Velem
Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Velem
Utca:-
Templom neve:Szent Vid-kápolna
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A Szent Vid-hegy az őskor óta lakott, miként ezt az itt feltárt erődített telep maradványai is igazolják. Fejlett fémfeldolgozó és fémműves technikára utaló, i. e. XIII-IX. századból való bronz- és aranytárgyak tömege került elő. A feltárások gazdagították a kelták betelepedéséről (i. e. IV-III. sz.) szerzett addigi ismereteket, és számos római kori érme, ékszer és agyagedény is előkerült, sőt, egy avar kori temető nyomait is felfedezték.
  
Beküldve:2007-10-20 11:04

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Velem
Utca:-
Templom neve:Szent Vid-kápolna
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A Szent Vid-hegy az Árpád-korban is erődített hely volt, bár a vár első írásos említése csak a XIII. századból való Castrum Viti néven.
  
Beküldve:2007-10-20 11:06

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Velem
Utca:-
Templom neve:Szent Vid-kápolna
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A Szent Vid-templom középkori lakótorony felhasználásával épült a XVIII. század végén, késő barokk stílusban. Az egyhajós templom már a 1700-as évektől búcsújáró hely volt.
  
Beküldve:2007-10-20 11:07

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Velem
Utca:-
Templom neve:Szent Vid-kápolna
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A névadó Szent Vid-szobor mellett látható még Szent Rókus és Szent Vendel szobra is. A mellékoltárt pedig Pietá-szobor és Szent Vitus faszobra díszíti. Legrégebbi képe 1700-ból való, a lékai hívek adománya, s Mária mennybemenetelét ábrázolja. Copf stílusú szószéke a XVIII. század végén készült.
  
Beküldve:2007-10-20 11:08

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Velem
Utca:-
Templom neve:Szent Vid-kápolna
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A Szent Vid-hegy az őskor óta lakott, miként ezt az itt feltárt erődített telep maradványai is igazolják. Fejlett fémfeldolgozó és fémműves technikára utaló, Kr. e. XIII-IX. századból való bronz- és aranytárgyak tömege került elő. A feltárások gazdagították a kelták betelepedéséről (Kr. e. IV-III. sz.) szerzett addigi ismereteket, és számos római kori érme, ékszer és agyagedény is előkerült, sőt, egy avar kori temető nyomait is felfedezték.
  
Beküldve:2007-10-25 14:32

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Velem
Utca:-
Templom neve:Szent Vid-kápolna
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A Szent Vid-hegy az Árpád-korban is erődített hely volt, bár a vár első írásos említése csak a XIII. századból való Castrum Viti néven.
  
Beküldve:2007-10-25 14:33

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Velem
Utca:-
Templom neve:Szent Vid-kápolna
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A Szent Vid-templom középkori lakótorony felhasználásával épült a XVIII. század végén, késő barokk stílusban. Az egyhajós templom már a 1700-as évektől búcsújáró hely volt.
  
Beküldve:2007-10-25 14:34

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Velem
Utca:-
Templom neve:Szent Vid-kápolna
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A névadó Szent Vid-szobor mellett látható még Szent Rókus és Szent Vendel szobra is. A mellékoltárt pedig Pietá-szobor és Szent Vitus faszobra díszíti. Legrégebbi képe 1700-ból való, a lékai hívek adománya, s Mária mennybemenetelét ábrázolja. Copf stílusú szószéke a XVIII. század végén készült.
  
Beküldve:2007-10-25 14:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Velem
Utca:Velem Szen Víd hegy
Templom neve:Szent Vid templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Velemnek (Szent Vidnek) ősi frank korból való temploma volt. Valószínűleg a Pribina zalavári esperességének hatáskörébe tartozott, amely viszont a Salzburgi érsekség része volt. Zalavár maga a nyugati kereszténységet képviselte mindaddig, míg Methód nem vette át az egyház irányítását. Ő a keleti egyház liturgiáját hozta erre a vidékre. Kérdés, hogy Velem átvette-e az orthodox liturgiát, vagy sem. Mindenesetre az a körülmény, hogy Velem Bulcsutól (Bucsu) 15 km távolságra van és Bulcsu a horkák egyik szálláshelye volt, Bulcsu horka pedig az orthodox kereszténység terjesztőjeként ismert. Nem zárható ki Velem orthodox irányultsága sem. Rum és Szentiván, meg a Kozma-Damjan patrocianiumok ezt látszanak igazolni.
Az Árpádkorban épült templom arra enged következtetni, hogy Velem nemcsak világi, hanem egyházi központ is lehetett. Szerdahely csak a XI-XII. században létesült, ott akkor még sem település, sem templom nem volt. Az 1291-i hainburgi béke értelmében a várat le kellett rombolni. Ez ugyan abban az időben nem történt meg, de Velem jelentősége erősen csökkent. Ennek köszönhető, hogy Szerdahely alapításával egyidejűleg az egyházvezetés is átkerült Velemből Szerdahelyre. Valószínű, hogy Velem már a XII. század óta Szerdahely filiája.
Azonban intenzív hitéletnek kellett lennie továbbra is. 1697-ben Velemnek még megvolt régi Szent Vitusról elnevezett temploma két oltárral. 1733-ban mint "Eclesia in monto Sancti Viti dicto" egyházat említik. Az 1780-i Szily féle visitate megállapítja, hogy Velem plébániája Szerdahelyen van, földesura pedig a Battyány család a rohonci uradalomban. Szily említi a régi Szent Vid kápolnát és a Szent Anna kápolnát, de volt egy "Hétfájdalmas Szűz" tiszteletére rendelt harmadik kápolnája is. Szent Vid kápolnája híres búcsújáróhely, több csodatétel színhelye. 1713-ban remeteséget találunk itt, melyet Tamás atya Szent Ferenc rendi szerzetes alapít. E remeteség közben megszűnik, de 1750-ben Hilarion atya gróf Battyány Lajos támogatásával felújítja. 1858-ban Gószán József szerdahelyi plébános a régi kis kápolna helyére, az eredeti torony épségben hagyásával új, nagy templomot emeltet.
Velem így századokon át, mint Szerdahely leányegyháza osztozott az anyagyülekezet sorsában.
A reformáció szele megérintette ezt a vidéket is. 1592-ig a csepregi kollokviumig a lutheránus és a kálvinista egyház nem vált el egymástól, így a Battyány család is lutheránus volt ebben az időben. A "cuius regio, eius religio= akié a föld, azé a vallás" elve alapján a Battyány család lelkipásztora, a kálvinisták első püspöke a Battyányakat is a kálvinista irányzathoz vezette. A jobbágyfalvak nagy része azonban megmaradt a lutheránus hitben.
A XVI. Század végén 1596-ban Röjtöki András volt a Szerdahelyi evangélikus lelkész, 1628-ban pedig Musich Pál, aki megelőzően a rábaközi Rábaszentandráson lelkészkedett.
Battyány Ádám 1630-ban bekövetkezett rekatolizációja folytán Szerdahelyen és filiáiban is megszűnt az evangélikus istentisztelet. Musay evangélikus püspök megemlékezéseiben Szerdahelyet is a Battyány Ádám által elfoglalt evangélikus anyagyülekezetek közé sorolja. Velem ma Kőszegszerdahellyel együtt katolikus község.
(Forrás: Dr. Herényi István jogász a történelmi tudományok kandidátusa munkájából)
http://velem.hu/egyhaz/egyhaztortenet
A hegycsúcson lévő Szent Vid kápolna valószínűleg a középkori vár helyén épült. Az 1674 évi vizitáció említi a Szent Vid tiszteletére emelt templomot, de már korábban, 1561-ben is történik írásos utalás. 1713-ban egy Hilarián nevű szerzetes épített itt remetelekot és kápolnát. A XVIII. Századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatták. Mai alakját az 1859-es átépítésnél nyerte el a Szent Vid templom.
A szentély trapéz záródású, a hajónál keskenyebb. A torony háromszintes, tetejére tagozott, nyolcszöggúla alakú sisak került. A főhajót csehsüveg boltozat, a szentélyt hevederes boltmező fedi, a sekrestye síkmennyezetes. A hajó bejárati oldalán van az orgonakarzat.
A barokk főoltár feletti képet 1890-ben Kőszegen készítették. Itt állt Szent Sebestyén és Szent Vendel szobra, amelyet az 1990-ben történt betörés során elloptak. A Fájdalmas Szűzanya mellékoltár felett Szent Vitus fából készült szobra látható. A legrégibb képet, Mária mennybe menetelét, a lékai hívek ajándékozták a templomnak 1700-ban. A szószék copf stílusú.
A templom kisebbik harangja a rajta látható évszám és szöveg szerint 1688-ban készült a bécsi Matthias Glaser munkájaként. A nagyobbik harangot 1926-ban készítette Max Sanosse Bécsújhelyen.
http://www.miserend.hu/?templom=2092
  
Beküldve:2012-01-04 12:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Velem
Utca:Velem Szen Víd hegy
Templom neve:Szent Vid templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Velemnek (Szent Vidnek) ősi frank korból való temploma volt. Valószínűleg a Pribina zalavári esperességének hatáskörébe tartozott, amely viszont a Salzburgi érsekség része volt. Zalavár maga a nyugati kereszténységet képviselte mindaddig, míg Methód nem vette át az egyház irányítását. Ő a keleti egyház liturgiáját hozta erre a vidékre. Kérdés, hogy Velem átvette-e az orthodox liturgiát, vagy sem. Mindenesetre az a körülmény, hogy Velem Bulcsutól (Bucsu) 15 km távolságra van és Bulcsu a horkák egyik szálláshelye volt, Bulcsu horka pedig az orthodox kereszténység terjesztőjeként ismert. Nem zárható ki Velem orthodox irányultsága sem. Rum és Szentiván, meg a Kozma-Damjan patrocianiumok ezt látszanak igazolni.
Az Árpádkorban épült templom arra enged következtetni, hogy Velem nemcsak világi, hanem egyházi központ is lehetett. Szerdahely csak a XI-XII. században létesült, ott akkor még sem település, sem templom nem volt. Az 1291-i hainburgi béke értelmében a várat le kellett rombolni. Ez ugyan abban az időben nem történt meg, de Velem jelentősége erősen csökkent. Ennek köszönhető, hogy Szerdahely alapításával egyidejűleg az egyházvezetés is átkerült Velemből Szerdahelyre. Valószínű, hogy Velem már a XII. század óta Szerdahely filiája.
Azonban intenzív hitéletnek kellett lennie továbbra is. 1697-ben Velemnek még megvolt régi Szent Vitusról elnevezett temploma két oltárral. 1733-ban mint "Eclesia in monto Sancti Viti dicto" egyházat említik. Az 1780-i Szily féle visitate megállapítja, hogy Velem plébániája Szerdahelyen van, földesura pedig a Battyány család a rohonci uradalomban. Szily említi a régi Szent Vid kápolnát és a Szent Anna kápolnát, de volt egy "Hétfájdalmas Szűz" tiszteletére rendelt harmadik kápolnája is. Szent Vid kápolnája híres búcsújáróhely, több csodatétel színhelye. 1713-ban remeteséget találunk itt, melyet Tamás atya Szent Ferenc rendi szerzetes alapít. E remeteség közben megszűnik, de 1750-ben Hilarion atya gróf Battyány Lajos támogatásával felújítja. 1858-ban Gószán József szerdahelyi plébános a régi kis kápolna helyére, az eredeti torony épségben hagyásával új, nagy templomot emeltet.
Velem így századokon át, mint Szerdahely leányegyháza osztozott az anyagyülekezet sorsában.
A reformáció szele megérintette ezt a vidéket is. 1592-ig a csepregi kollokviumig a lutheránus és a kálvinista egyház nem vált el egymástól, így a Battyány család is lutheránus volt ebben az időben. A "cuius regio, eius religio= akié a föld, azé a vallás" elve alapján a Battyány család lelkipásztora, a kálvinisták első püspöke a Battyányakat is a kálvinista irányzathoz vezette. A jobbágyfalvak nagy része azonban megmaradt a lutheránus hitben.
A XVI. Század végén 1596-ban Röjtöki András volt a Szerdahelyi evangélikus lelkész, 1628-ban pedig Musich Pál, aki megelőzően a rábaközi Rábaszentandráson lelkészkedett.
Battyány Ádám 1630-ban bekövetkezett rekatolizációja folytán Szerdahelyen és filiáiban is megszűnt az evangélikus istentisztelet. Musay evangélikus püspök megemlékezéseiben Szerdahelyet is a Battyány Ádám által elfoglalt evangélikus anyagyülekezetek közé sorolja. Velem ma Kőszegszerdahellyel együtt katolikus község.
(Forrás: Dr. Herényi István jogász a történelmi tudományok kandidátusa munkájából)
http://velem.hu/egyhaz/egyhaztortenet
A hegycsúcson lévő Szent Vid kápolna valószínűleg a középkori vár helyén épült. Az 1674 évi vizitáció említi a Szent Vid tiszteletére emelt templomot, de már korábban, 1561-ben is történik írásos utalás. 1713-ban egy Hilarián nevű szerzetes épített itt remetelekot és kápolnát. A XVIII. Századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatták. Mai alakját az 1859-es átépítésnél nyerte el a Szent Vid templom.
A szentély trapéz záródású, a hajónál keskenyebb. A torony háromszintes, tetejére tagozott, nyolcszöggúla alakú sisak került. A főhajót csehsüveg boltozat, a szentélyt hevederes boltmező fedi, a sekrestye síkmennyezetes. A hajó bejárati oldalán van az orgonakarzat.
A barokk főoltár feletti képet 1890-ben Kőszegen készítették. Itt állt Szent Sebestyén és Szent Vendel szobra, amelyet az 1990-ben történt betörés során elloptak. A Fájdalmas Szűzanya mellékoltár felett Szent Vitus fából készült szobra látható. A legrégibb képet, Mária mennybe menetelét, a lékai hívek ajándékozták a templomnak 1700-ban. A szószék copf stílusú.
A templom kisebbik harangja a rajta látható évszám és szöveg szerint 1688-ban készült a bécsi Matthias Glaser munkájaként. A nagyobbik harangot 1926-ban készítette Max Sanosse Bécsújhelyen.
http://www.miserend.hu/?templom=2092
  
Beküldve:2012-01-04 12:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Velem
Utca:Velem Szen Víd hegy
Templom neve:Szent Vid templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Velemnek (Szent Vidnek) ősi frank korból való temploma volt. Valószínűleg a Pribina zalavári esperességének hatáskörébe tartozott, amely viszont a Salzburgi érsekség része volt. Zalavár maga a nyugati kereszténységet képviselte mindaddig, míg Methód nem vette át az egyház irányítását. Ő a keleti egyház liturgiáját hozta erre a vidékre. Kérdés, hogy Velem átvette-e az orthodox liturgiát, vagy sem. Mindenesetre az a körülmény, hogy Velem Bulcsutól (Bucsu) 15 km távolságra van és Bulcsu a horkák egyik szálláshelye volt, Bulcsu horka pedig az orthodox kereszténység terjesztőjeként ismert. Nem zárható ki Velem orthodox irányultsága sem. Rum és Szentiván, meg a Kozma-Damjan patrocianiumok ezt látszanak igazolni.
Az Árpádkorban épült templom arra enged következtetni, hogy Velem nemcsak világi, hanem egyházi központ is lehetett. Szerdahely csak a XI-XII. században létesült, ott akkor még sem település, sem templom nem volt. Az 1291-i hainburgi béke értelmében a várat le kellett rombolni. Ez ugyan abban az időben nem történt meg, de Velem jelentősége erősen csökkent. Ennek köszönhető, hogy Szerdahely alapításával egyidejűleg az egyházvezetés is átkerült Velemből Szerdahelyre. Valószínű, hogy Velem már a XII. század óta Szerdahely filiája.
Azonban intenzív hitéletnek kellett lennie továbbra is. 1697-ben Velemnek még megvolt régi Szent Vitusról elnevezett temploma két oltárral. 1733-ban mint "Eclesia in monto Sancti Viti dicto" egyházat említik. Az 1780-i Szily féle visitate megállapítja, hogy Velem plébániája Szerdahelyen van, földesura pedig a Battyány család a rohonci uradalomban. Szily említi a régi Szent Vid kápolnát és a Szent Anna kápolnát, de volt egy "Hétfájdalmas Szűz" tiszteletére rendelt harmadik kápolnája is. Szent Vid kápolnája híres búcsújáróhely, több csodatétel színhelye. 1713-ban remeteséget találunk itt, melyet Tamás atya Szent Ferenc rendi szerzetes alapít. E remeteség közben megszűnik, de 1750-ben Hilarion atya gróf Battyány Lajos támogatásával felújítja. 1858-ban Gószán József szerdahelyi plébános a régi kis kápolna helyére, az eredeti torony épségben hagyásával új, nagy templomot emeltet.
Velem így századokon át, mint Szerdahely leányegyháza osztozott az anyagyülekezet sorsában.
A reformáció szele megérintette ezt a vidéket is. 1592-ig a csepregi kollokviumig a lutheránus és a kálvinista egyház nem vált el egymástól, így a Battyány család is lutheránus volt ebben az időben. A "cuius regio, eius religio= akié a föld, azé a vallás" elve alapján a Battyány család lelkipásztora, a kálvinisták első püspöke a Battyányakat is a kálvinista irányzathoz vezette. A jobbágyfalvak nagy része azonban megmaradt a lutheránus hitben.
A XVI. Század végén 1596-ban Röjtöki András volt a Szerdahelyi evangélikus lelkész, 1628-ban pedig Musich Pál, aki megelőzően a rábaközi Rábaszentandráson lelkészkedett.
Battyány Ádám 1630-ban bekövetkezett rekatolizációja folytán Szerdahelyen és filiáiban is megszűnt az evangélikus istentisztelet. Musay evangélikus püspök megemlékezéseiben Szerdahelyet is a Battyány Ádám által elfoglalt evangélikus anyagyülekezetek közé sorolja. Velem ma Kőszegszerdahellyel együtt katolikus község.
(Forrás: Dr. Herényi István jogász a történelmi tudományok kandidátusa munkájából)
http://velem.hu/egyhaz/egyhaztortenet
A hegycsúcson lévő Szent Vid kápolna valószínűleg a középkori vár helyén épült. Az 1674 évi vizitáció említi a Szent Vid tiszteletére emelt templomot, de már korábban, 1561-ben is történik írásos utalás. 1713-ban egy Hilarián nevű szerzetes épített itt remetelekot és kápolnát. A XVIII. Századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatták. Mai alakját az 1859-es átépítésnél nyerte el a Szent Vid templom.
A szentély trapéz záródású, a hajónál keskenyebb. A torony háromszintes, tetejére tagozott, nyolcszöggúla alakú sisak került. A főhajót csehsüveg boltozat, a szentélyt hevederes boltmező fedi, a sekrestye síkmennyezetes. A hajó bejárati oldalán van az orgonakarzat.
A barokk főoltár feletti képet 1890-ben Kőszegen készítették. Itt állt Szent Sebestyén és Szent Vendel szobra, amelyet az 1990-ben történt betörés során elloptak. A Fájdalmas Szűzanya mellékoltár felett Szent Vitus fából készült szobra látható. A legrégibb képet, Mária mennybe menetelét, a lékai hívek ajándékozták a templomnak 1700-ban. A szószék copf stílusú.
A templom kisebbik harangja a rajta látható évszám és szöveg szerint 1688-ban készült a bécsi Matthias Glaser munkájaként. A nagyobbik harangot 1926-ban készítette Max Sanosse Bécsújhelyen.
http://www.miserend.hu/?templom=2092
  
Beküldve:2012-01-04 12:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Velem
Utca:Velem Szen Víd hegy
Templom neve:Szent Vid templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Velemnek (Szent Vidnek) ősi frank korból való temploma volt. Valószínűleg a Pribina zalavári esperességének hatáskörébe tartozott, amely viszont a Salzburgi érsekség része volt. Zalavár maga a nyugati kereszténységet képviselte mindaddig, míg Methód nem vette át az egyház irányítását. Ő a keleti egyház liturgiáját hozta erre a vidékre. Kérdés, hogy Velem átvette-e az orthodox liturgiát, vagy sem. Mindenesetre az a körülmény, hogy Velem Bulcsutól (Bucsu) 15 km távolságra van és Bulcsu a horkák egyik szálláshelye volt, Bulcsu horka pedig az orthodox kereszténység terjesztőjeként ismert. Nem zárható ki Velem orthodox irányultsága sem. Rum és Szentiván, meg a Kozma-Damjan patrocianiumok ezt látszanak igazolni.
Az Árpádkorban épült templom arra enged következtetni, hogy Velem nemcsak világi, hanem egyházi központ is lehetett. Szerdahely csak a XI-XII. században létesült, ott akkor még sem település, sem templom nem volt. Az 1291-i hainburgi béke értelmében a várat le kellett rombolni. Ez ugyan abban az időben nem történt meg, de Velem jelentősége erősen csökkent. Ennek köszönhető, hogy Szerdahely alapításával egyidejűleg az egyházvezetés is átkerült Velemből Szerdahelyre. Valószínű, hogy Velem már a XII. század óta Szerdahely filiája.
Azonban intenzív hitéletnek kellett lennie továbbra is. 1697-ben Velemnek még megvolt régi Szent Vitusról elnevezett temploma két oltárral. 1733-ban mint "Eclesia in monto Sancti Viti dicto" egyházat említik. Az 1780-i Szily féle visitate megállapítja, hogy Velem plébániája Szerdahelyen van, földesura pedig a Battyány család a rohonci uradalomban. Szily említi a régi Szent Vid kápolnát és a Szent Anna kápolnát, de volt egy "Hétfájdalmas Szűz" tiszteletére rendelt harmadik kápolnája is. Szent Vid kápolnája híres búcsújáróhely, több csodatétel színhelye. 1713-ban remeteséget találunk itt, melyet Tamás atya Szent Ferenc rendi szerzetes alapít. E remeteség közben megszűnik, de 1750-ben Hilarion atya gróf Battyány Lajos támogatásával felújítja. 1858-ban Gószán József szerdahelyi plébános a régi kis kápolna helyére, az eredeti torony épségben hagyásával új, nagy templomot emeltet.
Velem így századokon át, mint Szerdahely leányegyháza osztozott az anyagyülekezet sorsában.
A reformáció szele megérintette ezt a vidéket is. 1592-ig a csepregi kollokviumig a lutheránus és a kálvinista egyház nem vált el egymástól, így a Battyány család is lutheránus volt ebben az időben. A "cuius regio, eius religio= akié a föld, azé a vallás" elve alapján a Battyány család lelkipásztora, a kálvinisták első püspöke a Battyányakat is a kálvinista irányzathoz vezette. A jobbágyfalvak nagy része azonban megmaradt a lutheránus hitben.
A XVI. Század végén 1596-ban Röjtöki András volt a Szerdahelyi evangélikus lelkész, 1628-ban pedig Musich Pál, aki megelőzően a rábaközi Rábaszentandráson lelkészkedett.
Battyány Ádám 1630-ban bekövetkezett rekatolizációja folytán Szerdahelyen és filiáiban is megszűnt az evangélikus istentisztelet. Musay evangélikus püspök megemlékezéseiben Szerdahelyet is a Battyány Ádám által elfoglalt evangélikus anyagyülekezetek közé sorolja. Velem ma Kőszegszerdahellyel együtt katolikus község.
(Forrás: Dr. Herényi István jogász a történelmi tudományok kandidátusa munkájából)
http://velem.hu/egyhaz/egyhaztortenet
A hegycsúcson lévő Szent Vid kápolna valószínűleg a középkori vár helyén épült. Az 1674 évi vizitáció említi a Szent Vid tiszteletére emelt templomot, de már korábban, 1561-ben is történik írásos utalás. 1713-ban egy Hilarián nevű szerzetes épített itt remetelekot és kápolnát. A XVIII. Századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatták. Mai alakját az 1859-es átépítésnél nyerte el a Szent Vid templom.
A szentély trapéz záródású, a hajónál keskenyebb. A torony háromszintes, tetejére tagozott, nyolcszöggúla alakú sisak került. A főhajót csehsüveg boltozat, a szentélyt hevederes boltmező fedi, a sekrestye síkmennyezetes. A hajó bejárati oldalán van az orgonakarzat.
A barokk főoltár feletti képet 1890-ben Kőszegen készítették. Itt állt Szent Sebestyén és Szent Vendel szobra, amelyet az 1990-ben történt betörés során elloptak. A Fájdalmas Szűzanya mellékoltár felett Szent Vitus fából készült szobra látható. A legrégibb képet, Mária mennybe menetelét, a lékai hívek ajándékozták a templomnak 1700-ban. A szószék copf stílusú.
A templom kisebbik harangja a rajta látható évszám és szöveg szerint 1688-ban készült a bécsi Matthias Glaser munkájaként. A nagyobbik harangot 1926-ban készítette Max Sanosse Bécsújhelyen.
http://www.miserend.hu/?templom=2092
  
Beküldve:2012-01-04 12:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Velem
Utca:Velem Szen Víd hegy
Templom neve:Szent Vid templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Velemnek (Szent Vidnek) ősi frank korból való temploma volt. Valószínűleg a Pribina zalavári esperességének hatáskörébe tartozott, amely viszont a Salzburgi érsekség része volt. Zalavár maga a nyugati kereszténységet képviselte mindaddig, míg Methód nem vette át az egyház irányítását. Ő a keleti egyház liturgiáját hozta erre a vidékre. Kérdés, hogy Velem átvette-e az orthodox liturgiát, vagy sem. Mindenesetre az a körülmény, hogy Velem Bulcsutól (Bucsu) 15 km távolságra van és Bulcsu a horkák egyik szálláshelye volt, Bulcsu horka pedig az orthodox kereszténység terjesztőjeként ismert. Nem zárható ki Velem orthodox irányultsága sem. Rum és Szentiván, meg a Kozma-Damjan patrocianiumok ezt látszanak igazolni.
Az Árpádkorban épült templom arra enged következtetni, hogy Velem nemcsak világi, hanem egyházi központ is lehetett. Szerdahely csak a XI-XII. században létesült, ott akkor még sem település, sem templom nem volt. Az 1291-i hainburgi béke értelmében a várat le kellett rombolni. Ez ugyan abban az időben nem történt meg, de Velem jelentősége erősen csökkent. Ennek köszönhető, hogy Szerdahely alapításával egyidejűleg az egyházvezetés is átkerült Velemből Szerdahelyre. Valószínű, hogy Velem már a XII. század óta Szerdahely filiája.
Azonban intenzív hitéletnek kellett lennie továbbra is. 1697-ben Velemnek még megvolt régi Szent Vitusról elnevezett temploma két oltárral. 1733-ban mint "Eclesia in monto Sancti Viti dicto" egyházat említik. Az 1780-i Szily féle visitate megállapítja, hogy Velem plébániája Szerdahelyen van, földesura pedig a Battyány család a rohonci uradalomban. Szily említi a régi Szent Vid kápolnát és a Szent Anna kápolnát, de volt egy "Hétfájdalmas Szűz" tiszteletére rendelt harmadik kápolnája is. Szent Vid kápolnája híres búcsújáróhely, több csodatétel színhelye. 1713-ban remeteséget találunk itt, melyet Tamás atya Szent Ferenc rendi szerzetes alapít. E remeteség közben megszűnik, de 1750-ben Hilarion atya gróf Battyány Lajos támogatásával felújítja. 1858-ban Gószán József szerdahelyi plébános a régi kis kápolna helyére, az eredeti torony épségben hagyásával új, nagy templomot emeltet.
Velem így századokon át, mint Szerdahely leányegyháza osztozott az anyagyülekezet sorsában.
A reformáció szele megérintette ezt a vidéket is. 1592-ig a csepregi kollokviumig a lutheránus és a kálvinista egyház nem vált el egymástól, így a Battyány család is lutheránus volt ebben az időben. A "cuius regio, eius religio= akié a föld, azé a vallás" elve alapján a Battyány család lelkipásztora, a kálvinisták első püspöke a Battyányakat is a kálvinista irányzathoz vezette. A jobbágyfalvak nagy része azonban megmaradt a lutheránus hitben.
A XVI. Század végén 1596-ban Röjtöki András volt a Szerdahelyi evangélikus lelkész, 1628-ban pedig Musich Pál, aki megelőzően a rábaközi Rábaszentandráson lelkészkedett.
Battyány Ádám 1630-ban bekövetkezett rekatolizációja folytán Szerdahelyen és filiáiban is megszűnt az evangélikus istentisztelet. Musay evangélikus püspök megemlékezéseiben Szerdahelyet is a Battyány Ádám által elfoglalt evangélikus anyagyülekezetek közé sorolja. Velem ma Kőszegszerdahellyel együtt katolikus község.
(Forrás: Dr. Herényi István jogász a történelmi tudományok kandidátusa munkájából)
http://velem.hu/egyhaz/egyhaztortenet
A hegycsúcson lévő Szent Vid kápolna valószínűleg a középkori vár helyén épült. Az 1674 évi vizitáció említi a Szent Vid tiszteletére emelt templomot, de már korábban, 1561-ben is történik írásos utalás. 1713-ban egy Hilarián nevű szerzetes épített itt remetelekot és kápolnát. A XVIII. Századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatták. Mai alakját az 1859-es átépítésnél nyerte el a Szent Vid templom.
A szentély trapéz záródású, a hajónál keskenyebb. A torony háromszintes, tetejére tagozott, nyolcszöggúla alakú sisak került. A főhajót csehsüveg boltozat, a szentélyt hevederes boltmező fedi, a sekrestye síkmennyezetes. A hajó bejárati oldalán van az orgonakarzat.
A barokk főoltár feletti képet 1890-ben Kőszegen készítették. Itt állt Szent Sebestyén és Szent Vendel szobra, amelyet az 1990-ben történt betörés során elloptak. A Fájdalmas Szűzanya mellékoltár felett Szent Vitus fából készült szobra látható. A legrégibb képet, Mária mennybe menetelét, a lékai hívek ajándékozták a templomnak 1700-ban. A szószék copf stílusú.
A templom kisebbik harangja a rajta látható évszám és szöveg szerint 1688-ban készült a bécsi Matthias Glaser munkájaként. A nagyobbik harangot 1926-ban készítette Max Sanosse Bécsújhelyen.
http://www.miserend.hu/?templom=2092
  
Beküldve:2012-01-04 12:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Velem
Utca:Velem Szen Víd hegy
Templom neve:Szent Vid templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Velemnek (Szent Vidnek) ősi frank korból való temploma volt. Valószínűleg a Pribina zalavári esperességének hatáskörébe tartozott, amely viszont a Salzburgi érsekség része volt. Zalavár maga a nyugati kereszténységet képviselte mindaddig, míg Methód nem vette át az egyház irányítását. Ő a keleti egyház liturgiáját hozta erre a vidékre. Kérdés, hogy Velem átvette-e az orthodox liturgiát, vagy sem. Mindenesetre az a körülmény, hogy Velem Bulcsutól (Bucsu) 15 km távolságra van és Bulcsu a horkák egyik szálláshelye volt, Bulcsu horka pedig az orthodox kereszténység terjesztőjeként ismert. Nem zárható ki Velem orthodox irányultsága sem. Rum és Szentiván, meg a Kozma-Damjan patrocianiumok ezt látszanak igazolni.
Az Árpádkorban épült templom arra enged következtetni, hogy Velem nemcsak világi, hanem egyházi központ is lehetett. Szerdahely csak a XI-XII. században létesült, ott akkor még sem település, sem templom nem volt. Az 1291-i hainburgi béke értelmében a várat le kellett rombolni. Ez ugyan abban az időben nem történt meg, de Velem jelentősége erősen csökkent. Ennek köszönhető, hogy Szerdahely alapításával egyidejűleg az egyházvezetés is átkerült Velemből Szerdahelyre. Valószínű, hogy Velem már a XII. század óta Szerdahely filiája.
Azonban intenzív hitéletnek kellett lennie továbbra is. 1697-ben Velemnek még megvolt régi Szent Vitusról elnevezett temploma két oltárral. 1733-ban mint "Eclesia in monto Sancti Viti dicto" egyházat említik. Az 1780-i Szily féle visitate megállapítja, hogy Velem plébániája Szerdahelyen van, földesura pedig a Battyány család a rohonci uradalomban. Szily említi a régi Szent Vid kápolnát és a Szent Anna kápolnát, de volt egy "Hétfájdalmas Szűz" tiszteletére rendelt harmadik kápolnája is. Szent Vid kápolnája híres búcsújáróhely, több csodatétel színhelye. 1713-ban remeteséget találunk itt, melyet Tamás atya Szent Ferenc rendi szerzetes alapít. E remeteség közben megszűnik, de 1750-ben Hilarion atya gróf Battyány Lajos támogatásával felújítja. 1858-ban Gószán József szerdahelyi plébános a régi kis kápolna helyére, az eredeti torony épségben hagyásával új, nagy templomot emeltet.
Velem így századokon át, mint Szerdahely leányegyháza osztozott az anyagyülekezet sorsában.
A reformáció szele megérintette ezt a vidéket is. 1592-ig a csepregi kollokviumig a lutheránus és a kálvinista egyház nem vált el egymástól, így a Battyány család is lutheránus volt ebben az időben. A "cuius regio, eius religio= akié a föld, azé a vallás" elve alapján a Battyány család lelkipásztora, a kálvinisták első püspöke a Battyányakat is a kálvinista irányzathoz vezette. A jobbágyfalvak nagy része azonban megmaradt a lutheránus hitben.
A XVI. Század végén 1596-ban Röjtöki András volt a Szerdahelyi evangélikus lelkész, 1628-ban pedig Musich Pál, aki megelőzően a rábaközi Rábaszentandráson lelkészkedett.
Battyány Ádám 1630-ban bekövetkezett rekatolizációja folytán Szerdahelyen és filiáiban is megszűnt az evangélikus istentisztelet. Musay evangélikus püspök megemlékezéseiben Szerdahelyet is a Battyány Ádám által elfoglalt evangélikus anyagyülekezetek közé sorolja. Velem ma Kőszegszerdahellyel együtt katolikus község.
(Forrás: Dr. Herényi István jogász a történelmi tudományok kandidátusa munkájából)
http://velem.hu/egyhaz/egyhaztortenet
A hegycsúcson lévő Szent Vid kápolna valószínűleg a középkori vár helyén épült. Az 1674 évi vizitáció említi a Szent Vid tiszteletére emelt templomot, de már korábban, 1561-ben is történik írásos utalás. 1713-ban egy Hilarián nevű szerzetes épített itt remetelekot és kápolnát. A XVIII. Századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatták. Mai alakját az 1859-es átépítésnél nyerte el a Szent Vid templom.
A szentély trapéz záródású, a hajónál keskenyebb. A torony háromszintes, tetejére tagozott, nyolcszöggúla alakú sisak került. A főhajót csehsüveg boltozat, a szentélyt hevederes boltmező fedi, a sekrestye síkmennyezetes. A hajó bejárati oldalán van az orgonakarzat.
A barokk főoltár feletti képet 1890-ben Kőszegen készítették. Itt állt Szent Sebestyén és Szent Vendel szobra, amelyet az 1990-ben történt betörés során elloptak. A Fájdalmas Szűzanya mellékoltár felett Szent Vitus fából készült szobra látható. A legrégibb képet, Mária mennybe menetelét, a lékai hívek ajándékozták a templomnak 1700-ban. A szószék copf stílusú.
A templom kisebbik harangja a rajta látható évszám és szöveg szerint 1688-ban készült a bécsi Matthias Glaser munkájaként. A nagyobbik harangot 1926-ban készítette Max Sanosse Bécsújhelyen.
http://www.miserend.hu/?templom=2092
  
Beküldve:2012-01-04 12:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Velem
Utca:Velem Szen Víd hegy
Templom neve:Szent Vid templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Velemnek (Szent Vidnek) ősi frank korból való temploma volt. Valószínűleg a Pribina zalavári esperességének hatáskörébe tartozott, amely viszont a Salzburgi érsekség része volt. Zalavár maga a nyugati kereszténységet képviselte mindaddig, míg Methód nem vette át az egyház irányítását. Ő a keleti egyház liturgiáját hozta erre a vidékre. Kérdés, hogy Velem átvette-e az orthodox liturgiát, vagy sem. Mindenesetre az a körülmény, hogy Velem Bulcsutól (Bucsu) 15 km távolságra van és Bulcsu a horkák egyik szálláshelye volt, Bulcsu horka pedig az orthodox kereszténység terjesztőjeként ismert. Nem zárható ki Velem orthodox irányultsága sem. Rum és Szentiván, meg a Kozma-Damjan patrocianiumok ezt látszanak igazolni.
Az Árpádkorban épült templom arra enged következtetni, hogy Velem nemcsak világi, hanem egyházi központ is lehetett. Szerdahely csak a XI-XII. században létesült, ott akkor még sem település, sem templom nem volt. Az 1291-i hainburgi béke értelmében a várat le kellett rombolni. Ez ugyan abban az időben nem történt meg, de Velem jelentősége erősen csökkent. Ennek köszönhető, hogy Szerdahely alapításával egyidejűleg az egyházvezetés is átkerült Velemből Szerdahelyre. Valószínű, hogy Velem már a XII. század óta Szerdahely filiája.
Azonban intenzív hitéletnek kellett lennie továbbra is. 1697-ben Velemnek még megvolt régi Szent Vitusról elnevezett temploma két oltárral. 1733-ban mint "Eclesia in monto Sancti Viti dicto" egyházat említik. Az 1780-i Szily féle visitate megállapítja, hogy Velem plébániája Szerdahelyen van, földesura pedig a Battyány család a rohonci uradalomban. Szily említi a régi Szent Vid kápolnát és a Szent Anna kápolnát, de volt egy "Hétfájdalmas Szűz" tiszteletére rendelt harmadik kápolnája is. Szent Vid kápolnája híres búcsújáróhely, több csodatétel színhelye. 1713-ban remeteséget találunk itt, melyet Tamás atya Szent Ferenc rendi szerzetes alapít. E remeteség közben megszűnik, de 1750-ben Hilarion atya gróf Battyány Lajos támogatásával felújítja. 1858-ban Gószán József szerdahelyi plébános a régi kis kápolna helyére, az eredeti torony épségben hagyásával új, nagy templomot emeltet.
Velem így századokon át, mint Szerdahely leányegyháza osztozott az anyagyülekezet sorsában.
A reformáció szele megérintette ezt a vidéket is. 1592-ig a csepregi kollokviumig a lutheránus és a kálvinista egyház nem vált el egymástól, így a Battyány család is lutheránus volt ebben az időben. A "cuius regio, eius religio= akié a föld, azé a vallás" elve alapján a Battyány család lelkipásztora, a kálvinisták első püspöke a Battyányakat is a kálvinista irányzathoz vezette. A jobbágyfalvak nagy része azonban megmaradt a lutheránus hitben.
A XVI. Század végén 1596-ban Röjtöki András volt a Szerdahelyi evangélikus lelkész, 1628-ban pedig Musich Pál, aki megelőzően a rábaközi Rábaszentandráson lelkészkedett.
Battyány Ádám 1630-ban bekövetkezett rekatolizációja folytán Szerdahelyen és filiáiban is megszűnt az evangélikus istentisztelet. Musay evangélikus püspök megemlékezéseiben Szerdahelyet is a Battyány Ádám által elfoglalt evangélikus anyagyülekezetek közé sorolja. Velem ma Kőszegszerdahellyel együtt katolikus község.
(Forrás: Dr. Herényi István jogász a történelmi tudományok kandidátusa munkájából)
http://velem.hu/egyhaz/egyhaztortenet
A hegycsúcson lévő Szent Vid kápolna valószínűleg a középkori vár helyén épült. Az 1674 évi vizitáció említi a Szent Vid tiszteletére emelt templomot, de már korábban, 1561-ben is történik írásos utalás. 1713-ban egy Hilarián nevű szerzetes épített itt remetelekot és kápolnát. A XVIII. Századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatták. Mai alakját az 1859-es átépítésnél nyerte el a Szent Vid templom.
A szentély trapéz záródású, a hajónál keskenyebb. A torony háromszintes, tetejére tagozott, nyolcszöggúla alakú sisak került. A főhajót csehsüveg boltozat, a szentélyt hevederes boltmező fedi, a sekrestye síkmennyezetes. A hajó bejárati oldalán van az orgonakarzat.
A barokk főoltár feletti képet 1890-ben Kőszegen készítették. Itt állt Szent Sebestyén és Szent Vendel szobra, amelyet az 1990-ben történt betörés során elloptak. A Fájdalmas Szűzanya mellékoltár felett Szent Vitus fából készült szobra látható. A legrégibb képet, Mária mennybe menetelét, a lékai hívek ajándékozták a templomnak 1700-ban. A szószék copf stílusú.
A templom kisebbik harangja a rajta látható évszám és szöveg szerint 1688-ban készült a bécsi Matthias Glaser munkájaként. A nagyobbik harangot 1926-ban készítette Max Sanosse Bécsújhelyen.
http://www.miserend.hu/?templom=2092
  
Beküldve:2012-01-04 12:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Velem
Utca:Velem Szen Víd hegy
Templom neve:Szent Vid templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Velemnek (Szent Vidnek) ősi frank korból való temploma volt. Valószínűleg a Pribina zalavári esperességének hatáskörébe tartozott, amely viszont a Salzburgi érsekség része volt. Zalavár maga a nyugati kereszténységet képviselte mindaddig, míg Methód nem vette át az egyház irányítását. Ő a keleti egyház liturgiáját hozta erre a vidékre. Kérdés, hogy Velem átvette-e az orthodox liturgiát, vagy sem. Mindenesetre az a körülmény, hogy Velem Bulcsutól (Bucsu) 15 km távolságra van és Bulcsu a horkák egyik szálláshelye volt, Bulcsu horka pedig az orthodox kereszténység terjesztőjeként ismert. Nem zárható ki Velem orthodox irányultsága sem. Rum és Szentiván, meg a Kozma-Damjan patrocianiumok ezt látszanak igazolni.
Az Árpádkorban épült templom arra enged következtetni, hogy Velem nemcsak világi, hanem egyházi központ is lehetett. Szerdahely csak a XI-XII. században létesült, ott akkor még sem település, sem templom nem volt. Az 1291-i hainburgi béke értelmében a várat le kellett rombolni. Ez ugyan abban az időben nem történt meg, de Velem jelentősége erősen csökkent. Ennek köszönhető, hogy Szerdahely alapításával egyidejűleg az egyházvezetés is átkerült Velemből Szerdahelyre. Valószínű, hogy Velem már a XII. század óta Szerdahely filiája.
Azonban intenzív hitéletnek kellett lennie továbbra is. 1697-ben Velemnek még megvolt régi Szent Vitusról elnevezett temploma két oltárral. 1733-ban mint "Eclesia in monto Sancti Viti dicto" egyházat említik. Az 1780-i Szily féle visitate megállapítja, hogy Velem plébániája Szerdahelyen van, földesura pedig a Battyány család a rohonci uradalomban. Szily említi a régi Szent Vid kápolnát és a Szent Anna kápolnát, de volt egy "Hétfájdalmas Szűz" tiszteletére rendelt harmadik kápolnája is. Szent Vid kápolnája híres búcsújáróhely, több csodatétel színhelye. 1713-ban remeteséget találunk itt, melyet Tamás atya Szent Ferenc rendi szerzetes alapít. E remeteség közben megszűnik, de 1750-ben Hilarion atya gróf Battyány Lajos támogatásával felújítja. 1858-ban Gószán József szerdahelyi plébános a régi kis kápolna helyére, az eredeti torony épségben hagyásával új, nagy templomot emeltet.
Velem így századokon át, mint Szerdahely leányegyháza osztozott az anyagyülekezet sorsában.
A reformáció szele megérintette ezt a vidéket is. 1592-ig a csepregi kollokviumig a lutheránus és a kálvinista egyház nem vált el egymástól, így a Battyány család is lutheránus volt ebben az időben. A "cuius regio, eius religio= akié a föld, azé a vallás" elve alapján a Battyány család lelkipásztora, a kálvinisták első püspöke a Battyányakat is a kálvinista irányzathoz vezette. A jobbágyfalvak nagy része azonban megmaradt a lutheránus hitben.
A XVI. Század végén 1596-ban Röjtöki András volt a Szerdahelyi evangélikus lelkész, 1628-ban pedig Musich Pál, aki megelőzően a rábaközi Rábaszentandráson lelkészkedett.
Battyány Ádám 1630-ban bekövetkezett rekatolizációja folytán Szerdahelyen és filiáiban is megszűnt az evangélikus istentisztelet. Musay evangélikus püspök megemlékezéseiben Szerdahelyet is a Battyány Ádám által elfoglalt evangélikus anyagyülekezetek közé sorolja. Velem ma Kőszegszerdahellyel együtt katolikus község.
(Forrás: Dr. Herényi István jogász a történelmi tudományok kandidátusa munkájából)
http://velem.hu/egyhaz/egyhaztortenet
A hegycsúcson lévő Szent Vid kápolna valószínűleg a középkori vár helyén épült. Az 1674 évi vizitáció említi a Szent Vid tiszteletére emelt templomot, de már korábban, 1561-ben is történik írásos utalás. 1713-ban egy Hilarián nevű szerzetes épített itt remetelekot és kápolnát. A XVIII. Századtól a környékbeliek búcsújáró helyként is látogatták. Mai alakját az 1859-es átépítésnél nyerte el a Szent Vid templom.
A szentély trapéz záródású, a hajónál keskenyebb. A torony háromszintes, tetejére tagozott, nyolcszöggúla alakú sisak került. A főhajót csehsüveg boltozat, a szentélyt hevederes boltmező fedi, a sekrestye síkmennyezetes. A hajó bejárati oldalán van az orgonakarzat.
A barokk főoltár feletti képet 1890-ben Kőszegen készítették. Itt állt Szent Sebestyén és Szent Vendel szobra, amelyet az 1990-ben történt betörés során elloptak. A Fájdalmas Szűzanya mellékoltár felett Szent Vitus fából készült szobra látható. A legrégibb képet, Mária mennybe menetelét, a lékai hívek ajándékozták a templomnak 1700-ban. A szószék copf stílusú.
A templom kisebbik harangja a rajta látható évszám és szöveg szerint 1688-ban készült a bécsi Matthias Glaser munkájaként. A nagyobbik harangot 1926-ban készítette Max Sanosse Bécsújhelyen.
http://www.miserend.hu/?templom=2092
  
Beküldve:2012-01-04 12:04

www.interword.hu
www.interword.hu