsuita, az amerikai misszióból frissen visszatért P. Ecker Jenő és társa, P. Mogyoróssy Sándor 1936 nyarán érkeztek meg a városba. A még csak épülő templom hiányában is óriási tevékenységbe kezdtek, szívós munkával megváltoztatták a város lelki életét. Már augusztus 20-án megalakították a Jézus Szíve Szövetség városi szervezetét. Imanapokat, lelkigyakorlatokat szerveztek, majd a Jézus Szíve tisztelet külső megjelenési formáit is bemutatták. Nagyon hamar igen nagy népszerűségre tettek szert az engesztelő körmenetek, a Jézus Szíve körmenet, és mint helyi sajátosság először itt került sor a gyermekek kocsival történő felvonulására, akik a körmenet végén külön áldásban részesültek. A jezsuiták aktivitása a város többségi protestáns részét is megérintették, a különböző jezsuita rendezvényeken vallási hovatartozásra való tekintet nélkül nagyon sokan vettek részt.

A templom terveit Fábián Gáspár (1885-1953) budapesti építészmérnök készítette el. Egyébként Fábián neve jól csengett a jezsuita fülekben is, mivel a budapesti Jézus Szíve templom terveit készítő Kauser József tanítványa volt, részt vett a budapesti Horánszky utcai Kongregációs Otthon tervezésében valamint felépítette a jezsuiták pécsi Pius gimnáziumát is. Ezeken kívül számos egyházi épületet (templomot, közösségi házat) és iskolát tervezett.

A háromhajós templom: egy magas főhajó és két alacsonyabb mellékhajó az ó-keresztény bazilikák stílusában épült. Teljes hossza 60 méter, szélessége 20 méter, a 15 méter magas főhajót 11-11 falpillér tartja, a szentély előtt széles boltozatú diadalív van. Kívül a homlokzat mellett jobb oldalon áll a háromszintes nyitott, felső részes, alacsony süveggel fedett 45 méter magas torony.
A főhajó fagerendás, kazettás kiképzésű. A kórust kettős fapillér tartja, a földszintről az előcsarnokba 11 lépcső vezet, onnan, pedig három tölgyfa kapu az előtérbe. Az 1961-ben épült márvány főoltár közepén míves kereszt van, a szentély körfalának közepébe Szent Istvánt ábrázoló dísz üveg-kép került. A két mellékoltár a Jézus Szíve és Szűz Mária, az elsőt Fábián Gáspár tervezte, a szobrot Del Amier Félix szobrászművész, az oltárt pedig, a Nordio Nazaréno budapesti cég szintén carrarai márványból készítette. A Szűz Mária mellékoltárt Fischer János szegedi márványiparos, a szobrot szintén a Nordio Nazaréno szálította Del Amico Giuseppe, budapesti szobrász tervezése alapján. A szentélyben elhelyezett Szent József szobrot Vágó György, szegedi szobrász készítette. Az 1957-ben elkészült orgona tervezője Kuczor Béla váci tanár, az építője a Budapesti Hangszerkészítő Vállalat. Az 1450 kg-os harang Slezák László műhelyében készült a templommal egy időben. A diadalív festményét: magyar és lengyel szentek csoportját 1957-1958-ban készítette Korbuly Ferenc.

A templom oldalsó falain, húsz nagyméretű színes üvegablakon keresztül árad be a fény. A nagy ablakokon, főként a jezsuita rend szentjei és jeles személyiségei, a mellékhajók kerek ablakaiban a keresztút stációi láthatók, Leszkovszky György tervei és Kopp Ferenc üvegfestő munkája nyomán. A padokat Fábián Gáspár tervei alapján a helyi asztalos mester, Radics istván készítette felvidéki tölgyfából. A szószéket Kuilai József és Czeglédi Lajos faragta. A Kápolna Szent József szobrát Vágó györgy készítette.

A templomhoz egyemeletes, egyszerű kivitelű plébánia épület tartozik, amelyet 1950-ig a jezsuita rend használt, majd 1989 novemberében kapták vissza a templomot és a plébániát.

A homlokzati előcsarnok falán a császári és királyi négyes huszárok első világháborúban elesett bajtársainak emléktáblája található. Az 1944 őszén bevonultatott és a háborúban vagy a hadifogságban meghalt levente fiatalok emléktáblája is itt van, Návai Sándor munkája.

A plébánia épülete előtt áll az eredetileg 1778-ban a János téren felállított, majd az 1940-ben jelenlegi helyére száműzött Nepomuki Szent János szobor.

A templomot alapító váci egyházmegye 1936-ban a jezsuita rend gondozásába adta, bár az építése már 1935-ben elkezdődött, csak 1937-ben áldották meg és a használatba vétele csak 1938-ban került sor.

A templom 1993-ig tartozott a Váci egyházmegyéhez, majd utána átkerült a Szeged-Csanádi egyházmegyébe, amikor II. János Pál pápa átrendezte az egyházmegyék határait.

A jezsuiták 1989 őszén térhettek vissza, és újból gondozásba vették a hódmezővásárhelyi híveket, az első plébános a máig is a helyi híveket pasztoráló P. Tóth Lajos SJ volt.
http://www.parbeszed.com/main.php?folderID=1475&articleID=4784&ctag=articlelist&iid=1
  
Beküldve:2012-03-05 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Szent István tér 4.
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az első kapavágást 1935 novemberében tették, 1937-ben az első szentmisét mondta benne a jezsuita tartományfőnök. Tervezte Fábián Gáspár (1885-1953) ókeresztény bazilika stílusban. A templomot az egyszerű vonalvezetés jellemzi. A szentély előtt széles boltív, rajta freskó a magyar és lengyel szentek népes csoportjával (Korbuly Ferenc). A főhajó fagerendás, kazettás kiképzésű. Falán 20 nagy ablakon főleg a jezsuita rend jelesei, szentjei, a mellékhajók kerek ablakán a keresztút stációi láthatók. Leszkovszky György tervezte, Kopp Ferenc üvegfestő készítette 1937-ben. A főoltár 1961-ben készült el Leszkovszky György tervei alapján. A főoltár fölött a védőszent nagyméretű képe. A templom dísze a Jézus szíve mellékoltár, amely carrarai márványból készült zöld és sárga márványbetétekkel. Tervezte Fábián Gáspár. A tabernaculum-ajtók és gyertyatartók Gunex János alkotásai. A Jézus szíve szobor Del Amier Félix, a Szűz Mária Fischer János munkája. A padokat Fábián Gáspár tervei alpján Radics István helybeli asztalos készítette felvidéki tölgyfából. A szószéket Kulai József és Czeglédi Lajos faragta. A kápolna Szent József szobrát Vágó György készítette. Az orgonát Kuczor Béla tervezte, az Esz-nyolcad hangú harangot Szlezák László öntötte (1939). A fedett előcsarnokban helyezték el a háborúban és hadifogságban elpusztult leventék emléktábláját (Návai Sándor). A templom melletti emeletes rendházat 1990-ben visszakapták a jezsuiták.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_szs-205
A helyi hívek azonban sohasem mondtak le egy második templom építéséről, a helyéről parázs viták folytak, voltak, akik a Szabadság tér északi részén szerették volna látni, de végül a Lukács nővérek, akik oroszlánrészt vállaltak a költségekből a tér déli részét jelölték meg, ezért a templom a déli oldalon épült fel. Az építkezés költségeihez jelentős mértékben járultak hozzá az amerikai magyarok, elsősorban az Alföldről származók adakoztak. Az adományok gyűjtésében a magyar jezsuita misszionáriusok segédkeztek, mint P. Raile Jakab SJ és P. Ecker Jenő SJ. Amikor a váci püspök felajánlotta az új plébániát a jezsuita rend számára P. Bíró Ferenc, az akkori tartományfőnök örömmel elfogadta, mert a rend múltjához és jelenbeli tevékenységéhez méltó feladatnak találta. A hódmezővásárhelyi megtelepedést több kedvező tényező segítette elő, bár protestáns jellegű város volt, de nyitott és befogadó, a lakosok többsége megértette, hogy a jezsuiták jelenléte és munkája a város fejlődését segíti. A közeli Szeged akkoriban a jezsuiták egyik legfőbb képzési központja volt, a jezsuiták vezették a kis- és nagyszemináriumot, itt végezték jezsuita skolasztikusok a teológiát valamint a harmadik próbációt. Az elméletben megtanult dolgokat a fiatal jezsuiták a gyakorlati pasztorációban gyakorolhatták. A környező tanyavilágban, pedig népmissziói gyakorlatot szerezhettek.

Az első két jezsuita, az amerikai misszióból frissen visszatért P. Ecker Jenő és társa, P. Mogyoróssy Sándor 1936 nyarán érkeztek meg a városba. A még csak épülő templom hiányában is óriási tevékenységbe kezdtek, szívós munkával megváltoztatták a város lelki életét. Már augusztus 20-án megalakították a Jézus Szíve Szövetség városi szervezetét. Imanapokat, lelkigyakorlatokat szerveztek, majd a Jézus Szíve tisztelet külső megjelenési formáit is bemutatták. Nagyon hamar igen nagy népszerűségre tettek szert az engesztelő körmenetek, a Jézus Szíve körmenet, és mint helyi sajátosság először itt került sor a gyermekek kocsival történő felvonulására, akik a körmenet végén külön áldásban részesültek. A jezsuiták aktivitása a város többségi protestáns részét is megérintették, a különböző jezsuita rendezvényeken vallási hovatartozásra való tekintet nélkül nagyon sokan vettek részt.

A templom terveit Fábián Gáspár (1885-1953) budapesti építészmérnök készítette el. Egyébként Fábián neve jól csengett a jezsuita fülekben is, mivel a budapesti Jézus Szíve templom terveit készítő Kauser József tanítványa volt, részt vett a budapesti Horánszky utcai Kongregációs Otthon tervezésében valamint felépítette a jezsuiták pécsi Pius gimnáziumát is. Ezeken kívül számos egyházi épületet (templomot, közösségi házat) és iskolát tervezett.

A háromhajós templom: egy magas főhajó és két alacsonyabb mellékhajó az ó-keresztény bazilikák stílusában épült. Teljes hossza 60 méter, szélessége 20 méter, a 15 méter magas főhajót 11-11 falpillér tartja, a szentély előtt széles boltozatú diadalív van. Kívül a homlokzat mellett jobb oldalon áll a háromszintes nyitott, felső részes, alacsony süveggel fedett 45 méter magas torony.
A főhajó fagerendás, kazettás kiképzésű. A kórust kettős fapillér tartja, a földszintről az előcsarnokba 11 lépcső vezet, onnan, pedig három tölgyfa kapu az előtérbe. Az 1961-ben épült márvány főoltár közepén míves kereszt van, a szentély körfalának közepébe Szent Istvánt ábrázoló dísz üveg-kép került. A két mellékoltár a Jézus Szíve és Szűz Mária, az elsőt Fábián Gáspár tervezte, a szobrot Del Amier Félix szobrászművész, az oltárt pedig, a Nordio Nazaréno budapesti cég szintén carrarai márványból készítette. A Szűz Mária mellékoltárt Fischer János szegedi márványiparos, a szobrot szintén a Nordio Nazaréno szálította Del Amico Giuseppe, budapesti szobrász tervezése alapján. A szentélyben elhelyezett Szent József szobrot Vágó György, szegedi szobrász készítette. Az 1957-ben elkészült orgona tervezője Kuczor Béla váci tanár, az építője a Budapesti Hangszerkészítő Vállalat. Az 1450 kg-os harang Slezák László műhelyében készült a templommal egy időben. A diadalív festményét: magyar és lengyel szentek csoportját 1957-1958-ban készítette Korbuly Ferenc.

A templom oldalsó falain, húsz nagyméretű színes üvegablakon keresztül árad be a fény. A nagy ablakokon, főként a jezsuita rend szentjei és jeles személyiségei, a mellékhajók kerek ablakaiban a keresztút stációi láthatók, Leszkovszky György tervei és Kopp Ferenc üvegfestő munkája nyomán. A padokat Fábián Gáspár tervei alapján a helyi asztalos mester, Radics istván készítette felvidéki tölgyfából. A szószéket Kuilai József és Czeglédi Lajos faragta. A Kápolna Szent József szobrát Vágó györgy készítette.

A templomhoz egyemeletes, egyszerű kivitelű plébánia épület tartozik, amelyet 1950-ig a jezsuita rend használt, majd 1989 novemberében kapták vissza a templomot és a plébániát.

A homlokzati előcsarnok falán a császári és királyi négyes huszárok első világháborúban elesett bajtársainak emléktáblája található. Az 1944 őszén bevonultatott és a háborúban vagy a hadifogságban meghalt levente fiatalok emléktáblája is itt van, Návai Sándor munkája.

A plébánia épülete előtt áll az eredetileg 1778-ban a János téren felállított, majd az 1940-ben jelenlegi helyére száműzött Nepomuki Szent János szobor.

A templomot alapító váci egyházmegye 1936-ban a jezsuita rend gondozásába adta, bár az építése már 1935-ben elkezdődött, csak 1937-ben áldották meg és a használatba vétele csak 1938-ban került sor.

A templom 1993-ig tartozott a Váci egyházmegyéhez, majd utána átkerült a Szeged-Csanádi egyházmegyébe, amikor II. János Pál pápa átrendezte az egyházmegyék határait.

A jezsuiták 1989 őszén térhettek vissza, és újból gondozásba vették a hódmezővásárhelyi híveket, az első plébános a máig is a helyi híveket pasztoráló P. Tóth Lajos SJ volt.
http://www.parbeszed.com/main.php?folderID=1475&articleID=4784&ctag=articlelist&iid=1
  
Beküldve:2012-03-05 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Szent István tér 4.
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az első kapavágást 1935 novemberében tették, 1937-ben az első szentmisét mondta benne a jezsuita tartományfőnök. Tervezte Fábián Gáspár (1885-1953) ókeresztény bazilika stílusban. A templomot az egyszerű vonalvezetés jellemzi. A szentély előtt széles boltív, rajta freskó a magyar és lengyel szentek népes csoportjával (Korbuly Ferenc). A főhajó fagerendás, kazettás kiképzésű. Falán 20 nagy ablakon főleg a jezsuita rend jelesei, szentjei, a mellékhajók kerek ablakán a keresztút stációi láthatók. Leszkovszky György tervezte, Kopp Ferenc üvegfestő készítette 1937-ben. A főoltár 1961-ben készült el Leszkovszky György tervei alapján. A főoltár fölött a védőszent nagyméretű képe. A templom dísze a Jézus szíve mellékoltár, amely carrarai márványból készült zöld és sárga márványbetétekkel. Tervezte Fábián Gáspár. A tabernaculum-ajtók és gyertyatartók Gunex János alkotásai. A Jézus szíve szobor Del Amier Félix, a Szűz Mária Fischer János munkája. A padokat Fábián Gáspár tervei alpján Radics István helybeli asztalos készítette felvidéki tölgyfából. A szószéket Kulai József és Czeglédi Lajos faragta. A kápolna Szent József szobrát Vágó György készítette. Az orgonát Kuczor Béla tervezte, az Esz-nyolcad hangú harangot Szlezák László öntötte (1939). A fedett előcsarnokban helyezték el a háborúban és hadifogságban elpusztult leventék emléktábláját (Návai Sándor). A templom melletti emeletes rendházat 1990-ben visszakapták a jezsuiták.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_szs-205
A helyi hívek azonban sohasem mondtak le egy második templom építéséről, a helyéről parázs viták folytak, voltak, akik a Szabadság tér északi részén szerették volna látni, de végül a Lukács nővérek, akik oroszlánrészt vállaltak a költségekből a tér déli részét jelölték meg, ezért a templom a déli oldalon épült fel. Az építkezés költségeihez jelentős mértékben járultak hozzá az amerikai magyarok, elsősorban az Alföldről származók adakoztak. Az adományok gyűjtésében a magyar jezsuita misszionáriusok segédkeztek, mint P. Raile Jakab SJ és P. Ecker Jenő SJ. Amikor a váci püspök felajánlotta az új plébániát a jezsuita rend számára P. Bíró Ferenc, az akkori tartományfőnök örömmel elfogadta, mert a rend múltjához és jelenbeli tevékenységéhez méltó feladatnak találta. A hódmezővásárhelyi megtelepedést több kedvező tényező segítette elő, bár protestáns jellegű város volt, de nyitott és befogadó, a lakosok többsége megértette, hogy a jezsuiták jelenléte és munkája a város fejlődését segíti. A közeli Szeged akkoriban a jezsuiták egyik legfőbb képzési központja volt, a jezsuiták vezették a kis- és nagyszemináriumot, itt végezték jezsuita skolasztikusok a teológiát valamint a harmadik próbációt. Az elméletben megtanult dolgokat a fiatal jezsuiták a gyakorlati pasztorációban gyakorolhatták. A környező tanyavilágban, pedig népmissziói gyakorlatot szerezhettek.

Az első két jezsuita, az amerikai misszióból frissen visszatért P. Ecker Jenő és társa, P. Mogyoróssy Sándor 1936 nyarán érkeztek meg a városba. A még csak épülő templom hiányában is óriási tevékenységbe kezdtek, szívós munkával megváltoztatták a város lelki életét. Már augusztus 20-án megalakították a Jézus Szíve Szövetség városi szervezetét. Imanapokat, lelkigyakorlatokat szerveztek, majd a Jézus Szíve tisztelet külső megjelenési formáit is bemutatták. Nagyon hamar igen nagy népszerűségre tettek szert az engesztelő körmenetek, a Jézus Szíve körmenet, és mint helyi sajátosság először itt került sor a gyermekek kocsival történő felvonulására, akik a körmenet végén külön áldásban részesültek. A jezsuiták aktivitása a város többségi protestáns részét is megérintették, a különböző jezsuita rendezvényeken vallási hovatartozásra való tekintet nélkül nagyon sokan vettek részt.

A templom terveit Fábián Gáspár (1885-1953) budapesti építészmérnök készítette el. Egyébként Fábián neve jól csengett a jezsuita fülekben is, mivel a budapesti Jézus Szíve templom terveit készítő Kauser József tanítványa volt, részt vett a budapesti Horánszky utcai Kongregációs Otthon tervezésében valamint felépítette a jezsuiták pécsi Pius gimnáziumát is. Ezeken kívül számos egyházi épületet (templomot, közösségi házat) és iskolát tervezett.

A háromhajós templom: egy magas főhajó és két alacsonyabb mellékhajó az ó-keresztény bazilikák stílusában épült. Teljes hossza 60 méter, szélessége 20 méter, a 15 méter magas főhajót 11-11 falpillér tartja, a szentély előtt széles boltozatú diadalív van. Kívül a homlokzat mellett jobb oldalon áll a háromszintes nyitott, felső részes, alacsony süveggel fedett 45 méter magas torony.
A főhajó fagerendás, kazettás kiképzésű. A kórust kettős fapillér tartja, a földszintről az előcsarnokba 11 lépcső vezet, onnan, pedig három tölgyfa kapu az előtérbe. Az 1961-ben épült márvány főoltár közepén míves kereszt van, a szentély körfalának közepébe Szent Istvánt ábrázoló dísz üveg-kép került. A két mellékoltár a Jézus Szíve és Szűz Mária, az elsőt Fábián Gáspár tervezte, a szobrot Del Amier Félix szobrászművész, az oltárt pedig, a Nordio Nazaréno budapesti cég szintén carrarai márványból készítette. A Szűz Mária mellékoltárt Fischer János szegedi márványiparos, a szobrot szintén a Nordio Nazaréno szálította Del Amico Giuseppe, budapesti szobrász tervezése alapján. A szentélyben elhelyezett Szent József szobrot Vágó György, szegedi szobrász készítette. Az 1957-ben elkészült orgona tervezője Kuczor Béla váci tanár, az építője a Budapesti Hangszerkészítő Vállalat. Az 1450 kg-os harang Slezák László műhelyében készült a templommal egy időben. A diadalív festményét: magyar és lengyel szentek csoportját 1957-1958-ban készítette Korbuly Ferenc.

A templom oldalsó falain, húsz nagyméretű színes üvegablakon keresztül árad be a fény. A nagy ablakokon, főként a jezsuita rend szentjei és jeles személyiségei, a mellékhajók kerek ablakaiban a keresztút stációi láthatók, Leszkovszky György tervei és Kopp Ferenc üvegfestő munkája nyomán. A padokat Fábián Gáspár tervei alapján a helyi asztalos mester, Radics istván készítette felvidéki tölgyfából. A szószéket Kuilai József és Czeglédi Lajos faragta. A Kápolna Szent József szobrát Vágó györgy készítette.

A templomhoz egyemeletes, egyszerű kivitelű plébánia épület tartozik, amelyet 1950-ig a jezsuita rend használt, majd 1989 novemberében kapták vissza a templomot és a plébániát.

A homlokzati előcsarnok falán a császári és királyi négyes huszárok első világháborúban elesett bajtársainak emléktáblája található. Az 1944 őszén bevonultatott és a háborúban vagy a hadifogságban meghalt levente fiatalok emléktáblája is itt van, Návai Sándor munkája.

A plébánia épülete előtt áll az eredetileg 1778-ban a János téren felállított, majd az 1940-ben jelenlegi helyére száműzött Nepomuki Szent János szobor.

A templomot alapító váci egyházmegye 1936-ban a jezsuita rend gondozásába adta, bár az építése már 1935-ben elkezdődött, csak 1937-ben áldották meg és a használatba vétele csak 1938-ban került sor.

A templom 1993-ig tartozott a Váci egyházmegyéhez, majd utána átkerült a Szeged-Csanádi egyházmegyébe, amikor II. János Pál pápa átrendezte az egyházmegyék határait.

A jezsuiták 1989 őszén térhettek vissza, és újból gondozásba vették a hódmezővásárhelyi híveket, az első plébános a máig is a helyi híveket pasztoráló P. Tóth Lajos SJ volt.
http://www.parbeszed.com/main.php?folderID=1475&articleID=4784&ctag=articlelist&iid=1
  
Beküldve:2012-03-05 07:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Szent István tér 2.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot építetett. A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906 és 1908 között alakították mai formájára. Az előkert megfelelő rálátást biztosít az épületre. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot óriásivá növelő köralakú üvegablak uralja a homlokzatot, melyet hármas ív zár, kőtáblával a tetején. A színes rózsaablak fölött héber nyelvű felirat olvasható: "Erősségem és oltalmam az Örökkévaló, benne bízom." A két oldalon emelkedő Dávid-csillaggal díszített kupolák sajátos egyéni jelleget kölcsönöznek az épületnek. A szobordíszeket Balla József készítette. A templombelsőbe narthexen (előcsarnok) keresztül léphetünk, ahol a karzat mind a négy oldalon körbefut. A frigyszekrény mögött van a kórus karzata. A tóraszekrény feletti felirat fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam." 1974-ben a narthexben márvány emléktáblákat és egy jelképes fekete síremléket helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékezetére. A zsinagóga telkének Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, ahol 2004. júliusában nyílt „Magyar tragédia 1944” állandó kiállítás, emléket állítva a Holokauszt áldozatainak, köztük az országból elhurcolt csaknem 190 000 zsidó gyermeknek is.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_szs-205
Hódmezővásárhelyen a zsidó hitéletről 1810-től vannak adatok. Az első imaház építése 1833-ban kezdődött meg a Károlyi György földesúrtól adományozott telken. A hitéleti központot fokozatosan bővítették, s 1850-re vált szükségessé nagyobb, a megnövekedett közösség igényeit kielégítő imaház felépítésére. Az új zsinagóga Busch Miklós szentesi építőmester tervei alapján 1857-re készült el.
dőközben a zsidó közösség megtízszereződött, és 1905-re újabb bővítés vált szükségessé. A következő évben kiírt pályázatot Müller Miksa nyerte, akinek szecessziós épületei máig meghatározóak a dél-alföldi szecesszió szempontjából. Az átalakítás, mely 1908-ban zárult le főleg a főhomlokzatot érintette, míg a zsinagóga többi részét csak kis mértékben változtatták meg. A középkori katedrálisok kapuzatát idéző porta felett szecessziós rózsaablak található, mely körül a héber felirat magyar jelentése: „Azt mondom az Örökkévalóról: menedékem és váram, Istenem, akiben bízom.” Az épület a nyolcvanas évekre életveszélyessé vált, az összedőlés veszélye fenyegette. A zsinagógát 1984-ben a Város megvásárolta a hitközségtől. 1989-ben kezdődtek nagymértékű felújítások Sisa Béla műemlékvédelmi szakember, építész irányításával. Ekkor újultak meg az időközben szinte teljesen elpusztult díszes üvegablakok Kovács Julianna Ferenczy díjas üvegművész és férje Szilágyi András közreműködésével. Az épületen 2004-ben további felújításokat eszközöltek, környezetével együtt a holokauszt 60. évfordulójára újult meg. Jelenleg teljes pompájában fogadja a látogatókat.
Az épület különleges abból a szempontból is, hogy eredeti berendezéseivel együtt maradt meg. A különleges, kézzel faragott padok eredeti állapotukban maradtak fenn. Ezeket is helyreállítva láthatjuk ma a zsinagógában. Az épület melletti egykori zsidó iskolában Holokauszt Emlékközpont működik, az épület a hitélet mellett rendezvények számára is helyet biztosít.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsinag%C3%B3ga_%28H%C3%B3dmez%C5%91v%C3%A1s%C3%A1rhely%29
A felújítás óta a bejárat nem a címben szereplő Szeremlei utca felől van, hanem a Szent István tér felől. Az épületegyüttes hibátlan állapotú, Zsinagógaként, Imaházként és holokauszt múzeumként működik.

"A hitközség 1852-ben írt ki pályázatot templom kivitelezésére, melyet Busch Miklós
Szentesi építész nyert meg. Az elkészült zsinagógát a határainkon túl is jól ismert szegedi rabbi, Lőw Lipót, 1857. május 15-n avatta fel. 1906-ban a romantikus stílusú templomot Müller Miksa szegedi építész ( Első Takarékpénztár, Posta, Görög Palota) tervei alapján átépítették, így nyerte el mai formáját. A rekonstrukció eredményeként született meg az új vasbeton mennyezet, a női karzat lépcsőháza és a homlokzat is megújult. Ekkor készültek el az új színes ablakok, az új szentély és az orgona is átkerült a keleti oldalra. A munkálatok 1906-ra fejeződtek be. A vásárhelyi zsinagóga egy része még romantikus stíluselemeket is megtartott, de egységes szecessziós dekorációt kapott. A földszinten 296 férőhely,a női karzaton 320 ülőhely került kialakításra.
A belső festés egységes szecessziós stílusú, valószínűleg egy felújítás alkalmával négyszögrózsás szalagdíszekkel keretelt falmezőket és szegélyeket alakítottak ki. A romantikus-szecessziós stílusban épített zsinagóga téglafalazatú, kívül-belül vakolt, padlóburkolata terazzo, a lépcsőfeljáratok kőből készültek. A női karzat szerkezete eredetileg csapos gerenda és poroszsüveg födém, a karzattartó konzolok és a korlát öntöttvasból készültek, a karzat burkolata deszkapalló. A fa derékszelemenes, állószékes tetőszerkezete héjazata hódfarkú cserép. A két homlokzati kupola, valamint a vízelvezető csatornák anyaga horganylemez. Az üvegablakok színes üvegből készültek, a rózsaablaknál tiffany üveget is alkalmaztak. A frigyszekrény ajtaja fából készült, finom flóderezett festéssel és rátétes aranyozott díszítéssel. Mind a karzaton, mind a földszinten lévő padok faragott négyszögrózsás díszítésűek és valamennyi flóderezett festésű. A pilonfal csúcsán kő Dávid csillag látható. A Szeremlei utca felől 1874-ben épült eklektikus stílusban a népiskola.
Az ingatlant a város 1986-ban megvásárolta és a már 1985-ben elkészült helyreállítási terv alapján állagmegóvó felújítást kezdett el. 2004-ben döntött úgy a város vezetősége, hogy a zsinagóga épületét a zsidó lakosság elhurcolásának évfordulójára helyreállítja az iskolában pedig Holocaust múzeumot alakít ki. A templom újraszentelésére és a múzeum felavatására 2004. június 27-én került sor."

"Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot építetett. A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906 és 1908 között alakították mai formájára. Az előkert megfelelő rálátást biztosít az épületre. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot óriásivá növelő köralakú üvegablak uralja a homlokzatot, melyet hármas ív zár, kőtáblával a tetején. A színes rózsaablak fölött héber nyelvű felirat olvasható: "Erősségem és oltalmam az Örökkévaló, benne bízom." A két oldalon emelkedő Dávid-csillaggal díszített kupolák sajátos egyéni jelleget kölcsönöznek az épületnek. A szobordíszeket Balla József készítette. A templombelsőbe narthexen (előcsarnok) keresztül léphetünk, ahol a karzat mind a négy oldalon körbefut. A frigyszekrény mögött van a kórus karzata. 1974-ben a narthexben márvány emléktáblákat és egy jelképes fekete síremléket helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékezetére. A zsinagóga telkének Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=3388
Hódmezővásárhely házai fölé emelkedő templomtornyok jól mutatják, hogy az alföldi város befogadta valamennyi történelmi egyház híveit. Egyaránt jelen van a városban a római katolikus, a református, az unitárius, az evangélikus, a görögkeleti és a zsidó vallás háza. Közülük is kiemelkedik szépségével, egyedi stílusával a néhány évvel ezelőtt példásan felújított zsinagóga.
Miképpen a közösségek ima házai általában, a vásárhelyi zsinagóga is jól mutatja egy adott közösség gyarapodását, mind létszámban, mind anyagilag. A magánházaknál tartott szertartásoktól az országos összehasonlításban is jelentősnek számító zsinagóga megépítéséig eltelt, aránylag rövid időszak nemcsak a váráshelyi zsidóság megerősödésének időszakával, hanem az alföldi város egyik virágkorával is egybeesik.
A hódmezővásárhelyre betelepülő zsidóságról az 1748-as és 1757-es esztendőkből lelhetők fel az első írásos emlékek, de a tényleges hitélet csak 1810 körül kezdődhetett meg a városban. Természetesen az első években még magánházak voltak a szertartások helyszínei, azonban ahogy nőt a családok száma, úgy jelentkezett a közösség tagjaiban az igény egy nagyobb imaház felépítésére. A zsidó közösség Károlyi György földesúrhoz fordult segítségért (1833-ban), akitől telket kértek az imaház felépítéséhez. A telket ugyan megkapták, azonban a terület nem volt alkalmas az építkezésre, így a kővetkező évben megvásárolták Matók Sámuel ügyvéd hazát, és végül abban alakították ki az első zsinagógát. Ez az épület természetesen még sokkal szerényebb volt a ma láthatónál. 1839-ben megvásárolták a szomszédos telket is, ahol az iskolát és a rituális fürdőt rendezték be. Az új, nagyobb befogadó képességű zsinagóga felépítésének gondolata az 1850-es években merült fel a közösségben. A tervezési pályázatra beérkezett művek alapján Busch Miklós szentesi építőmester bízták meg a tervezési is kivitelezési feladatok elvégzésével. Az 1857-re elkészült, romantikus stílusban épült zsinagóga homlokzata emeletes házéhoz volt hasonló, annak a felfogásnak a szellemében, hogy külsejében ne hasonlítson keresztény templomhoz.
A zsinagóga felépítésétől a századfordulóig eltelt időszak alatt a hódmezővásárhelyi zsidóság lélekszáma a tízszeresére növekedett. A város virágkorát élte, a jelentősen megnövekedett létszámú -és gazdaságilag is megerősödött- zsidóság ekkor érezte elérkezett az időt egy új, a társadalmi rangjukat jobban kifejező zsinagóga megépítésére. Az első elképzelések szerint egy teljesen új imaházat emeltek volna a régi -már rossz állapotban lévő épület- helyett, azonban az 1906-ban kiírt pályázatra beérkezett tervek nem nyerték el a bíráló bizottság tagjainak a tetszését. Végül Müller Miksát -a Szegeden és vásárhelyen számos épülettel büszkélkedő építészt- bízták meg, igaz, ekkor már csak az átalakítás terveinek elkészítésével. Az 1906 és 1908 között lezajlott átépítés során a legjelentősebb változást az új főhomlokzat kialakítása hozta. Az eklektikus felépítésű, de nagyobbrészt szecessziós díszítményeket viselő főhomlokzat centrális hatásúvá teszi az eredetileg hosszanti elrendezésű épületet. A mór elemeket is viselő homlokzat valójában egyetlen hatalmas kapuépítmény, amely a hármas bejárattal együtt magában foglalja az előcsarnokot is. Öblösödése a középkori katedrálisok befogadó kiképzésére emlékeztet. A bejárat felett óriási méretű, színes rózsaablak körül az alábbi felírat olvasható : „Azt mondom az Örökkévalóról: menedékem és váram, Istenem, akiben bízom.”. A főhomlokzat két szélét egy-egy lesarkított, alacsony kupolával fedett, Dávid-csillagos torony, a főhomlokzatot hármas ív zárja le (tetején kőtáblával). A templombelsőbe az előcsarnokon (narthexen) keresztül léphetünk be (1974-ben itt márványtáblát és egy jelképes fekete koporsót helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékére). A templomtér nagysága nem változott az átépítés során. A belső teret három oldalról a női karzat veszi körül, a kóruskarzat a frigyszekrény fölött, a bima szemben, elől van.
http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/szecesszio_zsinagoga_hodmezovasarhely_utazas/193/5/192/193/1/1

  
Beküldve:2012-03-05 07:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Szent István tér 2.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot építetett. A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906 és 1908 között alakították mai formájára. Az előkert megfelelő rálátást biztosít az épületre. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot óriásivá növelő köralakú üvegablak uralja a homlokzatot, melyet hármas ív zár, kőtáblával a tetején. A színes rózsaablak fölött héber nyelvű felirat olvasható: "Erősségem és oltalmam az Örökkévaló, benne bízom." A két oldalon emelkedő Dávid-csillaggal díszített kupolák sajátos egyéni jelleget kölcsönöznek az épületnek. A szobordíszeket Balla József készítette. A templombelsőbe narthexen (előcsarnok) keresztül léphetünk, ahol a karzat mind a négy oldalon körbefut. A frigyszekrény mögött van a kórus karzata. A tóraszekrény feletti felirat fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam." 1974-ben a narthexben márvány emléktáblákat és egy jelképes fekete síremléket helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékezetére. A zsinagóga telkének Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, ahol 2004. júliusában nyílt „Magyar tragédia 1944” állandó kiállítás, emléket állítva a Holokauszt áldozatainak, köztük az országból elhurcolt csaknem 190 000 zsidó gyermeknek is.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_szs-205
Hódmezővásárhelyen a zsidó hitéletről 1810-től vannak adatok. Az első imaház építése 1833-ban kezdődött meg a Károlyi György földesúrtól adományozott telken. A hitéleti központot fokozatosan bővítették, s 1850-re vált szükségessé nagyobb, a megnövekedett közösség igényeit kielégítő imaház felépítésére. Az új zsinagóga Busch Miklós szentesi építőmester tervei alapján 1857-re készült el.
dőközben a zsidó közösség megtízszereződött, és 1905-re újabb bővítés vált szükségessé. A következő évben kiírt pályázatot Müller Miksa nyerte, akinek szecessziós épületei máig meghatározóak a dél-alföldi szecesszió szempontjából. Az átalakítás, mely 1908-ban zárult le főleg a főhomlokzatot érintette, míg a zsinagóga többi részét csak kis mértékben változtatták meg. A középkori katedrálisok kapuzatát idéző porta felett szecessziós rózsaablak található, mely körül a héber felirat magyar jelentése: „Azt mondom az Örökkévalóról: menedékem és váram, Istenem, akiben bízom.” Az épület a nyolcvanas évekre életveszélyessé vált, az összedőlés veszélye fenyegette. A zsinagógát 1984-ben a Város megvásárolta a hitközségtől. 1989-ben kezdődtek nagymértékű felújítások Sisa Béla műemlékvédelmi szakember, építész irányításával. Ekkor újultak meg az időközben szinte teljesen elpusztult díszes üvegablakok Kovács Julianna Ferenczy díjas üvegművész és férje Szilágyi András közreműködésével. Az épületen 2004-ben további felújításokat eszközöltek, környezetével együtt a holokauszt 60. évfordulójára újult meg. Jelenleg teljes pompájában fogadja a látogatókat.
Az épület különleges abból a szempontból is, hogy eredeti berendezéseivel együtt maradt meg. A különleges, kézzel faragott padok eredeti állapotukban maradtak fenn. Ezeket is helyreállítva láthatjuk ma a zsinagógában. Az épület melletti egykori zsidó iskolában Holokauszt Emlékközpont működik, az épület a hitélet mellett rendezvények számára is helyet biztosít.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsinag%C3%B3ga_%28H%C3%B3dmez%C5%91v%C3%A1s%C3%A1rhely%29
A felújítás óta a bejárat nem a címben szereplő Szeremlei utca felől van, hanem a Szent István tér felől. Az épületegyüttes hibátlan állapotú, Zsinagógaként, Imaházként és holokauszt múzeumként működik.

"A hitközség 1852-ben írt ki pályázatot templom kivitelezésére, melyet Busch Miklós
Szentesi építész nyert meg. Az elkészült zsinagógát a határainkon túl is jól ismert szegedi rabbi, Lőw Lipót, 1857. május 15-n avatta fel. 1906-ban a romantikus stílusú templomot Müller Miksa szegedi építész ( Első Takarékpénztár, Posta, Görög Palota) tervei alapján átépítették, így nyerte el mai formáját. A rekonstrukció eredményeként született meg az új vasbeton mennyezet, a női karzat lépcsőháza és a homlokzat is megújult. Ekkor készültek el az új színes ablakok, az új szentély és az orgona is átkerült a keleti oldalra. A munkálatok 1906-ra fejeződtek be. A vásárhelyi zsinagóga egy része még romantikus stíluselemeket is megtartott, de egységes szecessziós dekorációt kapott. A földszinten 296 férőhely,a női karzaton 320 ülőhely került kialakításra.
A belső festés egységes szecessziós stílusú, valószínűleg egy felújítás alkalmával négyszögrózsás szalagdíszekkel keretelt falmezőket és szegélyeket alakítottak ki. A romantikus-szecessziós stílusban épített zsinagóga téglafalazatú, kívül-belül vakolt, padlóburkolata terazzo, a lépcsőfeljáratok kőből készültek. A női karzat szerkezete eredetileg csapos gerenda és poroszsüveg födém, a karzattartó konzolok és a korlát öntöttvasból készültek, a karzat burkolata deszkapalló. A fa derékszelemenes, állószékes tetőszerkezete héjazata hódfarkú cserép. A két homlokzati kupola, valamint a vízelvezető csatornák anyaga horganylemez. Az üvegablakok színes üvegből készültek, a rózsaablaknál tiffany üveget is alkalmaztak. A frigyszekrény ajtaja fából készült, finom flóderezett festéssel és rátétes aranyozott díszítéssel. Mind a karzaton, mind a földszinten lévő padok faragott négyszögrózsás díszítésűek és valamennyi flóderezett festésű. A pilonfal csúcsán kő Dávid csillag látható. A Szeremlei utca felől 1874-ben épült eklektikus stílusban a népiskola.
Az ingatlant a város 1986-ban megvásárolta és a már 1985-ben elkészült helyreállítási terv alapján állagmegóvó felújítást kezdett el. 2004-ben döntött úgy a város vezetősége, hogy a zsinagóga épületét a zsidó lakosság elhurcolásának évfordulójára helyreállítja az iskolában pedig Holocaust múzeumot alakít ki. A templom újraszentelésére és a múzeum felavatására 2004. június 27-én került sor."

"Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot építetett. A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906 és 1908 között alakították mai formájára. Az előkert megfelelő rálátást biztosít az épületre. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot óriásivá növelő köralakú üvegablak uralja a homlokzatot, melyet hármas ív zár, kőtáblával a tetején. A színes rózsaablak fölött héber nyelvű felirat olvasható: "Erősségem és oltalmam az Örökkévaló, benne bízom." A két oldalon emelkedő Dávid-csillaggal díszített kupolák sajátos egyéni jelleget kölcsönöznek az épületnek. A szobordíszeket Balla József készítette. A templombelsőbe narthexen (előcsarnok) keresztül léphetünk, ahol a karzat mind a négy oldalon körbefut. A frigyszekrény mögött van a kórus karzata. 1974-ben a narthexben márvány emléktáblákat és egy jelképes fekete síremléket helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékezetére. A zsinagóga telkének Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=3388
Hódmezővásárhely házai fölé emelkedő templomtornyok jól mutatják, hogy az alföldi város befogadta valamennyi történelmi egyház híveit. Egyaránt jelen van a városban a római katolikus, a református, az unitárius, az evangélikus, a görögkeleti és a zsidó vallás háza. Közülük is kiemelkedik szépségével, egyedi stílusával a néhány évvel ezelőtt példásan felújított zsinagóga.
Miképpen a közösségek ima házai általában, a vásárhelyi zsinagóga is jól mutatja egy adott közösség gyarapodását, mind létszámban, mind anyagilag. A magánházaknál tartott szertartásoktól az országos összehasonlításban is jelentősnek számító zsinagóga megépítéséig eltelt, aránylag rövid időszak nemcsak a váráshelyi zsidóság megerősödésének időszakával, hanem az alföldi város egyik virágkorával is egybeesik.
A hódmezővásárhelyre betelepülő zsidóságról az 1748-as és 1757-es esztendőkből lelhetők fel az első írásos emlékek, de a tényleges hitélet csak 1810 körül kezdődhetett meg a városban. Természetesen az első években még magánházak voltak a szertartások helyszínei, azonban ahogy nőt a családok száma, úgy jelentkezett a közösség tagjaiban az igény egy nagyobb imaház felépítésére. A zsidó közösség Károlyi György földesúrhoz fordult segítségért (1833-ban), akitől telket kértek az imaház felépítéséhez. A telket ugyan megkapták, azonban a terület nem volt alkalmas az építkezésre, így a kővetkező évben megvásárolták Matók Sámuel ügyvéd hazát, és végül abban alakították ki az első zsinagógát. Ez az épület természetesen még sokkal szerényebb volt a ma láthatónál. 1839-ben megvásárolták a szomszédos telket is, ahol az iskolát és a rituális fürdőt rendezték be. Az új, nagyobb befogadó képességű zsinagóga felépítésének gondolata az 1850-es években merült fel a közösségben. A tervezési pályázatra beérkezett művek alapján Busch Miklós szentesi építőmester bízták meg a tervezési is kivitelezési feladatok elvégzésével. Az 1857-re elkészült, romantikus stílusban épült zsinagóga homlokzata emeletes házéhoz volt hasonló, annak a felfogásnak a szellemében, hogy külsejében ne hasonlítson keresztény templomhoz.
A zsinagóga felépítésétől a századfordulóig eltelt időszak alatt a hódmezővásárhelyi zsidóság lélekszáma a tízszeresére növekedett. A város virágkorát élte, a jelentősen megnövekedett létszámú -és gazdaságilag is megerősödött- zsidóság ekkor érezte elérkezett az időt egy új, a társadalmi rangjukat jobban kifejező zsinagóga megépítésére. Az első elképzelések szerint egy teljesen új imaházat emeltek volna a régi -már rossz állapotban lévő épület- helyett, azonban az 1906-ban kiírt pályázatra beérkezett tervek nem nyerték el a bíráló bizottság tagjainak a tetszését. Végül Müller Miksát -a Szegeden és vásárhelyen számos épülettel büszkélkedő építészt- bízták meg, igaz, ekkor már csak az átalakítás terveinek elkészítésével. Az 1906 és 1908 között lezajlott átépítés során a legjelentősebb változást az új főhomlokzat kialakítása hozta. Az eklektikus felépítésű, de nagyobbrészt szecessziós díszítményeket viselő főhomlokzat centrális hatásúvá teszi az eredetileg hosszanti elrendezésű épületet. A mór elemeket is viselő homlokzat valójában egyetlen hatalmas kapuépítmény, amely a hármas bejárattal együtt magában foglalja az előcsarnokot is. Öblösödése a középkori katedrálisok befogadó kiképzésére emlékeztet. A bejárat felett óriási méretű, színes rózsaablak körül az alábbi felírat olvasható : „Azt mondom az Örökkévalóról: menedékem és váram, Istenem, akiben bízom.”. A főhomlokzat két szélét egy-egy lesarkított, alacsony kupolával fedett, Dávid-csillagos torony, a főhomlokzatot hármas ív zárja le (tetején kőtáblával). A templombelsőbe az előcsarnokon (narthexen) keresztül léphetünk be (1974-ben itt márványtáblát és egy jelképes fekete koporsót helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékére). A templomtér nagysága nem változott az átépítés során. A belső teret három oldalról a női karzat veszi körül, a kóruskarzat a frigyszekrény fölött, a bima szemben, elől van.
http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/szecesszio_zsinagoga_hodmezovasarhely_utazas/193/5/192/193/1/1

  
Beküldve:2012-03-05 07:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Szent István tér 2.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot építetett. A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906 és 1908 között alakították mai formájára. Az előkert megfelelő rálátást biztosít az épületre. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot óriásivá növelő köralakú üvegablak uralja a homlokzatot, melyet hármas ív zár, kőtáblával a tetején. A színes rózsaablak fölött héber nyelvű felirat olvasható: "Erősségem és oltalmam az Örökkévaló, benne bízom." A két oldalon emelkedő Dávid-csillaggal díszített kupolák sajátos egyéni jelleget kölcsönöznek az épületnek. A szobordíszeket Balla József készítette. A templombelsőbe narthexen (előcsarnok) keresztül léphetünk, ahol a karzat mind a négy oldalon körbefut. A frigyszekrény mögött van a kórus karzata. A tóraszekrény feletti felirat fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam." 1974-ben a narthexben márvány emléktáblákat és egy jelképes fekete síremléket helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékezetére. A zsinagóga telkének Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, ahol 2004. júliusában nyílt „Magyar tragédia 1944” állandó kiállítás, emléket állítva a Holokauszt áldozatainak, köztük az országból elhurcolt csaknem 190 000 zsidó gyermeknek is.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_szs-205
Hódmezővásárhelyen a zsidó hitéletről 1810-től vannak adatok. Az első imaház építése 1833-ban kezdődött meg a Károlyi György földesúrtól adományozott telken. A hitéleti központot fokozatosan bővítették, s 1850-re vált szükségessé nagyobb, a megnövekedett közösség igényeit kielégítő imaház felépítésére. Az új zsinagóga Busch Miklós szentesi építőmester tervei alapján 1857-re készült el.
dőközben a zsidó közösség megtízszereződött, és 1905-re újabb bővítés vált szükségessé. A következő évben kiírt pályázatot Müller Miksa nyerte, akinek szecessziós épületei máig meghatározóak a dél-alföldi szecesszió szempontjából. Az átalakítás, mely 1908-ban zárult le főleg a főhomlokzatot érintette, míg a zsinagóga többi részét csak kis mértékben változtatták meg. A középkori katedrálisok kapuzatát idéző porta felett szecessziós rózsaablak található, mely körül a héber felirat magyar jelentése: „Azt mondom az Örökkévalóról: menedékem és váram, Istenem, akiben bízom.” Az épület a nyolcvanas évekre életveszélyessé vált, az összedőlés veszélye fenyegette. A zsinagógát 1984-ben a Város megvásárolta a hitközségtől. 1989-ben kezdődtek nagymértékű felújítások Sisa Béla műemlékvédelmi szakember, építész irányításával. Ekkor újultak meg az időközben szinte teljesen elpusztult díszes üvegablakok Kovács Julianna Ferenczy díjas üvegművész és férje Szilágyi András közreműködésével. Az épületen 2004-ben további felújításokat eszközöltek, környezetével együtt a holokauszt 60. évfordulójára újult meg. Jelenleg teljes pompájában fogadja a látogatókat.
Az épület különleges abból a szempontból is, hogy eredeti berendezéseivel együtt maradt meg. A különleges, kézzel faragott padok eredeti állapotukban maradtak fenn. Ezeket is helyreállítva láthatjuk ma a zsinagógában. Az épület melletti egykori zsidó iskolában Holokauszt Emlékközpont működik, az épület a hitélet mellett rendezvények számára is helyet biztosít.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsinag%C3%B3ga_%28H%C3%B3dmez%C5%91v%C3%A1s%C3%A1rhely%29
A felújítás óta a bejárat nem a címben szereplő Szeremlei utca felől van, hanem a Szent István tér felől. Az épületegyüttes hibátlan állapotú, Zsinagógaként, Imaházként és holokauszt múzeumként működik.

"A hitközség 1852-ben írt ki pályázatot templom kivitelezésére, melyet Busch Miklós
Szentesi építész nyert meg. Az elkészült zsinagógát a határainkon túl is jól ismert szegedi rabbi, Lőw Lipót, 1857. május 15-n avatta fel. 1906-ban a romantikus stílusú templomot Müller Miksa szegedi építész ( Első Takarékpénztár, Posta, Görög Palota) tervei alapján átépítették, így nyerte el mai formáját. A rekonstrukció eredményeként született meg az új vasbeton mennyezet, a női karzat lépcsőháza és a homlokzat is megújult. Ekkor készültek el az új színes ablakok, az új szentély és az orgona is átkerült a keleti oldalra. A munkálatok 1906-ra fejeződtek be. A vásárhelyi zsinagóga egy része még romantikus stíluselemeket is megtartott, de egységes szecessziós dekorációt kapott. A földszinten 296 férőhely,a női karzaton 320 ülőhely került kialakításra.
A belső festés egységes szecessziós stílusú, valószínűleg egy felújítás alkalmával négyszögrózsás szalagdíszekkel keretelt falmezőket és szegélyeket alakítottak ki. A romantikus-szecessziós stílusban épített zsinagóga téglafalazatú, kívül-belül vakolt, padlóburkolata terazzo, a lépcsőfeljáratok kőből készültek. A női karzat szerkezete eredetileg csapos gerenda és poroszsüveg födém, a karzattartó konzolok és a korlát öntöttvasból készültek, a karzat burkolata deszkapalló. A fa derékszelemenes, állószékes tetőszerkezete héjazata hódfarkú cserép. A két homlokzati kupola, valamint a vízelvezető csatornák anyaga horganylemez. Az üvegablakok színes üvegből készültek, a rózsaablaknál tiffany üveget is alkalmaztak. A frigyszekrény ajtaja fából készült, finom flóderezett festéssel és rátétes aranyozott díszítéssel. Mind a karzaton, mind a földszinten lévő padok faragott négyszögrózsás díszítésűek és valamennyi flóderezett festésű. A pilonfal csúcsán kő Dávid csillag látható. A Szeremlei utca felől 1874-ben épült eklektikus stílusban a népiskola.
Az ingatlant a város 1986-ban megvásárolta és a már 1985-ben elkészült helyreállítási terv alapján állagmegóvó felújítást kezdett el. 2004-ben döntött úgy a város vezetősége, hogy a zsinagóga épületét a zsidó lakosság elhurcolásának évfordulójára helyreállítja az iskolában pedig Holocaust múzeumot alakít ki. A templom újraszentelésére és a múzeum felavatására 2004. június 27-én került sor."

"Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot építetett. A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906 és 1908 között alakították mai formájára. Az előkert megfelelő rálátást biztosít az épületre. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot óriásivá növelő köralakú üvegablak uralja a homlokzatot, melyet hármas ív zár, kőtáblával a tetején. A színes rózsaablak fölött héber nyelvű felirat olvasható: "Erősségem és oltalmam az Örökkévaló, benne bízom." A két oldalon emelkedő Dávid-csillaggal díszített kupolák sajátos egyéni jelleget kölcsönöznek az épületnek. A szobordíszeket Balla József készítette. A templombelsőbe narthexen (előcsarnok) keresztül léphetünk, ahol a karzat mind a négy oldalon körbefut. A frigyszekrény mögött van a kórus karzata. 1974-ben a narthexben márvány emléktáblákat és egy jelképes fekete síremléket helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékezetére. A zsinagóga telkének Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=3388
Hódmezővásárhely házai fölé emelkedő templomtornyok jól mutatják, hogy az alföldi város befogadta valamennyi történelmi egyház híveit. Egyaránt jelen van a városban a római katolikus, a református, az unitárius, az evangélikus, a görögkeleti és a zsidó vallás háza. Közülük is kiemelkedik szépségével, egyedi stílusával a néhány évvel ezelőtt példásan felújított zsinagóga.
Miképpen a közösségek ima házai általában, a vásárhelyi zsinagóga is jól mutatja egy adott közösség gyarapodását, mind létszámban, mind anyagilag. A magánházaknál tartott szertartásoktól az országos összehasonlításban is jelentősnek számító zsinagóga megépítéséig eltelt, aránylag rövid időszak nemcsak a váráshelyi zsidóság megerősödésének időszakával, hanem az alföldi város egyik virágkorával is egybeesik.
A hódmezővásárhelyre betelepülő zsidóságról az 1748-as és 1757-es esztendőkből lelhetők fel az első írásos emlékek, de a tényleges hitélet csak 1810 körül kezdődhetett meg a városban. Természetesen az első években még magánházak voltak a szertartások helyszínei, azonban ahogy nőt a családok száma, úgy jelentkezett a közösség tagjaiban az igény egy nagyobb imaház felépítésére. A zsidó közösség Károlyi György földesúrhoz fordult segítségért (1833-ban), akitől telket kértek az imaház felépítéséhez. A telket ugyan megkapták, azonban a terület nem volt alkalmas az építkezésre, így a kővetkező évben megvásárolták Matók Sámuel ügyvéd hazát, és végül abban alakították ki az első zsinagógát. Ez az épület természetesen még sokkal szerényebb volt a ma láthatónál. 1839-ben megvásárolták a szomszédos telket is, ahol az iskolát és a rituális fürdőt rendezték be. Az új, nagyobb befogadó képességű zsinagóga felépítésének gondolata az 1850-es években merült fel a közösségben. A tervezési pályázatra beérkezett művek alapján Busch Miklós szentesi építőmester bízták meg a tervezési is kivitelezési feladatok elvégzésével. Az 1857-re elkészült, romantikus stílusban épült zsinagóga homlokzata emeletes házéhoz volt hasonló, annak a felfogásnak a szellemében, hogy külsejében ne hasonlítson keresztény templomhoz.
A zsinagóga felépítésétől a századfordulóig eltelt időszak alatt a hódmezővásárhelyi zsidóság lélekszáma a tízszeresére növekedett. A város virágkorát élte, a jelentősen megnövekedett létszámú -és gazdaságilag is megerősödött- zsidóság ekkor érezte elérkezett az időt egy új, a társadalmi rangjukat jobban kifejező zsinagóga megépítésére. Az első elképzelések szerint egy teljesen új imaházat emeltek volna a régi -már rossz állapotban lévő épület- helyett, azonban az 1906-ban kiírt pályázatra beérkezett tervek nem nyerték el a bíráló bizottság tagjainak a tetszését. Végül Müller Miksát -a Szegeden és vásárhelyen számos épülettel büszkélkedő építészt- bízták meg, igaz, ekkor már csak az átalakítás terveinek elkészítésével. Az 1906 és 1908 között lezajlott átépítés során a legjelentősebb változást az új főhomlokzat kialakítása hozta. Az eklektikus felépítésű, de nagyobbrészt szecessziós díszítményeket viselő főhomlokzat centrális hatásúvá teszi az eredetileg hosszanti elrendezésű épületet. A mór elemeket is viselő homlokzat valójában egyetlen hatalmas kapuépítmény, amely a hármas bejárattal együtt magában foglalja az előcsarnokot is. Öblösödése a középkori katedrálisok befogadó kiképzésére emlékeztet. A bejárat felett óriási méretű, színes rózsaablak körül az alábbi felírat olvasható : „Azt mondom az Örökkévalóról: menedékem és váram, Istenem, akiben bízom.”. A főhomlokzat két szélét egy-egy lesarkított, alacsony kupolával fedett, Dávid-csillagos torony, a főhomlokzatot hármas ív zárja le (tetején kőtáblával). A templombelsőbe az előcsarnokon (narthexen) keresztül léphetünk be (1974-ben itt márványtáblát és egy jelképes fekete koporsót helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékére). A templomtér nagysága nem változott az átépítés során. A belső teret három oldalról a női karzat veszi körül, a kóruskarzat a frigyszekrény fölött, a bima szemben, elől van.
http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/szecesszio_zsinagoga_hodmezovasarhely_utazas/193/5/192/193/1/1

  
Beküldve:2012-03-05 07:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Szent István tér 2.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot építetett. A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906 és 1908 között alakították mai formájára. Az előkert megfelelő rálátást biztosít az épületre. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot óriásivá növelő köralakú üvegablak uralja a homlokzatot, melyet hármas ív zár, kőtáblával a tetején. A színes rózsaablak fölött héber nyelvű felirat olvasható: "Erősségem és oltalmam az Örökkévaló, benne bízom." A két oldalon emelkedő Dávid-csillaggal díszített kupolák sajátos egyéni jelleget kölcsönöznek az épületnek. A szobordíszeket Balla József készítette. A templombelsőbe narthexen (előcsarnok) keresztül léphetünk, ahol a karzat mind a négy oldalon körbefut. A frigyszekrény mögött van a kórus karzata. A tóraszekrény feletti felirat fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam." 1974-ben a narthexben márvány emléktáblákat és egy jelképes fekete síremléket helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékezetére. A zsinagóga telkének Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, ahol 2004. júliusában nyílt „Magyar tragédia 1944” állandó kiállítás, emléket állítva a Holokauszt áldozatainak, köztük az országból elhurcolt csaknem 190 000 zsidó gyermeknek is.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_szs-205
Hódmezővásárhelyen a zsidó hitéletről 1810-től vannak adatok. Az első imaház építése 1833-ban kezdődött meg a Károlyi György földesúrtól adományozott telken. A hitéleti központot fokozatosan bővítették, s 1850-re vált szükségessé nagyobb, a megnövekedett közösség igényeit kielégítő imaház felépítésére. Az új zsinagóga Busch Miklós szentesi építőmester tervei alapján 1857-re készült el.
dőközben a zsidó közösség megtízszereződött, és 1905-re újabb bővítés vált szükségessé. A következő évben kiírt pályázatot Müller Miksa nyerte, akinek szecessziós épületei máig meghatározóak a dél-alföldi szecesszió szempontjából. Az átalakítás, mely 1908-ban zárult le főleg a főhomlokzatot érintette, míg a zsinagóga többi részét csak kis mértékben változtatták meg. A középkori katedrálisok kapuzatát idéző porta felett szecessziós rózsaablak található, mely körül a héber felirat magyar jelentése: „Azt mondom az Örökkévalóról: menedékem és váram, Istenem, akiben bízom.” Az épület a nyolcvanas évekre életveszélyessé vált, az összedőlés veszélye fenyegette. A zsinagógát 1984-ben a Város megvásárolta a hitközségtől. 1989-ben kezdődtek nagymértékű felújítások Sisa Béla műemlékvédelmi szakember, építész irányításával. Ekkor újultak meg az időközben szinte teljesen elpusztult díszes üvegablakok Kovács Julianna Ferenczy díjas üvegművész és férje Szilágyi András közreműködésével. Az épületen 2004-ben további felújításokat eszközöltek, környezetével együtt a holokauszt 60. évfordulójára újult meg. Jelenleg teljes pompájában fogadja a látogatókat.
Az épület különleges abból a szempontból is, hogy eredeti berendezéseivel együtt maradt meg. A különleges, kézzel faragott padok eredeti állapotukban maradtak fenn. Ezeket is helyreállítva láthatjuk ma a zsinagógában. Az épület melletti egykori zsidó iskolában Holokauszt Emlékközpont működik, az épület a hitélet mellett rendezvények számára is helyet biztosít.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsinag%C3%B3ga_%28H%C3%B3dmez%C5%91v%C3%A1s%C3%A1rhely%29
A felújítás óta a bejárat nem a címben szereplő Szeremlei utca felől van, hanem a Szent István tér felől. Az épületegyüttes hibátlan állapotú, Zsinagógaként, Imaházként és holokauszt múzeumként működik.

"A hitközség 1852-ben írt ki pályázatot templom kivitelezésére, melyet Busch Miklós
Szentesi építész nyert meg. Az elkészült zsinagógát a határainkon túl is jól ismert szegedi rabbi, Lőw Lipót, 1857. május 15-n avatta fel. 1906-ban a romantikus stílusú templomot Müller Miksa szegedi építész ( Első Takarékpénztár, Posta, Görög Palota) tervei alapján átépítették, így nyerte el mai formáját. A rekonstrukció eredményeként született meg az új vasbeton mennyezet, a női karzat lépcsőháza és a homlokzat is megújult. Ekkor készültek el az új színes ablakok, az új szentély és az orgona is átkerült a keleti oldalra. A munkálatok 1906-ra fejeződtek be. A vásárhelyi zsinagóga egy része még romantikus stíluselemeket is megtartott, de egységes szecessziós dekorációt kapott. A földszinten 296 férőhely,a női karzaton 320 ülőhely került kialakításra.
A belső festés egységes szecessziós stílusú, valószínűleg egy felújítás alkalmával négyszögrózsás szalagdíszekkel keretelt falmezőket és szegélyeket alakítottak ki. A romantikus-szecessziós stílusban épített zsinagóga téglafalazatú, kívül-belül vakolt, padlóburkolata terazzo, a lépcsőfeljáratok kőből készültek. A női karzat szerkezete eredetileg csapos gerenda és poroszsüveg födém, a karzattartó konzolok és a korlát öntöttvasból készültek, a karzat burkolata deszkapalló. A fa derékszelemenes, állószékes tetőszerkezete héjazata hódfarkú cserép. A két homlokzati kupola, valamint a vízelvezető csatornák anyaga horganylemez. Az üvegablakok színes üvegből készültek, a rózsaablaknál tiffany üveget is alkalmaztak. A frigyszekrény ajtaja fából készült, finom flóderezett festéssel és rátétes aranyozott díszítéssel. Mind a karzaton, mind a földszinten lévő padok faragott négyszögrózsás díszítésűek és valamennyi flóderezett festésű. A pilonfal csúcsán kő Dávid csillag látható. A Szeremlei utca felől 1874-ben épült eklektikus stílusban a népiskola.
Az ingatlant a város 1986-ban megvásárolta és a már 1985-ben elkészült helyreállítási terv alapján állagmegóvó felújítást kezdett el. 2004-ben döntött úgy a város vezetősége, hogy a zsinagóga épületét a zsidó lakosság elhurcolásának évfordulójára helyreállítja az iskolában pedig Holocaust múzeumot alakít ki. A templom újraszentelésére és a múzeum felavatására 2004. június 27-én került sor."

"Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot építetett. A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906 és 1908 között alakították mai formájára. Az előkert megfelelő rálátást biztosít az épületre. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot óriásivá növelő köralakú üvegablak uralja a homlokzatot, melyet hármas ív zár, kőtáblával a tetején. A színes rózsaablak fölött héber nyelvű felirat olvasható: "Erősségem és oltalmam az Örökkévaló, benne bízom." A két oldalon emelkedő Dávid-csillaggal díszített kupolák sajátos egyéni jelleget kölcsönöznek az épületnek. A szobordíszeket Balla József készítette. A templombelsőbe narthexen (előcsarnok) keresztül léphetünk, ahol a karzat mind a négy oldalon körbefut. A frigyszekrény mögött van a kórus karzata. 1974-ben a narthexben márvány emléktáblákat és egy jelképes fekete síremléket helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékezetére. A zsinagóga telkének Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=3388
Hódmezővásárhely házai fölé emelkedő templomtornyok jól mutatják, hogy az alföldi város befogadta valamennyi történelmi egyház híveit. Egyaránt jelen van a városban a római katolikus, a református, az unitárius, az evangélikus, a görögkeleti és a zsidó vallás háza. Közülük is kiemelkedik szépségével, egyedi stílusával a néhány évvel ezelőtt példásan felújított zsinagóga.
Miképpen a közösségek ima házai általában, a vásárhelyi zsinagóga is jól mutatja egy adott közösség gyarapodását, mind létszámban, mind anyagilag. A magánházaknál tartott szertartásoktól az országos összehasonlításban is jelentősnek számító zsinagóga megépítéséig eltelt, aránylag rövid időszak nemcsak a váráshelyi zsidóság megerősödésének időszakával, hanem az alföldi város egyik virágkorával is egybeesik.
A hódmezővásárhelyre betelepülő zsidóságról az 1748-as és 1757-es esztendőkből lelhetők fel az első írásos emlékek, de a tényleges hitélet csak 1810 körül kezdődhetett meg a városban. Természetesen az első években még magánházak voltak a szertartások helyszínei, azonban ahogy nőt a családok száma, úgy jelentkezett a közösség tagjaiban az igény egy nagyobb imaház felépítésére. A zsidó közösség Károlyi György földesúrhoz fordult segítségért (1833-ban), akitől telket kértek az imaház felépítéséhez. A telket ugyan megkapták, azonban a terület nem volt alkalmas az építkezésre, így a kővetkező évben megvásárolták Matók Sámuel ügyvéd hazát, és végül abban alakították ki az első zsinagógát. Ez az épület természetesen még sokkal szerényebb volt a ma láthatónál. 1839-ben megvásárolták a szomszédos telket is, ahol az iskolát és a rituális fürdőt rendezték be. Az új, nagyobb befogadó képességű zsinagóga felépítésének gondolata az 1850-es években merült fel a közösségben. A tervezési pályázatra beérkezett művek alapján Busch Miklós szentesi építőmester bízták meg a tervezési is kivitelezési feladatok elvégzésével. Az 1857-re elkészült, romantikus stílusban épült zsinagóga homlokzata emeletes házéhoz volt hasonló, annak a felfogásnak a szellemében, hogy külsejében ne hasonlítson keresztény templomhoz.
A zsinagóga felépítésétől a századfordulóig eltelt időszak alatt a hódmezővásárhelyi zsidóság lélekszáma a tízszeresére növekedett. A város virágkorát élte, a jelentősen megnövekedett létszámú -és gazdaságilag is megerősödött- zsidóság ekkor érezte elérkezett az időt egy új, a társadalmi rangjukat jobban kifejező zsinagóga megépítésére. Az első elképzelések szerint egy teljesen új imaházat emeltek volna a régi -már rossz állapotban lévő épület- helyett, azonban az 1906-ban kiírt pályázatra beérkezett tervek nem nyerték el a bíráló bizottság tagjainak a tetszését. Végül Müller Miksát -a Szegeden és vásárhelyen számos épülettel büszkélkedő építészt- bízták meg, igaz, ekkor már csak az átalakítás terveinek elkészítésével. Az 1906 és 1908 között lezajlott átépítés során a legjelentősebb változást az új főhomlokzat kialakítása hozta. Az eklektikus felépítésű, de nagyobbrészt szecessziós díszítményeket viselő főhomlokzat centrális hatásúvá teszi az eredetileg hosszanti elrendezésű épületet. A mór elemeket is viselő homlokzat valójában egyetlen hatalmas kapuépítmény, amely a hármas bejárattal együtt magában foglalja az előcsarnokot is. Öblösödése a középkori katedrálisok befogadó kiképzésére emlékeztet. A bejárat felett óriási méretű, színes rózsaablak körül az alábbi felírat olvasható : „Azt mondom az Örökkévalóról: menedékem és váram, Istenem, akiben bízom.”. A főhomlokzat két szélét egy-egy lesarkított, alacsony kupolával fedett, Dávid-csillagos torony, a főhomlokzatot hármas ív zárja le (tetején kőtáblával). A templombelsőbe az előcsarnokon (narthexen) keresztül léphetünk be (1974-ben itt márványtáblát és egy jelképes fekete koporsót helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékére). A templomtér nagysága nem változott az átépítés során. A belső teret három oldalról a női karzat veszi körül, a kóruskarzat a frigyszekrény fölött, a bima szemben, elől van.
http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/szecesszio_zsinagoga_hodmezovasarhely_utazas/193/5/192/193/1/1

  
Beküldve:2012-03-05 07:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Szent István tér 2.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot építetett. A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906 és 1908 között alakították mai formájára. Az előkert megfelelő rálátást biztosít az épületre. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot óriásivá növelő köralakú üvegablak uralja a homlokzatot, melyet hármas ív zár, kőtáblával a tetején. A színes rózsaablak fölött héber nyelvű felirat olvasható: "Erősségem és oltalmam az Örökkévaló, benne bízom." A két oldalon emelkedő Dávid-csillaggal díszített kupolák sajátos egyéni jelleget kölcsönöznek az épületnek. A szobordíszeket Balla József készítette. A templombelsőbe narthexen (előcsarnok) keresztül léphetünk, ahol a karzat mind a négy oldalon körbefut. A frigyszekrény mögött van a kórus karzata. A tóraszekrény feletti felirat fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam." 1974-ben a narthexben márvány emléktáblákat és egy jelképes fekete síremléket helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékezetére. A zsinagóga telkének Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, ahol 2004. júliusában nyílt „Magyar tragédia 1944” állandó kiállítás, emléket állítva a Holokauszt áldozatainak, köztük az országból elhurcolt csaknem 190 000 zsidó gyermeknek is.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_szs-205
Hódmezővásárhelyen a zsidó hitéletről 1810-től vannak adatok. Az első imaház építése 1833-ban kezdődött meg a Károlyi György földesúrtól adományozott telken. A hitéleti központot fokozatosan bővítették, s 1850-re vált szükségessé nagyobb, a megnövekedett közösség igényeit kielégítő imaház felépítésére. Az új zsinagóga Busch Miklós szentesi építőmester tervei alapján 1857-re készült el.
dőközben a zsidó közösség megtízszereződött, és 1905-re újabb bővítés vált szükségessé. A következő évben kiírt pályázatot Müller Miksa nyerte, akinek szecessziós épületei máig meghatározóak a dél-alföldi szecesszió szempontjából. Az átalakítás, mely 1908-ban zárult le főleg a főhomlokzatot érintette, míg a zsinagóga többi részét csak kis mértékben változtatták meg. A középkori katedrálisok kapuzatát idéző porta felett szecessziós rózsaablak található, mely körül a héber felirat magyar jelentése: „Azt mondom az Örökkévalóról: menedékem és váram, Istenem, akiben bízom.” Az épület a nyolcvanas évekre életveszélyessé vált, az összedőlés veszélye fenyegette. A zsinagógát 1984-ben a Város megvásárolta a hitközségtől. 1989-ben kezdődtek nagymértékű felújítások Sisa Béla műemlékvédelmi szakember, építész irányításával. Ekkor újultak meg az időközben szinte teljesen elpusztult díszes üvegablakok Kovács Julianna Ferenczy díjas üvegművész és férje Szilágyi András közreműködésével. Az épületen 2004-ben további felújításokat eszközöltek, környezetével együtt a holokauszt 60. évfordulójára újult meg. Jelenleg teljes pompájában fogadja a látogatókat.
Az épület különleges abból a szempontból is, hogy eredeti berendezéseivel együtt maradt meg. A különleges, kézzel faragott padok eredeti állapotukban maradtak fenn. Ezeket is helyreállítva láthatjuk ma a zsinagógában. Az épület melletti egykori zsidó iskolában Holokauszt Emlékközpont működik, az épület a hitélet mellett rendezvények számára is helyet biztosít.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsinag%C3%B3ga_%28H%C3%B3dmez%C5%91v%C3%A1s%C3%A1rhely%29
A felújítás óta a bejárat nem a címben szereplő Szeremlei utca felől van, hanem a Szent István tér felől. Az épületegyüttes hibátlan állapotú, Zsinagógaként, Imaházként és holokauszt múzeumként működik.

"A hitközség 1852-ben írt ki pályázatot templom kivitelezésére, melyet Busch Miklós
Szentesi építész nyert meg. Az elkészült zsinagógát a határainkon túl is jól ismert szegedi rabbi, Lőw Lipót, 1857. május 15-n avatta fel. 1906-ban a romantikus stílusú templomot Müller Miksa szegedi építész ( Első Takarékpénztár, Posta, Görög Palota) tervei alapján átépítették, így nyerte el mai formáját. A rekonstrukció eredményeként született meg az új vasbeton mennyezet, a női karzat lépcsőháza és a homlokzat is megújult. Ekkor készültek el az új színes ablakok, az új szentély és az orgona is átkerült a keleti oldalra. A munkálatok 1906-ra fejeződtek be. A vásárhelyi zsinagóga egy része még romantikus stíluselemeket is megtartott, de egységes szecessziós dekorációt kapott. A földszinten 296 férőhely,a női karzaton 320 ülőhely került kialakításra.
A belső festés egységes szecessziós stílusú, valószínűleg egy felújítás alkalmával négyszögrózsás szalagdíszekkel keretelt falmezőket és szegélyeket alakítottak ki. A romantikus-szecessziós stílusban épített zsinagóga téglafalazatú, kívül-belül vakolt, padlóburkolata terazzo, a lépcsőfeljáratok kőből készültek. A női karzat szerkezete eredetileg csapos gerenda és poroszsüveg födém, a karzattartó konzolok és a korlát öntöttvasból készültek, a karzat burkolata deszkapalló. A fa derékszelemenes, állószékes tetőszerkezete héjazata hódfarkú cserép. A két homlokzati kupola, valamint a vízelvezető csatornák anyaga horganylemez. Az üvegablakok színes üvegből készültek, a rózsaablaknál tiffany üveget is alkalmaztak. A frigyszekrény ajtaja fából készült, finom flóderezett festéssel és rátétes aranyozott díszítéssel. Mind a karzaton, mind a földszinten lévő padok faragott négyszögrózsás díszítésűek és valamennyi flóderezett festésű. A pilonfal csúcsán kő Dávid csillag látható. A Szeremlei utca felől 1874-ben épült eklektikus stílusban a népiskola.
Az ingatlant a város 1986-ban megvásárolta és a már 1985-ben elkészült helyreállítási terv alapján állagmegóvó felújítást kezdett el. 2004-ben döntött úgy a város vezetősége, hogy a zsinagóga épületét a zsidó lakosság elhurcolásának évfordulójára helyreállítja az iskolában pedig Holocaust múzeumot alakít ki. A templom újraszentelésére és a múzeum felavatására 2004. június 27-én került sor."

"Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot építetett. A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906 és 1908 között alakították mai formájára. Az előkert megfelelő rálátást biztosít az épületre. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot óriásivá növelő köralakú üvegablak uralja a homlokzatot, melyet hármas ív zár, kőtáblával a tetején. A színes rózsaablak fölött héber nyelvű felirat olvasható: "Erősségem és oltalmam az Örökkévaló, benne bízom." A két oldalon emelkedő Dávid-csillaggal díszített kupolák sajátos egyéni jelleget kölcsönöznek az épületnek. A szobordíszeket Balla József készítette. A templombelsőbe narthexen (előcsarnok) keresztül léphetünk, ahol a karzat mind a négy oldalon körbefut. A frigyszekrény mögött van a kórus karzata. 1974-ben a narthexben márvány emléktáblákat és egy jelképes fekete síremléket helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékezetére. A zsinagóga telkének Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=3388
Hódmezővásárhely házai fölé emelkedő templomtornyok jól mutatják, hogy az alföldi város befogadta valamennyi történelmi egyház híveit. Egyaránt jelen van a városban a római katolikus, a református, az unitárius, az evangélikus, a görögkeleti és a zsidó vallás háza. Közülük is kiemelkedik szépségével, egyedi stílusával a néhány évvel ezelőtt példásan felújított zsinagóga.
Miképpen a közösségek ima házai általában, a vásárhelyi zsinagóga is jól mutatja egy adott közösség gyarapodását, mind létszámban, mind anyagilag. A magánházaknál tartott szertartásoktól az országos összehasonlításban is jelentősnek számító zsinagóga megépítéséig eltelt, aránylag rövid időszak nemcsak a váráshelyi zsidóság megerősödésének időszakával, hanem az alföldi város egyik virágkorával is egybeesik.
A hódmezővásárhelyre betelepülő zsidóságról az 1748-as és 1757-es esztendőkből lelhetők fel az első írásos emlékek, de a tényleges hitélet csak 1810 körül kezdődhetett meg a városban. Természetesen az első években még magánházak voltak a szertartások helyszínei, azonban ahogy nőt a családok száma, úgy jelentkezett a közösség tagjaiban az igény egy nagyobb imaház felépítésére. A zsidó közösség Károlyi György földesúrhoz fordult segítségért (1833-ban), akitől telket kértek az imaház felépítéséhez. A telket ugyan megkapták, azonban a terület nem volt alkalmas az építkezésre, így a kővetkező évben megvásárolták Matók Sámuel ügyvéd hazát, és végül abban alakították ki az első zsinagógát. Ez az épület természetesen még sokkal szerényebb volt a ma láthatónál. 1839-ben megvásárolták a szomszédos telket is, ahol az iskolát és a rituális fürdőt rendezték be. Az új, nagyobb befogadó képességű zsinagóga felépítésének gondolata az 1850-es években merült fel a közösségben. A tervezési pályázatra beérkezett művek alapján Busch Miklós szentesi építőmester bízták meg a tervezési is kivitelezési feladatok elvégzésével. Az 1857-re elkészült, romantikus stílusban épült zsinagóga homlokzata emeletes házéhoz volt hasonló, annak a felfogásnak a szellemében, hogy külsejében ne hasonlítson keresztény templomhoz.
A zsinagóga felépítésétől a századfordulóig eltelt időszak alatt a hódmezővásárhelyi zsidóság lélekszáma a tízszeresére növekedett. A város virágkorát élte, a jelentősen megnövekedett létszámú -és gazdaságilag is megerősödött- zsidóság ekkor érezte elérkezett az időt egy új, a társadalmi rangjukat jobban kifejező zsinagóga megépítésére. Az első elképzelések szerint egy teljesen új imaházat emeltek volna a régi -már rossz állapotban lévő épület- helyett, azonban az 1906-ban kiírt pályázatra beérkezett tervek nem nyerték el a bíráló bizottság tagjainak a tetszését. Végül Müller Miksát -a Szegeden és vásárhelyen számos épülettel büszkélkedő építészt- bízták meg, igaz, ekkor már csak az átalakítás terveinek elkészítésével. Az 1906 és 1908 között lezajlott átépítés során a legjelentősebb változást az új főhomlokzat kialakítása hozta. Az eklektikus felépítésű, de nagyobbrészt szecessziós díszítményeket viselő főhomlokzat centrális hatásúvá teszi az eredetileg hosszanti elrendezésű épületet. A mór elemeket is viselő homlokzat valójában egyetlen hatalmas kapuépítmény, amely a hármas bejárattal együtt magában foglalja az előcsarnokot is. Öblösödése a középkori katedrálisok befogadó kiképzésére emlékeztet. A bejárat felett óriási méretű, színes rózsaablak körül az alábbi felírat olvasható : „Azt mondom az Örökkévalóról: menedékem és váram, Istenem, akiben bízom.”. A főhomlokzat két szélét egy-egy lesarkított, alacsony kupolával fedett, Dávid-csillagos torony, a főhomlokzatot hármas ív zárja le (tetején kőtáblával). A templombelsőbe az előcsarnokon (narthexen) keresztül léphetünk be (1974-ben itt márványtáblát és egy jelképes fekete koporsót helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékére). A templomtér nagysága nem változott az átépítés során. A belső teret három oldalról a női karzat veszi körül, a kóruskarzat a frigyszekrény fölött, a bima szemben, elől van.
http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/szecesszio_zsinagoga_hodmezovasarhely_utazas/193/5/192/193/1/1

  
Beküldve:2012-03-05 07:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Hódmezővásárhely, Szent István tér 2.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot építetett. A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906 és 1908 között alakították mai formájára. Az előkert megfelelő rálátást biztosít az épületre. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot óriásivá növelő köralakú üvegablak uralja a homlokzatot, melyet hármas ív zár, kőtáblával a tetején. A színes rózsaablak fölött héber nyelvű felirat olvasható: "Erősségem és oltalmam az Örökkévaló, benne bízom." A két oldalon emelkedő Dávid-csillaggal díszített kupolák sajátos egyéni jelleget kölcsönöznek az épületnek. A szobordíszeket Balla József készítette. A templombelsőbe narthexen (előcsarnok) keresztül léphetünk, ahol a karzat mind a négy oldalon körbefut. A frigyszekrény mögött van a kórus karzata. A tóraszekrény feletti felirat fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam." 1974-ben a narthexben márvány emléktáblákat és egy jelképes fekete síremléket helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékezetére. A zsinagóga telkének Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, ahol 2004. júliusában nyílt „Magyar tragédia 1944” állandó kiállítás, emléket állítva a Holokauszt áldozatainak, köztük az országból elhurcolt csaknem 190 000 zsidó gyermeknek is.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldal-nevezetessegek_szs-205
Hódmezővásárhelyen a zsidó hitéletről 1810-től vannak adatok. Az első imaház építése 1833-ban kezdődött meg a Károlyi György földesúrtól adományozott telken. A hitéleti központot fokozatosan bővítették, s 1850-re vált szükségessé nagyobb, a megnövekedett közösség igényeit kielégítő imaház felépítésére. Az új zsinagóga Busch Miklós szentesi építőmester tervei alapján 1857-re készült el.
dőközben a zsidó közösség megtízszereződött, és 1905-re újabb bővítés vált szükségessé. A következő évben kiírt pályázatot Müller Miksa nyerte, akinek szecessziós épületei máig meghatározóak a dél-alföldi szecesszió szempontjából. Az átalakítás, mely 1908-ban zárult le főleg a főhomlokzatot érintette, míg a zsinagóga többi részét csak kis mértékben változtatták meg. A középkori katedrálisok kapuzatát idéző porta felett szecessziós rózsaablak található, mely körül a héber felirat magyar jelentése: „Azt mondom az Örökkévalóról: menedékem és váram, Istenem, akiben bízom.” Az épület a nyolcvanas évekre életveszélyessé vált, az összedőlés veszélye fenyegette. A zsinagógát 1984-ben a Város megvásárolta a hitközségtől. 1989-ben kezdődtek nagymértékű felújítások Sisa Béla műemlékvédelmi szakember, építész irányításával. Ekkor újultak meg az időközben szinte teljesen elpusztult díszes üvegablakok Kovács Julianna Ferenczy díjas üvegművész és férje Szilágyi András közreműködésével. Az épületen 2004-ben további felújításokat eszközöltek, környezetével együtt a holokauszt 60. évfordulójára újult meg. Jelenleg teljes pompájában fogadja a látogatókat.
Az épület különleges abból a szempontból is, hogy eredeti berendezéseivel együtt maradt meg. A különleges, kézzel faragott padok eredeti állapotukban maradtak fenn. Ezeket is helyreállítva láthatjuk ma a zsinagógában. Az épület melletti egykori zsidó iskolában Holokauszt Emlékközpont működik, az épület a hitélet mellett rendezvények számára is helyet biztosít.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsinag%C3%B3ga_%28H%C3%B3dmez%C5%91v%C3%A1s%C3%A1rhely%29
A felújítás óta a bejárat nem a címben szereplő Szeremlei utca felől van, hanem a Szent István tér felől. Az épületegyüttes hibátlan állapotú, Zsinagógaként, Imaházként és holokauszt múzeumként működik.

"A hitközség 1852-ben írt ki pályázatot templom kivitelezésére, melyet Busch Miklós
Szentesi építész nyert meg. Az elkészült zsinagógát a határainkon túl is jól ismert szegedi rabbi, Lőw Lipót, 1857. május 15-n avatta fel. 1906-ban a romantikus stílusú templomot Müller Miksa szegedi építész ( Első Takarékpénztár, Posta, Görög Palota) tervei alapján átépítették, így nyerte el mai formáját. A rekonstrukció eredményeként született meg az új vasbeton mennyezet, a női karzat lépcsőháza és a homlokzat is megújult. Ekkor készültek el az új színes ablakok, az új szentély és az orgona is átkerült a keleti oldalra. A munkálatok 1906-ra fejeződtek be. A vásárhelyi zsinagóga egy része még romantikus stíluselemeket is megtartott, de egységes szecessziós dekorációt kapott. A földszinten 296 férőhely,a női karzaton 320 ülőhely került kialakításra.
A belső festés egységes szecessziós stílusú, valószínűleg egy felújítás alkalmával négyszögrózsás szalagdíszekkel keretelt falmezőket és szegélyeket alakítottak ki. A romantikus-szecessziós stílusban épített zsinagóga téglafalazatú, kívül-belül vakolt, padlóburkolata terazzo, a lépcsőfeljáratok kőből készültek. A női karzat szerkezete eredetileg csapos gerenda és poroszsüveg födém, a karzattartó konzolok és a korlát öntöttvasból készültek, a karzat burkolata deszkapalló. A fa derékszelemenes, állószékes tetőszerkezete héjazata hódfarkú cserép. A két homlokzati kupola, valamint a vízelvezető csatornák anyaga horganylemez. Az üvegablakok színes üvegből készültek, a rózsaablaknál tiffany üveget is alkalmaztak. A frigyszekrény ajtaja fából készült, finom flóderezett festéssel és rátétes aranyozott díszítéssel. Mind a karzaton, mind a földszinten lévő padok faragott négyszögrózsás díszítésűek és valamennyi flóderezett festésű. A pilonfal csúcsán kő Dávid csillag látható. A Szeremlei utca felől 1874-ben épült eklektikus stílusban a népiskola.
Az ingatlant a város 1986-ban megvásárolta és a már 1985-ben elkészült helyreállítási terv alapján állagmegóvó felújítást kezdett el. 2004-ben döntött úgy a város vezetősége, hogy a zsinagóga épületét a zsidó lakosság elhurcolásának évfordulójára helyreállítja az iskolában pedig Holocaust múzeumot alakít ki. A templom újraszentelésére és a múzeum felavatására 2004. június 27-én került sor."

"Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot építetett. A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906 és 1908 között alakították mai formájára. Az előkert megfelelő rálátást biztosít az épületre. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot óriásivá növelő köralakú üvegablak uralja a homlokzatot, melyet hármas ív zár, kőtáblával a tetején. A színes rózsaablak fölött héber nyelvű felirat olvasható: "Erősségem és oltalmam az Örökkévaló, benne bízom." A két oldalon emelkedő Dávid-csillaggal díszített kupolák sajátos egyéni jelleget kölcsönöznek az épületnek. A szobordíszeket Balla József készítette. A templombelsőbe narthexen (előcsarnok) keresztül léphetünk, ahol a karzat mind a négy oldalon körbefut. A frigyszekrény mögött van a kórus karzata. 1974-ben a narthexben márvány emléktáblákat és egy jelképes fekete síremléket helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékezetére. A zsinagóga telkének Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=3388
Hódmezővásárhely házai fölé emelkedő templomtornyok jól mutatják, hogy az alföldi város befogadta valamennyi történelmi egyház híveit. Egyaránt jelen van a városban a római katolikus, a református, az unitárius, az evangélikus, a görögkeleti és a zsidó vallás háza. Közülük is kiemelkedik szépségével, egyedi stílusával a néhány évvel ezelőtt példásan felújított zsinagóga.
Miképpen a közösségek ima házai általában, a vásárhelyi zsinagóga is jól mutatja egy adott közösség gyarapodását, mind létszámban, mind anyagilag. A magánházaknál tartott szertartásoktól az országos összehasonlításban is jelentősnek számító zsinagóga megépítéséig eltelt, aránylag rövid időszak nemcsak a váráshelyi zsidóság megerősödésének időszakával, hanem az alföldi város egyik virágkorával is egybeesik.
A hódmezővásárhelyre betelepülő zsidóságról az 1748-as és 1757-es esztendőkből lelhetők fel az első írásos emlékek, de a tényleges hitélet csak 1810 körül kezdődhetett meg a városban. Természetesen az első években még magánházak voltak a szertartások helyszínei, azonban ahogy nőt a családok száma, úgy jelentkezett a közösség tagjaiban az igény egy nagyobb imaház felépítésére. A zsidó közösség Károlyi György földesúrhoz fordult segítségért (1833-ban), akitől telket kértek az imaház felépítéséhez. A telket ugyan megkapták, azonban a terület nem volt alkalmas az építkezésre, így a kővetkező évben megvásárolták Matók Sámuel ügyvéd hazát, és végül abban alakították ki az első zsinagógát. Ez az épület természetesen még sokkal szerényebb volt a ma láthatónál. 1839-ben megvásárolták a szomszédos telket is, ahol az iskolát és a rituális fürdőt rendezték be. Az új, nagyobb befogadó képességű zsinagóga felépítésének gondolata az 1850-es években merült fel a közösségben. A tervezési pályázatra beérkezett művek alapján Busch Miklós szentesi építőmester bízták meg a tervezési is kivitelezési feladatok elvégzésével. Az 1857-re elkészült, romantikus stílusban épült zsinagóga homlokzata emeletes házéhoz volt hasonló, annak a felfogásnak a szellemében, hogy külsejében ne hasonlítson keresztény templomhoz.
A zsinagóga felépítésétől a századfordulóig eltelt időszak alatt a hódmezővásárhelyi zsidóság lélekszáma a tízszeresére növekedett. A város virágkorát élte, a jelentősen megnövekedett létszámú -és gazdaságilag is megerősödött- zsidóság ekkor érezte elérkezett az időt egy új, a társadalmi rangjukat jobban kifejező zsinagóga megépítésére. Az első elképzelések szerint egy teljesen új imaházat emeltek volna a régi -már rossz állapotban lévő épület- helyett, azonban az 1906-ban kiírt pályázatra beérkezett tervek nem nyerték el a bíráló bizottság tagjainak a tetszését. Végül Müller Miksát -a Szegeden és vásárhelyen számos épülettel büszkélkedő építészt- bízták meg, igaz, ekkor már csak az átalakítás terveinek elkészítésével. Az 1906 és 1908 között lezajlott átépítés során a legjelentősebb változást az új főhomlokzat kialakítása hozta. Az eklektikus felépítésű, de nagyobbrészt szecessziós díszítményeket viselő főhomlokzat centrális hatásúvá teszi az eredetileg hosszanti elrendezésű épületet. A mór elemeket is viselő homlokzat valójában egyetlen hatalmas kapuépítmény, amely a hármas bejárattal együtt magában foglalja az előcsarnokot is. Öblösödése a középkori katedrálisok befogadó kiképzésére emlékeztet. A bejárat felett óriási méretű, színes rózsaablak körül az alábbi felírat olvasható : „Azt mondom az Örökkévalóról: menedékem és váram, Istenem, akiben bízom.”. A főhomlokzat két szélét egy-egy lesarkított, alacsony kupolával fedett, Dávid-csillagos torony, a főhomlokzatot hármas ív zárja le (tetején kőtáblával). A templombelsőbe az előcsarnokon (narthexen) keresztül léphetünk be (1974-ben itt márványtáblát és egy jelképes fekete koporsót helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékére). A templomtér nagysága nem változott az átépítés során. A belső teret három oldalról a női karzat veszi körül, a kóruskarzat a frigyszekrény fölött, a bima szemben, elől van.
http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/szecesszio_zsinagoga_hodmezovasarhely_utazas/193/5/192/193/1/1

  
Beküldve:2012-03-05 07:56

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Márton utca 1.
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A Petőfi út és Márton utca sarkán álló evangélikus templom építését nagyarányú gyűjtés előzte meg. A város, a vármegye és Klauzál Gábor (1804-1866) reformkori politikus adományaiból készült templomot 1844-ben szentelték fel.
  
Beküldve:2018-03-02 12:43

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Márton utca 1.
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A Petőfi út és Márton utca sarkán álló evangélikus templom építését nagyarányú gyűjtés előzte meg. A város, a vármegye és Klauzál Gábor (1804-1866) reformkori politikus adományaiból készült templomot 1844-ben szentelték fel.
  
Beküldve:2018-03-02 12:50

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Márton utca 1.
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A Petőfi út és Márton utca sarkán álló evangélikus templom építését nagyarányú gyűjtés előzte meg. A város, a vármegye és Klauzál Gábor (1804-1866) reformkori politikus adományaiból készült templomot 1844-ben szentelték fel.
  
Beküldve:2018-03-02 12:56

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Márton utca 1.
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A Petőfi út és Márton utca sarkán álló evangélikus templom építését nagyarányú gyűjtés előzte meg. A város, a vármegye és Klauzál Gábor (1804-1866) reformkori politikus adományaiból készült templomot 1844-ben szentelték fel.
  
Beküldve:2018-03-02 13:35

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Márton utca 1.
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A Petőfi út és Márton utca sarkán álló evangélikus templom építését nagyarányú gyűjtés előzte meg. A város, a vármegye és Klauzál Gábor (1804-1866) reformkori politikus adományaiból készült templomot 1844-ben szentelték fel.
  
Beküldve:2018-03-02 13:52

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Márton utca 1.
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A Petőfi út és Márton utca sarkán álló evangélikus templom építését nagyarányú gyűjtés előzte meg. A város, a vármegye és Klauzál Gábor (1804-1866) reformkori politikus adományaiból készült templomot 1844-ben szentelték fel.
  
Beküldve:2018-03-02 13:54

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Márton utca 1.
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A Petőfi út és Márton utca sarkán álló evangélikus templom építését nagyarányú gyűjtés előzte meg. A város, a vármegye és Klauzál Gábor (1804-1866) reformkori politikus adományaiból készült templomot 1844-ben szentelték fel.
  
Beküldve:2018-03-02 13:57

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Zrínyi u. 5.
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:A török hódoltság idején védelmi okokból tiltották a szilárd építőanyagok használatát, így Vásárhelyen egy sárból és fából épített templom szolgálta a református hitéletet. A török uralomtól megszabadulva a város először egy tornyot akart emelni. A Hód-tó partjához közel álló torony a régi fatemplomot körülvevő temető szélén 1713‒1714-ben épült meg. A torony Hódmezővásárhely legrégebbi, még ma is álló téglaépülete.
  
Beküldve:2018-03-06 13:16

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Zrínyi u. 5.
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:A templom építésére Hölbling János budai építőmestert szerződtették. A barokk stílusú, hat öl széles és tizenhat öl hosszú, egyhajós, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű, fiókos dongaboltozatú templomot 1721‒23 között építették. 1725-ben a város ekkor már egyedüli földesura, gróf Károlyi Sándor kétszáz forintért eladta az egyházközösségnek a nagyecsedi várában lévő, II. Rákóczi Ferenc által készíttetett toronyórát és a hozzátartozó kis csengettyűt. Az óra többszöri felújítás után még mindig pontosan mutatja a múló időt.
  
Beküldve:2018-03-06 16:58

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Zrínyi u. 5.
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:A barokk Református Ótemplom tornya 1714-ben, hajója 1720-1721 között épült, a hajó építője Helbling János budai mester volt. 1735-ben készült el a festett népi berendezés, papi szék, szószék és karzatmellvédek. Mesterek: Asztalos Dániel
A templom műemléki védelem alatt áll.
  
Beküldve:2018-03-06 17:01

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Zrínyi u. 5.
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Bejárata fölé a város kőből faragott címerével ellátott, latin nyelvű emléktáblát helyeztek.

A tábla szövegének magyar nyelvű fordítása:
„Péld. 18,10. Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz és bátorságos lészen. Krisztus születésének 1713. és 1714-ik évében. Istennek tetszéséből, nem nékünk, hanem nevednek adjad [a dicsőséget]. Tiszteletes, tudós Lenthi Pál prédikátorságában; Szücs János és Hódi József nemzetes uraimék főbíróságában; Papp György, Kincses István, Pápai István, Literáti Mihály, Dezső Ferenc, Kenéz Márton, Bálint István, Juhász János, Szabó István, Zsarkó Mihály, Barta János, Kotormán Benedek, Kardos István, Pap István nemzetes uraimék esküdtbíróságában; N. Szalkai Mátyás hites jegyzőségében, tekintetes Losonci Dániel úr iskolamesterségében.”
  
Beküldve:2018-03-06 17:04

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Zrínyi u. 5.
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Az Ótemplom 18. századi festett faberendezése

1732-ben az egyházközösség Oláh Péter és neje adománya után megbízta Asztalos Dániel, Asztalos Péter és Adoni Ferenc gyulai asztalosokat, hogy készítsék el a templom új berendezési tárgyait. A mesterek megtervezték és előállították a szószékkoronát, az új stallumokat (Papok padja) és a padsorokat, átépítették a nyugati karzatot, megépítették az északit, és mindkettőt mennyezettel látták el. Leírásukat Szeremlei Sámueltől ismerjük: „A karok homlokzatát és mennyezetét istenadta művészi képességgel és ízléssel, minden rikító szín mellőzésével, bámulatra méltó, ügyes ecsettel és inventióval festették be. A homlokzat és mennyezet mezőit színes hornyolt keretekkel kisebb négyzetalku szakaszokra, mint megannyi önálló képekre osztották fel, melyek természetes színekben tájakat és különbféle állatokat ábrázoltak. Mindenik kép mást és mást, úgyhogy e képek száma több százra rúgott. A képzeleti állatok közt, főleg ott volt az uralkodó ház iránti köteles hűség jele gyanánt a kétfejű sas
  
Beküldve:2018-03-06 17:07

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Zrínyi u. 5.
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Szószékkorona

A szószékkorona homlokrészén e fontos Bibliai mondat olvasható: „Esa. LVIII. V. 1. Kiálts tellyes / torokkal meg ne szünnyél / mint a trombita emeld fel / a te Szódat és mond meg az / én népemnek az ő bűnöket és / a Jákób házának az ő hamisságok[a]t.” A szószékkorona mennyezetének felirata: „Ezech. III. V. 17. 18. 19. Ha én mondandom az hitet / lennek: Halállal halsz meg és te ötet meg nem inted és nem / szóllaszsz neki intvén ötet hogy hitetlen az Istentelen / Úrától el távozzék, hogy éllyen. Embernek fia – őr állóul adtalak én tégedet az Izrael házának: h / ald meg azért az én számból az én beszédemet, és intsd meg őket az én nevemben.”
  
Beküldve:2018-03-06 17:28

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Zrínyi u. 5.
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Az egyszerű templomi ablakokat a hívek adakozásából 1911-ben színes üvegablakokra cserélték.
  
Beküldve:2018-03-06 17:35

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Zrínyi u. 5.
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Az egyszerű templomi ablakokat a hívek adakozásából 1911-ben színes üvegablakokra cserélték.
  
Beküldve:2018-03-06 17:43

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Zrínyi u. 5.
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:1766-ra elkészült a keleti karzat is, melynek díszítése a már meglévőkét követte, ezt bizonyítja Szél Sámuel lelkész leírása a három karzatról 1848-ból: „Mindegyik kar eleje sűrű oszlopzatos keskeny táblákból van összeállítva a régi idő ízlése szerint, és mindenik táblán külön többnyire növény alakok vannak festve, mind e mai napig meglehetősen megmaradt színekkel, mely alakokon egy kis figyelem után az a meglepő, hogy oly sok közt, mennyi a három karon látható, egymással egyező nem találtatik. A karok alja koczkás deszkázat, s minden koczka más színes figurával.”
  
Beküldve:2018-03-06 17:48

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Zrínyi u. 5.
Templom neve:Református Ótemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:A templom orgonáját, Oláh Ferenc és felesége, Posztós Sára adományát 1896. június 26-án szentelték fel. A Soukenik János orgonaépítő mester által 9 692 koronáért készített két manuálos, húsz változatú orgona ekkor a környék legjobb orgonája volt.
  
Beküldve:2018-03-06 17:51

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kálvin János tér 5.
Templom neve:Református Újtemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:II. József türelmi rendeletének kibocsátása után vált lehetővé a város második református eklézsiájának megépítése. Az alapkövet 1792-ben Szőnyi Benjámin tette le, akinek emlékversét a torony gombjában helyezték el. A Fischer Boldizsár tervei alapján készült templomban az első istentiszteletet 1796-ban tartották, a felszentelésre csak 1799-ben került sor.
  
Beküldve:2018-03-07 15:50

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kálvin János tér 5.
Templom neve:Református Újtemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Református újtemplom, copf, épült 1793-1799 között, építette Fischer Boldizsár és Ágoston. Hat boltszakaszos hajó, két végén karzattal. Az északi karzat fölött tűzfigyelőerkélyes torony, párnatagos, laternás sisakkal.
  
Beküldve:2018-03-07 16:01

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Kálvin János tér 5.
Templom neve:Református Újtemplom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:A késő barokk templom építését 1792-ben kezdték meg Fischer Boldizsár és fia Fischer Ágoston kecskeméti építészek tervei szerint. Már 1796-ban használatba vették, felszentelése azonban csak 1799-ben történt meg. Az egyhajós, egyenes záródású templom csehsüveg boltozatú,a hajó két végén kétemeletes karzattal. A támpilléreken és a karzat alatt, valamint a külső urnadíszeken a jellegzetes fonatos copf díszítőelemek is megtalálhatók. A torony sisakját mozgalmas vonalú barokk megoldásban képezték ki. Az épület monumentális tömegével uralja az előtte levő teret és a városképnek is messze ható, meghatározó eleme.
  
Beküldve:2018-03-07 16:17

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Vöröskereszt u. 16.
Templom neve:Unitárius templom
Felekezet:unitárius
  
Ismeretanyag:Az Erdélyből eredő unitáriusoknak már 1567-ben voltak hitvallói Hódmezővásárhelyen, de csak 1877-ben alakult meg a helyi unitárius egyház.
A régi imaház helyett 1910-ben épült fel a kisméretű eklektikus templom Kruzslicz Károly építész tervei alapján.
  
Beküldve:2018-03-07 16:38

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Vöröskereszt u. 16.
Templom neve:Unitárius templom
Felekezet:unitárius
  
Ismeretanyag:A templom 1910-ben csúcsíves neogót stílusban épült Kruzslicz Károly építész tervei szerint.
A 32 méter magas tornyú templom a legelső teljesen felszerelt unitárius templom volt Magyarországon.
A harangot a soproni Saltenhoffer-cég öntötte.
  
Beküldve:2018-03-08 12:21

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Vöröskereszt u. 16.
Templom neve:Unitárius templom
Felekezet:unitárius
  
Ismeretanyag:A templombelső felújítása 2009-ben készült el.
  
Beküldve:2018-03-08 12:28

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Vöröskereszt u. 16.
Templom neve:Unitárius templom
Felekezet:unitárius
  
Ismeretanyag:A templombelső felújítása 2009-ben készült el.
  
Beküldve:2018-03-08 12:30

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Vöröskereszt u. 16.
Templom neve:Unitárius templom
Felekezet:unitárius
  
Ismeretanyag:A templombelső felújítása 2009-ben készült el.
  
Beküldve:2018-03-08 12:32

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Vöröskereszt u. 16.
Templom neve:Unitárius templom
Felekezet:unitárius
  
Ismeretanyag:A templombelső felújítása 2009-ben készült el.
  
Beküldve:2018-03-08 12:33

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Vöröskereszt u. 16.
Templom neve:Unitárius templom
Felekezet:unitárius
  
Ismeretanyag:A templombelső felújítása 2009-ben készült el.
  
Beküldve:2018-03-08 12:35

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Vöröskereszt u. 16.
Templom neve:Unitárius templom
Felekezet:unitárius
  
Ismeretanyag:A templombelső felújítása 2009-ben készült el.
  
Beküldve:2018-03-08 12:37

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Vöröskereszt u. 16.
Templom neve:Unitárius templom
Felekezet:unitárius
  
Ismeretanyag:A templombelső felújítása 2009-ben készült el.
  
Beküldve:2018-03-08 12:39

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Vöröskereszt u. 16.
Templom neve:Unitárius templom
Felekezet:unitárius
  
Ismeretanyag:Az orgonát Rukovina János szegedi műorgona-építő építette.
Az I. világháború megtépázta az egyházközséget. A templom megmaradt, de a harangot és az orgonasípok egy részét a hadsereg elvitte. Az 1920-as években azonban új harangot öntettek és a hiányzó orgonasípokat is pótolták.
  
Beküldve:2018-03-08 12:41

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szent István tér 2.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:izraelita
  
Ismeretanyag:Az első imaház építése 1833-ban kezdődött meg a Károlyi György földesúrtól adományozott telken. A hitéleti központot fokozatosan bővítették, s 1850-re vált szükségessé nagyobb, a megnövekedett közösség igényeit kielégítő imaház felépítésére.
Az új zsinagóga Busch Miklós szentesi építőmester tervei alapján 1857-re készült el.
Időközben a zsidó közösség megtízszereződött, és 1905-re újabb bővítés vált szükségessé. A következő évben kiírt pályázatot Müller Miksa nyerte, akinek szecessziós épületei máig meghatározóak a dél-alföldi szecesszió szempontjából. Az átalakítás, mely 1908-ban zárult le főleg a főhomlokzatot érintette, míg a zsinagóga többi részét csak kis mértékben változtatták meg. A középkori katedrálisok kapuzatát idéző porta felett szecessziós rózsaablak található, mely körül a héber felirat magyar jelentése: „Azt mondom az Örökkévalóról: menedékem és váram, Istenem, akiben bízom.”

A holokauszt során a hódmezővásárhelyi zsidóság létszáma töredékére zsugorodott, megkezdődött az épület fokozatos romlása.

Az épület a nyolcvanas évekre életveszélyessé vált, az összedőlés veszélye fenyegette. A zsinagógát 1984-ben a Város megvásárolta a hitközségtől. 1989-ben kezdődtek nagymértékű felújítások Sisa Béla műemlékvédelmi szakember, építész irányításával. Ekkor újultak meg az időközben szinte teljesen elpusztult díszes üvegablakok Kovács Julianna Ferenczy díjas üvegművész és férje Szilágyi András közreműködésével. Az épületen 2004-ben további felújításokat eszközöltek, környezetével együtt a holokauszt 60. évfordulójára újult meg. Jelenleg teljes pompájában fogadja a látogatókat.
  
Beküldve:2018-03-08 14:36

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szent István tér 2.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:izraelita
  
Ismeretanyag:A hódmezővásárhelyi azon kevés magyarországi zsinagóga közé tartozik, amelyek eredeti berendezésükkel együtt maradtak meg.
  
Beküldve:2018-03-08 14:41

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szent István tér 2.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:izraelita
  
Ismeretanyag:A templombelsőbe az előcsarnokon (narthexen) keresztül léphetünk be (1974-ben itt márványtáblát és egy jelképes fekete koporsót helyeztek el a deportáltak és a mártírok emlékére).
  
Beküldve:2018-03-08 14:53

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szent István tér 2.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:izraelita
  
Ismeretanyag:A nem túldíszített, egyszerű, inkább a színek harmóniájával ható különleges, kézzel faragott padok eredeti állapotukban maradtak fenn. Ezeket is helyreállítva láthatjuk ma a zsinagógában.
A templomtér nagysága nem változott az átépítés során.
A belső teret három oldalról a női karzat veszi körül, a kóruskarzat a frigyszekrény fölött, a bima szemben, elől van.
  
Beküldve:2018-03-08 15:06

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szent István tér 2.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:izraelita
  
Ismeretanyag:A hódmezővásárhelyi azon kevés magyarországi zsinagóga közé tartozik, amelyek berendezésükkel együtt maradtak meg.
  
Beküldve:2018-03-08 15:11

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szent István tér 2.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:izraelita
  
Ismeretanyag:A hódmezővásárhelyi azon kevés magyarországi zsinagóga közé tartozik, amelyek eredeti berendezésükkel együtt maradtak meg és a műemléki helyreállítás, valamint restaurálás után újra eredeti szépségükben láthatók.
  
Beküldve:2018-03-08 15:18

Beküldte:FMZ
E-mail:ars-sacra@ars-sacra.hu
Megye:Csongrád
Település:Hódmezővásárhely
Utca:Szent István tér 2.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:izraelita
  
Ismeretanyag:A zsinagóga felújítását – példás módon – Hódmezővásárhely városának önkormányzata saját költségén vállalta (a zsinagógát 1984-ben megvásárolta meg város a hitközségtől). A felújítással a holocaust 60-ik évfordulójára készültek el (az ünnepélyes átadás 2004. június 27-én volt).
  
Beküldve:2018-03-08 15:25

www.interword.hu
www.interword.hu